Afrika-kutató, akit patás állatnak néztek

Szerző: Fekete Mácsai Anetta
Magyar Földrajzi Múzeum
macsai@foldrajzimuzeum.hu
A rövid írás a híres Afrika-expedíció történetének felelevenítésével tiszteleg Teleki Sámuel előtt születésének 175. évfordulója alkalmából.

175 éve született Teleki Sámuel

Teleki Sámuel 1887-ben indult el többszáz fős expedíciójával az afrikai Baringo-tóhoz „és még egy kicsit tovább…” Nem csoda, hogy úticéljukat így határozták meg, hiszen ekkoriban még nem sokat tudott a tudomány erről a területről, a térképeken is fehér foltként szerepelt. Az utazás tervét Rudolf főherceggel, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösével közösen találta ki Teleki Sámuel. A trónörökös javaslatára Ludwig von Höhnel lett az expedíció térképésze. Egy másik útitárs pedig Hámisz, a kedves kis cerkófmajom volt, aki, ha gazdái leszidták, „szívesen” állt bosszút a teherhordókon, akik mintegy háromszázan cipelték a felszerelést. A szokásos tárgyak (sátor, fegyverek, élelmiszer, gyógyszerek) mellett 190 láda szövetet és üveggyöngyöt is vittek, hogy ezzel „kedveskedjenek” a törzsi vezetőknek. Ez volt az úgynevezett hongo vagy kényszerajándék, melynek összeállítására nagy tapasztalatú helyi vezetőt fogadtak fel. Ő volt Dzsumbe Kimemeta, aki tanácsaival segítette az expedíciót és szervezte a mindennapi teendőket. A védelem biztosítását Dualla Idriszre és szomáliai testőrcsapatára bízták. 

Az expedíció Zanzibárból indult. Ezzel kezdetét vette egy nehézségekkel teli, de sikeres felfedező utazás. Már az út elején sok teherhordó megszökött a csomagokkal, így veszett el a gondosan összeállított könyvek és térképek, mérőműszerek, ajándéktárgyak egy része. A szállításban segédkező szamarak közül sok nem bírta a terhek cipelését, és néhány az erős sodrású folyókban veszítette életét. A teherhordók folytonos elégedetlensége – a nehéz terhek, a napi több órai gyaloglás, a nem megfelelő ennivaló – miatt gyakran kellett Teleki Sámuelnek határozottan fellépni, hogy elkerülje az expedíció sikertelenségét. Volt olyan teherhordó, aki nagyon jó színészi képességekkel játszotta el haldoklását, de a „gonosz szellem” kiűzésére felemlegetett korbács azonnal meggyógyította.

Zendülés (forrás: Teleki Sámuel Gróf felfedező útja Kelet-Afrika Egyenlítői vidékein 1887-1888-ban. Budapest, 1892)

A helyi törzsfőnököknek adott ajándékok (hongo) összeállítása is nagy odafigyelést igényelt. Amennyiben a helyi király nem találta az ajándékot megfelelőnek, azt sértésnek vette, és ezzel veszélybe kerülhetett az expedíció tovább haladása vagy a helyiek által biztosított élelmiszerellátás. A helyi politikai viszonyok befolyásolásában is szerepet játszott az expedíció, bár erre maga Teleki Sámuel sem számított. Mocsi uralkodója – akit többszöri kérés ellenére sem látogatott meg Teleki Sámuel – képes volt megtámadni Miriáli királyt, a saját vejét, hogy így álljon bosszút azért, mert Teleki őt többször is felkereste és ajándékokkal halmozta el.

A terhek kiosztása (forrás: Höhnel Lajos A Rudolf és Stefánia tavakhoz)

Az élelmiszerellátást a csere mellett vadászattal biztosították. A vadászszerencse azonban kiszámíthatatlan, így volt olyan este, amikor üres hassal tért nyugovóra a karaván. Végül két zebrát sikerült lőnie Teleki Sámuelnek, melynek „húsát elkészítettük és azt találtuk, hogy kitűnő ízű, körülbelül olyan, mint a sült harcsáé” – írta.

