Május–június
Május 5. és május 9. – Európa napja
Május elején két nap is Európáról szól. Az 1949. május 5-én alakult meg Londonban az Európa Tanács. A szervezet Miniszteri Bizottsága 1964-ben határozta el, hogy a megalakulás napja legyen Európa napja.
Ennél ismertebb dátum május 9., amelyet Európában nemcsak a 2. világháborút lezáró Győzelem napjaként, hanem Európa vagy más néven az Európai Unió napjaként is számon tartanak. 1950. május 9-én látott ugyanis napvilágot Robert Schuman francia külügyminiszter azon javaslata, amely 1951-ben az első Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződéshez, végül pedig az európai integráció kialakulásához vezetett. A kormányfők 1985-ös milánói találkozóján határozták el, hogy május 9-t Európa napjaként tartják számon. A 2022-es magyarországi programokról az interneten is tájékozódhatunk.
Néhány javaslat az európai napokhoz:
- A tanulók 4-5 fős csoportokban dolgozva kiválaszthatnak egy-egy európai országot, amelyet a megadott szempontok (pl. oktatás, sajátos szokások, ünnepek, ételek) szerint bemutathatnak egy földrajzóra vagy egy Európa délután keretében.
- Készülhet kiállítás az iskola aulájában, könyvtárában olyan tablókból, amelyet a tanulók saját európai utazásaik alapján készítenek.
- Szervezhetünk osztály- vagy iskolai szintű vetélkedőt az Európai Unióról.
- A nap jó lehetőség tanulói kiselőadások megtartására Európa egy-egy térségéről (pl. Dél-Európa, Észak-Európa) vagy érdekes országáról. Ezek tartalma jól kiegészítheti a kötelező tananyagot.
Május 10. – Madarak és fák napja
Az egyik legrégebbi jeles napunk, amelynek megünneplése 1902-ig nyúlik vissza. 1902. május 19-én írták alá Párizsban a mezőgazdaságban hasznos madarak védelméről szóló megállapodást. Magyarországon már ebben az évben meg is ünnepelték Chernel István ornitológus vezetésével, majd pedig 1906-ban törvénybe is foglalták a megemlékezést. Sőt, a népiskolákban tanítók számára kötelezővé tették, hogy minden évben egy napon a madarak hasznosságával és védelmük fontosságával foglalkozzanak. A pontos dátum évről-évre változik, ebben az évben május 10-én lesz.
Néhány javaslat a világnaphoz:
- Elsősorban a természettudomány órához kapcsolható az ünnep az 5. és a 6. osztályban.
- A tanulók kiválaszthatnak egy-egy madárfajt, amelyet kiselőadás keretében bemutatnak a többieknek. Ebben térjenek ki a madár és az emberek együttélésére, a faj hasznosságára, esetleges védelmére is.
- Szervezhetünk madárfelismerési versenyt képek vagy madárhangok alapján.
- Beszélgethetünk a madarak védelméről, a városi ember és a madarak kapcsolatáról.
- Tervezhetünk tanórai sétát egy közeli parkba. A tanulók feladata, hogy megfigyeljék a madarakat, és feljegyezzék, hogy mely madárfajokkal találkoztak a séta során.
Május 24. – Az európai nemzeti parkok napja
1909-ben ezen a napon alakult meg az első európai nemzeti park Svédországban. Ennek emlékére az EUROPARC Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1999-ben indította el a kezdeményezést. Az európai szervezet 1973-ban alakult, a 35 tagország több ezer védett területért felelős.
Néhány javaslat a naphoz:
- Rendhagyó óra keretében meghívhatunk külső előadót, aki bemutatja a természetvédelem feladatát, fontosságát és a közelünkben lévő védett értékeket.
- Tervezhetünk kirándulást a közelünkben lévő védett területre vagy egy kiválasztott nemzeti parkba. Készítsünk feladatlapot a tanulók számára, amelyet a kirándulás során kitöltenek, a kirándulás után közösen értékeljük a tanulók munkáját.
- Szervezhetünk vetélkedőt a magyarországi nemzeti parkokról.
- Készülhetnek narrált prezentációk esteleg videók a nemzeti parkokról, amelyet a tanulók bemutatnak az osztálytársaiknak.
- Szervezhetünk fotópályázatot a témához kapcsolódóan.
