Itt a nyár, itt az idő a nyaralásra. Ám ismernünk kell azt a tényt, hogy a tömegturizmus által látogatott természeti tájak folyamatosan pusztulnak. A sok ember sok negatív hatást okoz: felborul az ökológiai egyensúly, erózió lép fel, vagy a hulladékterhelés lesz kritikus. Éppen azokon a helyeken lesz a szennyezés hatalmas mértékű, amit az utazók pont a természet szépsége és különlegessége miatt látogatnának meg. Az alábbiakban egy izlandi esettanulmányt nézünk meg, megvizsgáljuk, milyen hatással van a területre a tömegturizmus, és hogyan próbálnak a helyi hatóságok küzdeni ellene.
A tömegturizmus mint jelenség
A társadalmi és technikai változásokkal a turizmus szokásai megváltoztak: az emberek több szabadidővel rendelkeznek, meg tudják engedni anyagilag is az utazásaikat, illetve a technikai fejlődéssel nagy távolságokat tehetnek meg relatíve olcsón. A turizmus bevételeket és munkalehetőséget ad a helyi gazdaságnak, így a helyieknek érdeke lehet a turizmus növekedése. Viszont számtalan negatív hatást is okoz a nagy számban megjelenő turista egy-egy helyen. Egyrészt a turisták magányosan szeretnék megélni a táj különlegességét, a természetben szeretnének gyönyörködni, esetleg szembesülni a hely vadságával. Ezzel szemben sok másik turistával találkoznak, akik szintén ezt az élményt szeretnék megélni. Lévy Strauss francia antropológus jegyzi meg, hogy a „turisták utálják a turistákat.” (1)
Másrészt a természeti tájban is jelentős változásokat hoz a tömeges turizmus. Általánosságban az éghajlatváltozásra is jelentős hatással van, például a globális felmelegedésre, amit elsősorban a szén-dioxid kibocsátása okoz. A turizmus, ami az emberek életében jellemzően évente nagyjából két hetet jelent, a világ CO2-kibocsátásának 5-14%-át adja. (2) Ebben természetesen elsősorban az utazás által generált szén-dioxid-kibocsátás vezet, de a más források miatt is ilyen magas. Más helyi negatív jelenségek is felerősödhetnek a turizmus miatt, például a parti erózió, a természetes élőhelyek elvesztése vagy az élővilág pusztulása. (3)
Izland és a popsztárok
Izland nem is olyan régen még egy egészen elszigetelt országnak számított, ám elsősorban az utóbbi időkben megtalálta a tömegturizmus. A gleccsermezők, a fekete vulkanikus homokkal borított tengerpartok és a vízesések sok embert vonzanak elsősorban Európából vagy USA-ból. 2011-ben több, mint 500 ezer ember látogatta meg az országot, míg 2018-ban közel 2,5 millióan! (4)
A különleges szépségű tájak számos zenei klipben is megjelennek. A GeoMetodika egyik korábbi számában is bemutattuk, hogy Bon Iver popénekes klipjében mennyi természetföldrajzilag is jelentős táj található. Valószínű, hogy Bon Iver nyomán mutatta be pont ugyanezeket a helyek a magyar Bohemian Betyars Csavargó című számában is.
A fenti videókhoz hasonló díszletezéssel játssza Justin Bieber is a 2015-ben elkészült I’ll Show you című számát. Szinte ugyanazok a tájak jelennek meg videójában, mint a többi izlandi hátterű klipben, viszont dala sokkal népszerűbb lett, mint a többi. Csak a YouTube csatornáján több, mint félmilliárd letöltés történt! A rajongók természetesen szeretnék megnézni a klipben szereplő tájakat is, és sokan csak emiatt utaztak Izlandra. Ráadásul itt forgatták a Trónok harca sorozat egyes részeit is, ami további látogatókat vonzott. A klipben hangsúlyosan szerepel a Fjaðrárgljúfur kanyonja is. Itt a turisták száma 2016 és 2017 között megduplázódott (4). Csak 2018-ban 300 ezer utazó látogatta meg a kanyont (5)! Ennek eredményeképpen a szélsőségesen sérülékeny tundravegetáció megsérült. Egyrészt a turisták letaposták a növényzetet, és erős erózió jelentkezett. Így az egyébként is sekély talaj jelentősen lepusztult. Ezt a folyamatot erősítette, hogy 2018-19. évi tél szokatlanul meleg volt, és a talaj felső szintjének jege megolvadt. Ezzel együtt több eső is esett. Ennek eredményeképpen a turistaösvények sártengerré változtak. Így a turisták további helyi védett fenyér- illetve gyeptársulást veszélyeztettek (6, 7). Az izlandi természetvédelemi ügynökség vezetői ezt látva lezárták a kanyont. Először csak néhány hetes lezárást terveztek, de látva a növényzet lassú visszatelepülését, a lezárást meghosszabbították június 1-ig.
Izlandi modell
Az izlandiak a terület teljes lezárása mellett döntöttek, ezzel próbálták visszaszorítani a turizmus negatív hatásait. Döntésük alapján több hátrány jelentkezett a tömegturizmus miatt, mint előny. Viszont az egész szigetet ők sem akarják lezárni a turisták elől annak ellenére sem, hogy az infrastruktúra és a természeti táj nehezen bírja a turistaáradatot.