Néhányszor fegyveres összetűzésre is sor került az expedíció tagjai és a helyiek között. Az egyik ilyen eset volt, amikor Pángáni sziget egyik falujából egy teherhordó megszöktetett egy lányt, mire a helyiek támadással válaszoltak. Az összeütközés eredménye két halott és két sebesült. Teleki Sámuel csak testi épségének veszélyeztetésével tudott a tűzharcnak véget vetni, és egy ökörrel, melyet a falu vezetőjének küldött vigaszajándékul a szerencsétlen eset miatt. Az expedíció nehézségeit jól bizonyítja, hogy Teleki az expedíció végére 45 kg-t fogyott. 

A karaván találkozása Kelet-Afrika népcsoportjaival azonban nemcsak kellemetlen vagy veszélyes, de néha egész szórakoztató jeleneteket is hozott. A Számbó-hegy közelében nagy csodálattal fogadták Teleki Sámuelt, és kíváncsian tapogatták. Azt hitték, valami különös állat, mert a cipőit patának vélték. Sokszor varázslónak nézték, ezért kérték, hogy gyógyítsa meg a betegeket vagy a szarvasmarhákat, de néha a fű növesztését is elvárták tőle. Egyik varázsszere az este beállta után elsütött rakéta volt, mellyel mindig nagy sikert ért el a bennszülöttek körében. Olyan területeken is jártak, ahol előtte fehér bőrű ember még nem. Ilyenkor bizalmatlanság, tartózkodás jellemezte a bennszülötteket. 

„Különösen nagy mulatságot okozott az egyik morán (maszáj harcos), a ki nyilvánvalóan nem is sejtvén, hogy miről van szó, miután az embertömegen, a melynek közepén mi állottunk, áttört, rettentően megijedt és egész elrémülten perdült vissza, midőn hirtelen szemünkbe pillantott.” A maszájok legkülönösebbnek az étkezési szokásaikat találták. Szívesen nézték, miként esznek kanállal, késsel, villával. Néha egész tömeg gyűlt össze egy-egy étkezés alkalmával, mert számukra ez volt a nap attrakciója. 

Az expedíció végül 3000 kilométeres útja során számos tudományos felfedezést tett. Feljutottak a Kenya-hegy és a Kilimandzsáró hóhatáráig. Eljutottak addig ismeretlen területekre és felfedeztek két tavat, amelyeknek a Rudolf, illetve a Stefánia neveket adták. A Rudolf-tótól délre leírtak egy működő tűzhányót, melyet Teleki Sámuel tiszteletére Teleki-vulkánnak neveztek el. Ezt még ma is így találjuk meg a térképeken, noha számos európaiak által adott földrajzi nevet megváltoztattak az afrikaiak. Olyan bennszülött törzsekről számoltak be, amelyekről alig voltak ismereteink előtte. Értékes néprajzi tárgyakat gyűjtöttek, mely az alapja lett a későbbi Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteményének. A térség állat- és növényvilágát is kutatták. Az általuk begyűjtött fajok közül hat virágos növény és egy májmoha is őrzi Teleki nevét. A kenyaiak, pedig tiszteletük jeléül elneveztek róla a Kenya-hegy nyugati oldalán egy völgyet, egy menedékházat és egy tengerszemet. Ma pedig minden kenyai gyerek megtanulja, ki volt Teleki Sámuel, a 175 éve született neves magyar utazó. 

Aki még többet szeretne tudni Teleki Sámuelről és szeret játszani, annak jó szívvel ajánljuk Várhegyi Réka Teleki nyomában című társasjátékát. A szabály és a kellékek nyomtatási képe az alábbi linken érhető el: https://geometodika.hu/2020/03/21/jatekos-foldrajz-4-teleki-nyomaban

Források:

Kiemelt írások

Kaleidoszkóp

A modern rabszolgaság

A Global Slavery Index alapján 2016-ban közel 45,8 millió ember élt modern rabszolgaságban a világban. Magyarország a 167 vizsgált ország listáján a 41. helyen áll.

Kaleidoszkóp

Tombol az Irma hurrikán

Csökkent a Floridában pusztító Irma hurrikán erőssége, de a vihar változatlanul életveszélyes. Mit tudunk róla?