Május 25. – Afrika-nap
Az afrikai országokat tömörítő Afrikai Egységszervezet 1963-ban Addis Abbebában tartott alakuló csúcsértekezletén döntött úgy, május 25-ét a kontinens napjaként tartják számon. A szervezet ezzel is szerette volna felhívni a figyelmet Afrikára és hangsúlyozni az afrikai országok közötti társadalmi-gazdasági együttműködés fontosságát. Távlati célként pedig az afrikai gazdasági közösség megalakítását tűzték ki.
Néhány javaslat a világnaphoz:
- Jó lehetőség, hogy az év végi rendszerezés során átismételjék a tanulók az Afrikáról tanultakat. Készíthetünk a tanórán számítógép segítségével gondolattérképet, szófelhőt, amelynek hívó fogalma Afrika. Az ábrák kapcsán térjünk ki a legtöbbször említett fogalmakra, és arra, hogy miért ezek a fogalmak jelentek meg.
- Az interneten elérhető videókból készülhet összeállítás, amely bemutatja a kontinens természeti értékeit, az afrikai emberek mindennapjait.
- Szervezhetünk vetélkedőt (pl. topográfiai vagy országismeretei kvízt) Afrikáról.
- A tanulók gyűjthetnek Afrikáról szóló vagy ott játszódó filmeket, irodalmi alkotásokat, és röviden bemutathatják ezeket.
Június 5. – Környezetvédelmi világnap
1972. június 5-én kezdődött Stockholmban az ENSZ által összehívott „Ember és bioszféra” című környezetvédelmi világkonferencia. A világkonferencián elfogadott Nyilatkozat az irányelvekről című okmány fogalmazza meg az egészséges környezethez való emberi alapjogot: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia nyitónapjának dátumát pedig nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánították.
Néhány javaslat a világnaphoz:
- Készülhet kiselőadás a stockholmi konferencia eredményeinek bemutatásáról, illetve az azt követő környezetvédelmi világkonferenciákról, nemzetközi egyezményekről.
- Hívhatuk külső szakértőt, akivel beszélgethetnek a tanulók a környezet védelmének fontosságáról, a fenntarthatóság kérdéseiről, arról, hogy mit tehetünk mi magunk a fenntarthatóság érdekében.
- Drámajáték módszerével szervezhetünk környezetvédelmi világkonferenciát egy környezeti probléma megvitatására. Legyenek különböző (pl. különböző kontinensekről, eltérő fejlettségű) országokat képviselő felszólalók, nemzetközi szakértők, tudósítók, levezető elnök. Zárásként fogalmazzanak meg és fogadjanak el közös akciótervet.
- Beszélgethetünk az ENSZ Fenntarthatósági fejlődési céljairól, az abban megfogalmazott ajánlásokról.
Június 17. – Elsivatagosodás és kiszáradás elleni küzdelem világnapja
1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezményét, ennek emlékére nyilvánították ezt a napot az elsivatagosodás és kiszáradás elleni küzdelem világnapjává. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a szárazodás globális következményeire, az emberiség felelősségére bolygónk környezeti problémáinak kialakulásában, emellett hangsúlyozza a nemzetközi összefogás szükségességét az elsivatagosodás folyamatának mérséklésében, amely mind több ember életkörülményeit veszélyezteti a Földön.
Néhány javaslat a világnaphoz:
- Mivel ebben az időszakban több környezeti témájú világnap is van, egy nagyobb program keretében együtt is megemlékezhetünk ezekről. Ez lehet egy tanévet követő erdei iskolai programba beépített tematikus nap is.
- Gyűjthetnek a tanulók adatsorokat az internet segítségével az éghajlatváltozásról, amelyek összekapcsolhatók a szárazodással, a csapadék mennyiségi és területi eloszlásának változásával. Az adatsorok alapján fogalmazzák meg a változásokat.
- A tanulók csoportokban dolgozva készítenek az elsivatagosodáshoz vezető, az összefüggéseket bemutató rendszerábrát. A rendszerábra lehet globális megközelítésű, a nagyobb rendszerek közötti összefüggéseket feltáró, de kapcsolódhat egy konkrét példához (pl. Aral-tó kiszáradása, Csád-tó problémája, Száhel-öv) is.
A nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap – a Nap napja
A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására 1994-ben rendezték meg első ízben a Nap napját. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrások, ezen belül elsősorban a napenergia hasznosítására.
