A rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be röviden a földrajztanár szemével: hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok letölthető fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény vagy feladatsor is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
A Szír–Arab-árok pereméről a hátravágódó időszakos vízfolyások szigethegyeket vágtak le a kréta üledékes kőzetek táblájából, mint amilyen a Maszada is. Lapos fennsíkján erődök, katonai tábor és kastélyok álltak.
Mianmar második legnagyobb tava az Inle-tó, amely területének jelentős részét cölöpökön álló kis falvak, házcsoportok és úszókertek foglalják el. A lakosság a halászat mellett a mesterségesen kialakított úszókertekben növénytermesztést folytat.
Az amerikai bölény a legnagyobb őshonos állat Észak-Amerikában. A préri királyát azonban az ember a kihalás szélére sodorta, mert elvette élőhelyüket és levadászta őket. A nemzeti parkokban ma már szépen szaporodnak.
A selyem az eperfa, a selyemlepke és az ember együttműködésével jön létre. A lepkebáb gubójának szálaiból gombolyítják le a fonalnak feldolgozott selyemszálakat.
A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult jordániai Rum vádiban bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, csodálatos homokformákkal és az egykori életet sejtető sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista.
A kókuszpálma a trópusi tengerpartok növénye, amely termésének szüretelése ügyességet kíván a magasban. Erre Thaiföldön makákókat tanítanak be. A termés feldolgozása már emberi kézi erővel történik.
Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. A hulladék, a műanyag és a szennyezett víz nagy veszélyforrás számukra.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Amikor az emberek birtokba kezdték venni az afrikai sivatagot, akkor a természetesen fakadó forrás körüli növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát. Így lett a datolyapálma a sivatag jelképe.