Taníts érdekesen érdekeset!
Lávaártó
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
2021.11.08.
A rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be röviden a földrajztanár szemével: hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok letölthető fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény vagy feladatsor is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.
Az indiai lakosság 1,9%-a szikh hívő. Hagyományos viseletünket és szokásaikat még őrzik. A szegénysorwú embereket nem hagyják sorsukra.
A kaliforniai sivatagos környezetben fekvő Mono-tóból igyekeztek megoldani Los Angeles vízellátását. A nagyon sós tóban különleges mészkőtornyok épültek.
Az iráni Yazd óvárosának képét meghatározzák az ősi légkondicionáló építmények. A tornyok huzat előidézésével mozgatják az épületekben a beáramló fotó, száraz levegőt.
A főleg trópusi-szubtrópusi területeken elterjedt bambusz fa termetűvé növő fűféle, amit nagyon sokféleképpen hasznosítanak, az élet minden területén jelen van Délkelet-Ázsiában.
Az iszlám épületkomplexumot Sáh Dzsahán indiai nagymogul állíttatta a szerelem örök szentélyeként feleségének emlékül. A mauzóleumot és épített környezetét a világ kulturális örökségei között tartják számon.
A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.
A mianmari aranytojásra emlékeztető gránitszikla tetején a pagoda őrzi a legenda szerint Buddha hajszálát. Igaz vagy sem, de az ingókő alakja és ragyogása a napsütésben lenyűgöző látvány.