A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
A jövő szempontjából mindennél fontosabb, hogy a közös célok szem előtt tartásával túltegyük magunkat a gondokon és még sok-sok évtizedre biztosítsuk a földrajztudomány érdekében a patinás, ugyan eléggé válságos helyzetbe jutott, de megújulásra képes Magyar Földrajzi Társaság fennmaradását.
Az 1872-ben alakult Magyar Földrajzi Társaság az elmúlt 150 évben eredeti céljai szerint működött. Az első 25 évben a földrajzi felfedezések bemutatása került a középpontba. A századfordulóra a földrajzi kutatások lebonyolítása és koordinálása került előtérbe. Az I. háború után az egyik fő tevékenysége a földrajz tantárgy közoktatásban betöltött szerepének támogatása.
A földtudományi sokféleség (geodiverzitás) világnapja 2021 óta egy új nemzetközi nap. Nagyon fontos és a földrajztanítás szempontjából rendkívül hasznos lenne, ha iskoláinkban a földrajztanárok a Föld napjához hasonlóan október 6-ra szerveznének a tanulók figyelmét a Föld változatosságára felhívó rendezvényeket.
Jelen helyzetfelmérés jó kiindulási pontja lehet az átgondolt fejlesztésnek. A kutatás abban nyújthat segítséget, hogy a matematikai és gondolkodási kompetenciát felépítő komponenseket jobban átlássuk és ezáltal a fejlesztési folyamat még tudatosabb legyen.
A tanulmány az utóbbi években a Szlánik-völgyben végzett felszínalaktani és morfológiai megfigyelések és vizsgálatok eredményeinek összefoglalását adja. Olyan ez a völgyszakasz, mint egy nyitott könyv, amely betekintést enged a terület fejlődéstörténetébe.
Nem szabad alábecsülni az időjárás tér- és időbeli változékonyságát. Gondoljunk erre akkor is, amikor a meteorológiai veszélyjelzések beválását értékeljük! Valóban elmaradt a veszélyes időjárási esemény, vagy csak szerencsésen elkerült minket?
A földrajzi nevek egy nép múltjába, szokásaiba, nyelvének rejtelmeibe, régiók, falvak belső világába nyithatnak kaput, gazdag forrást biztosítva azoknak, akik be akarnak lépni rajta. Az írás megidéz néhány megközelítést különböző területekről összeválogatva.
A Medves-vidék déli pereme homokkőképződményeinek bemutatása rámutat arra, milyen kincsek rejtőzhetnek egy alig ismert tájrészleten, másrészt felhívja a figyelmet a terepi bemutatás lehetőségeire.
A földrajz óraszámának csökkentése tovább nehezíti a tantárgy helyzetét, elveszi a szintetizálás lehetőségét azzal, hogy a 9–10. évfolyamon zajlik a földrajztanítás. Viszont a 11. osztályban való tanítási lehetősége, továbbá a tanulási eredményre való reflektálás teret engednek a tantárgyi integráció erősödésének.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!