A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
A tanulmány a „Kőrösi Csoma Sándor és a Magyar Földrajzi Társaság gyűjteményének kincsei” című országos vándorkiállítás tervezésének elméleti hátterét mutatja be. Beavat a modern térképes történetmesélés módszerébe, és megmutatja annak lehetőségeit a kritikai térképolvasási készség fejlesztésében.
A tanulmány elemzi az IPCC 2021. évi tudományos Jelentésének tartalmát. Az eredményeket összesítve megállapítja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos antropogén hatások valós veszélyt jelentenek, de nem támasztja alá az emberiség jövőjét megpecsételő, pár évtizeden belül elkerülhetetlenné váló gyors éghajlati katasztrófák vízióját.
A tanulmány egy berlini kutatást mutat be a tanulók Európa és határainak mentális reprezentációjával kapcsolatban, amelynek eredményei a tanulók térbeli gondolkodásának és térképolvasási készségének hiányosságait tárják fel.
Miért különleges a Napunk? Miért különleges a Mars, a Szaturnusz, vagy éppen a Föld? Miért különleges az egész Naprendszer? Még egyetlen olyan exobolygót sem találtak, amely olyan lenne, mint a Föld, és egyetlen olyan naprendszert sem, amely a mienkre hasonlítana. Azonban Naprendszerünk valamennyi bolygója külön-külön is rengeteg érdekességgel bír.
Az elmúlt 8 év megfigyelései és modellszámításai fokozták meggyőződésünket, hogy az antropogén hatások valós veszélyt jelentenek. Az előrejelzést változások mellett emelkedett a jövőben várható globális eltolódás. Ugyanakkor az új Jelentés sem támasztja alá az emberiség jövőjét megpecsételő, pár évtizeden belül elkerülhetetlenné váló gyors éghajlati katasztrófák vízióját.
Vajon mennyire ismerjük a klímaváltozás komplex jelenségét természettudományos szempontból? Megfelelő tudást kapnak-e diákjaink az iskolában ahhoz, hogy a médiából rájuk ömlő információáradatot helyesen értelmezzék? Ezekre a kérdésekre keres választ a tanulmány.
Az elmúlt években egyre több natúrpark szerveződött és szerveződik hazánkban, amelyek helyi közösségek által létrehozott tájszintű együttműködések, céljuk az érintett tájak természeti és kulturális örökségének a megőrzése, bemutatása és a vidék fejlődését elősegítő, fenntartható módon történő hasznosítása.
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
A földrajzi tananyagban és az iskolai atlaszokban előkerülő magyar természeti tájnevek évtizedekre hatással vannak a névhasználatra. A földtudományok művelői arra törekednek, hogy az elnevezés tükrözze az adott terület földrajzi jellegét, és a tájegységek (pl. kistáj, középtáj, nagytáj) világos hierarchia szerint épüljenek fel. A tanulmány ennek a fejlődését tekinti át.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!