Az írásban egy kidolgozott földrajzi témanap programját és feladatait tesszük közzé, amely a Duna folyammal foglalkozik a tanulók változatos tevékenységein keresztül.
Az írás egy a világörökségi listán is szereplő ismeretlen eredetű mexikói szertartást mutat be, amelyben egy rúd körül táncolva repülnek a férfiak.
Lávafolyásoknak köszönhető, kereskedelmi csereeszköz, lándzsahegy, ékszer, vágóeszköz, Napot kémlelő korong. Mi az?
Mi valójában a zivatar? Mi váltja ki ezt a jelenséget? Mi az oka annak, hogy elsősorban nyáron fordul elő? Hogyan osztályozzuk a zivatarokat? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez az írás.
A Budai Várhegy márgából álló tanúhegyének felszínét a pleisztocénben édesvízi mészkő takaró fedte be és védte meg a lepusztulástól. A mészkőben és alatta kialakult természetes üregeket, barlangokat később az emberek kibővítették, pincékké és óvóhelyekké alakították.
A tanulmány bemutatja a Dekkán déli részén végzett geomorfológiai terepi vizsgálatokat, amelyek az éghajlati felszínfejlődés folyamatait és az általuk létrehozott formákat tárják az olvasó elé. Rámutat a geodiverzitásban rejlő lehetőségekre főként a geoturizmus terén.
A Vatnajökull Nemzeti Park működése méretéből és gyors átalakulásából adódóan sajátos, és az idelátogatóktól is nagy alkalmazkodást igényel. Az időjárás és a természet viszontagságait leküzdve azonban szemléletformáló és örökre szóló élménnyekkel térhetnek haza, ami jól megvilágítja a robbanásszerűen növekvő izlandi turizmus okát.
Az írás a tengerektől elzárt közép-ázsiai ország változatos tájait mutatja be, amit az övekbe rendeződött növényzet is jól mutat. Láthatjuk, hogyan vált sivataggá az egykori Aral-tó medencéje.
„A világ vége”, „a Föld legtávolabbi vidéke”, „az Antarktisz kapuja”… Az írás ízelítőt ad a Tűzföld a gleccserek által felszabdalt Andok természetföldrajzi értékeiből, érdekességeiből.
Sokszor felmerül a kérdés: kell-e egyáltalán a fenntarthatóságot tanítani az iskolákban? Kell-e egy újabb tantárgy az amúgy is túlterhelt tanulóknak (és pedagógusoknak)? A válasz egyértelműen igen!
A környezetünkben szaporodó jelek figyelmeztetnek, nincs sok időnk bolygónk élhető helyként való megőrizésére. Ezért egyre fontosabbá válnak azok az ismeretek és kompetenciák, amelyek segítik a környezet jövője szempontjából is elfogadható döntések meghozatalát, amiben segíthetnek a bemutatott programok, lehetőségek.
Az írás bemutatja a természetiskolát, mint a korábbi erdei iskola létesítmények és az azokhoz kapcsolódó programszolgáltatások lényegét. Élő példáját adja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál folyó környezeti nevelései gyakorlatnak.
Július 27-én nyílt napon interaktívan megismerheti a Magyar Földrajzi Múzeum Helytörténeti KIállítását!
Megtekinthetők az általános és középiskolás tanulók számára a 2024/25-ös tanévre kiírt földrajzversenyek fordulóinak időpontjai.
Ismerje meg a Magyar Földrajzi Múzeum időszaki kiállításait! Ligeti Lajos belső-mongóliai kutatóútjához tárlatvezetés is kapcsolódik.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!
Újra elérhető a honlap!
Jó olvasgatást kívánunk!