Néhány javaslat a világnaphoz:
- A világnap már a nyári szünetben van, de jó lehetőséget kínál az erdei iskolában vagy akár egy vándor táborban is arra, hogy megbeszéljük a napenergia hasznosításának lehetőségeit, sőt egyszerű eszközökkel (pl. vízmelegítő tartály) ki is próbáljuk a Nap melegítő hatását.
- Lehet feladat az is, hogy a tanulók maguk készítsenek ilyen egyszerű eszközöket.
- Megbeszélhetjük, hogy mely térségek alkalmasak elsősorban a napenergia nagyobb arányú hasznosítására. Gyűjthetnek a tanulók adatokat a napenergia hasznosításának alakulásáról.
- Készülhet kiselőadás a Nap földi életet meghatározó szerepéről.
- Egyre több családi házon látunk napelemeket (saját felvétel)
Június 25. – Múzeumok éjszakája
Bár nem világnap, de mindenképpen szólnunk kell róla. A Múzeumok Éjszakája program francia példát követve 1999-ben indult útjára hazánkban, és 2003 óta rendezik meg éves rendszerességgel a legrövidebb éjszakához, Szent Iván éjhez kapcsolódóan. A Múzeumok Éjszakájának különlegessége, hogy egy belépőjegy megvásárlásával az összes programban részt vevő intézmény látogatható.
Néhány javaslat a programokhoz:
Választhatunk az osztállyal közösen egy, a földrajzhoz, a néprajzhoz vagy a természettudományokhoz kapcsolódó múzeumot, és szervezzünk közös múzeumlátogatás, amelybe a szülőket is bevonhatjuk. A terveket, a múzeumlátogatáshoz készült esetleges feladatlapot osszuk meg az internet segítségével tanulókkal. Ide kerülhetnek majd fel a közös élmények képei és a feladatlap megoldásai is.
Június 29. – Nemzetközi Duna-nap
Az 1994-ben aláírt Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére 2004. június 29-én rendezték meg az első Nemzetközi Duna-napot. Minden évben valamilyen jelmondat köré szerveződik az ünnep, az első év jelmondata „Duna – híd a jövőbe” volt. A programokban 14 ország vesz részt. A rendezvények célja, hogy felhívják a figyelmet a folyónak a Duna menti országok életében betöltött szerepére, a Duna mint élőhely, vízforrás, vízi út, mint történelmi-kulturális összekötőkapocs védelmének fontosságára.
Néhány javaslat a naphoz kapcsolódóan:
- Mivel ebben az időszakban már a táboroznak vagy az erdei iskolában vannak a tanulók jó lehetőség nyílik arra, hogy a szabadban az ott található anyagokból elkészítsék a Duna vagy akár a folyam vízgyűjtőjének modelljét. Ha van terepasztalunk, az ugyancsak kiváló lehetőség erre. Jelöljék a terepmodellen a fontosabb helyeket (pl. vízerőműveket, jelentős kikötőket, érdekes képződményeket, a fontosabb kikötővárosokat).
- Szervezhetünk projekt keretében saját Duna napot, amelyen pl. egy dunai hajó kirándulás programjára fűzhetik fel a tanulók a folyó és partvidékének bemutatását. Az egyes látnivalókhoz, kikötőkhöz kapcsolódhatnak kiselőadások, videók, saját készítésű leírások, programjavaslatok (séták, kiállítások stb.).
- Készülhet előadás a Duna környezeti állapotáról, a víz minőségét és mennyiségét veszélyeztető folyamatokról, gazdasági tevékenységről beruházásról. Összevethetik a tanulók a Duna szerepét a folyó menti országok életében.
- Az irdalom, a művészetek iránt érdeklődők összegyűjthetik a folyóról szóló vagy azzal kapcsolatos műalkotásokat, készíthetnek ezekből rövid ismertetőt.
- A http://mentohajo.hu/ais-terkep.html oldal segítségével a tanulók megfigyelhetik a Duna teljes hajózható szakaszának élő hajóforgalmát. Készíthetnek tudósítást a forgalomról.
- Adatsorokat gyűjthetnek a Dunával kapcsolatban pl. vízállás alakulása, vízhozam változás, jelentős árvizek, vízminőségi adatok. Ezek alapján készíthetnek rövid 1-2 perces villámbeszámolókat.
- Jó lehetőség kínálkozik a Dunához kapcsolódó tudáspróbára, vetélkedőre is.
Reméljük, most is sikerült felkelteni az érdeklődést, és kedvet csinálni egy-egy világnap tanórai vagy akár iskolán kívüli megünneplésére.