Bizonyára vannak a GeoMetodika olvasói között olyanok, akik kifejezetten érdeklődnek az évösszefoglaló cikkek, listák, könyvek és egyéb publikációk iránt. A világ társadalmi-gazdasági átalakulása, a geopolitikai viszonyok átrendeződése és a jövőkutatás már önmagában is elég érdekes téma, de 2020 ebből a szempontból is rendhagyó év volt. A világjárvány megjelenésével fokozatosan az egyén és a közösség került a vizsgálatok középpontjába, rajtuk keresztül pedig az adaptáció milliónyi formája, legyen szó kapcsolattartásról, kultúrafogyasztásról, sportról vagy oktatásról. A következő esztendő pedig mind a világ, mind az egyén szintjén rengeteg kihívást tartogat.
Ahogy az utóbbi hetekben olvasni lehetett, több nemzetközi szervezet – közöttük – az ENSZ is – a gazdasági visszaesésen túl komoly humanitárius válságot is prognosztizál 2021-re. Eközben saját buborékunkat az egzisztenciális kérdések feszítik: eltűnő komfortzóna, bizonytalanság, egészségmegőrzés, életminőség, életmódváltás, tudatosabb fogyasztás. Részben a mindennapjainkat meghatározó változások, részben a tanárként, földrajzosként bennünk élő kíváncsiság miatt is, de jó lenne előre látni, milyen is lesz 2021. A kihívásokra való felkészüléshez és a folyamatok értelmezéséhez nyújt segítséget a The Economist hagyományos év végi kiadványa.
A The World in 2021 valójában két kiadvány erényeit olvasztja össze: azon túl, hogy leltárt készít az előző év eseményeiből, részletes prognózist is ad az előttünk álló évet illetően. 140 oldalon több mint száz, képekkel, rajzokkal és infografikákkal illusztrált cikk tárgyalja, mi várható jövőre és mire lesz érdemes a szokásosnál jobban figyelnünk.
A kiadvány első fele régiónként veszi sorra a történéseket, kiemelt figyelmet kap az amerikai elnökválasztás, a populizmus terjedése, a német és a brit politikai helyzet és természetesen Kína. A magazin másik fele elsősorban a gazdaság, a pénzügy és a tudomány terén várható változásokat tárja fel, olyan témákon keresztül, mint a vakcinafejlesztés, a mindent átható digitalizáció, a világ legnagyobb techcégeinek szerepvállalása, a klímaváltozás és az űrkutatás. Végül pedig a kulturális élet főbb eseményeiről olvashatunk.
A The Economist szerzői mellett nemzetközi „sztárvendégek” is rendszeresen meghívást kapnak egy-egy véleménycikk erejéig: a 2021-es számban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai mellett Antonio Guterres ENSZ-főtitkár latolgatja, mi vár ránk jövőre. A kiadvány országokra lebontva rövid előrejelzést készít a várható politikai és gazdasági változásokról, így a nemzetközi áttekintés mellett a hazánkról készített prognózist is elolvashatjuk.
A The World… in sorozat három évtized újságírói és elemzői hagyományait dobja be az üveggömbbe, így nem meglepő, hogy céltalan, ködös prognózisok helyett reális és közérthető helyzetértékelést kapunk. A szerzők minden évben elszámolnak a korábbi prognózisokkal, ami az olvasó szemszögéből nézve egyszerre szórakoztató és tanulságos, hiszen véleményünk felvállalása sem mindig egyszerű, nemhogy számot vetni azzal, ha vakvágányra futottak a jövendöléseink. Függetlenül attól, hogy hány prognózis válik be (a 2020-as előrejelzések egy része még azzal együtt is megvalósult, hogy senki nem számolt egy világméretű járvánnyal), ez egy rendkívül tartalmas, sokrétű olvasmány. Nyolc éve minden decemberben megveszem az aktuális számot, az év végi rutinom részévé vált.
Évekkel ezelőtt még magyarul is megjelent a kiadvány, jelenleg azonban csak angol nyelven érhető el. Megvásárolható a nagyobb hírlapárusító pontokon, de a magazin írásai regisztráció ellenében az internetes felületen is elolvashatók, sőt, az előfizetők további tartalmakhoz is juthatnak. A magazin webshopjában a magazin mellett a Pocket World in Figures népszerű zsebkönyv és egy 2021-es naptár is megrendelhető. Saját ismereteink bővítésére, nyelvtudásunk életben tartására ideális, de ajándéknak is kiváló lehet.