A rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be röviden a földrajztanár szemével: hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok letölthető fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény vagy feladatsor is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
A Föld egyik legfontosabb termesztett növénye a kukorica, ami feltételezhetően Mexikóból indult világhódító útjára. A kukorica szerepe Manapság éppen olyan fontos szerepe van a mexikóiak táplálkozásban, mint a maják vagy aztékok idejében.
Az írás a laoszi Köcsög-síkságon néz körül, ahol 2000 éves, hatalmas homokkő korsók találhatók. A területen nehéz biztonságosan közlekedni a vietnámi háborúból maradt taposóaknák miatt.
Új-Mexikó egyik legcsodálatosabb része a Chaco-kanyon. A Föld legértékesebb régészeti lelőhelyei közé tartozik, homokkő táblahegyeit az indiánok szent földnek tekintenek, sok törzs ősei otthonának tartja.
Azerbajdzsán érdekes hegyvidéki táján sziklák őrzik a korai emberek történetét. Hogyan is lehet ez? A 4500 hektárnyi védett területen több ezer sziklába vésett rajz mesél az egykori éghajlatról és élővilágról, s velük összefüggésben az emberek szokásairól.
A baobabfa hasznos növény a szavannán. Hatalmas koronája árnyékot, termése táplálékot ad, törzse vizet raktároz, de kiüresedve tároló-, pihenő- és búvóhelyet is jelent.
A szenegáli Touba szent város, az iszlám vallás egyik irányzatának központja, a városközpontban lévő Nagy mecset fontos zarándokhely.
Az emberi építkezés egyik legnagyobb kihívása volt Dubajban, a Perzsa-öböl területén egy pálmafát formázó mesterséges sziget, a Palm Jumeirah megépítése, amelyen egy új városrészt terveztek kialakítani hotelekkel, luxus kivitelű villákkal és lakásokkal.
Az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában élő tevék szinte tökéletesen alkalmazkodtak a sivatagi léthez. Gyakran nevezik a sivatag hajóinak, pedig vizet csak alkalmanként látnak, akkor is főként a kutakból való itatás során.
A Selyemút mentén fekvő üzbég Híva őrzi a középkori oázisvárosok minden szerkezeti és építészeti emlékét. Kígyózó városfal kapukkal, citadella, minaretek, mecsetek segítik ma is turistának elképzelni az egykori életet.