Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Chilében a Puna de Atacama sivatagos magasfennsíkján az elpusztult állatok természetes módon mumifikálódnak a száraz levegő, az állandó erős szél és nagyon nagy napi hőingadozás következtében.
Etiópiában népétel az indzsera, aminek az alapja – mint a tányér – egy kerek, lapos tészta, erre teszik rá az apróra vágott húsokat, a köretnek szánt zöldségeket és a különféle fűszereket, és kézzel fogyasztják el.
A San Andreas-hegység egy belső lefolyású medencéjéből alakult ki az egykori felmelegedés és szárazodás következtében Földünk legnagyobb fehér gipszhomok sivataga a szél segítségével.
A kashba egy négyzet alapra magas falakkal felépült erőd, közepén fellegvárral, sarkában négy kimagasló toronnyal. Stratégiai jelentőségét jól mutatja a mérete, vastag fiai és a tornyok lőrésszerű ablakai. Az épületben minden megtalálható, ami annak idején a középkori várak lakótornyaiban
A Sulawesin élő toradzsák a Fülöp-szigetek felől hajóztak a szigetre, amit a csónakot formázó házaik is bizonyítanak. A vízibivaly áldozati állatuk, amely a halott lelket viszi a túlvilágba, ahol tanúságot tesz a tekintélyéről, a gazdagságáról.
Félelmetes elképzelni, mekkora és mekkora tömegű lehetett az a meteoroid, amely 20 focipálya kiterjedésű sebet tudott ütni a Föld felszínébe.
Mintegy 1 millió kígyóbűvölő él India-szerte, akik fúvós hangszerükkel ingerlik a kobrákat ringatózásra, s keltenek titokzatosságot a nézelődőkben.
A földrajztanítás egyik célja, hogy olyan tanulók kerüljenek ki az iskolából, akik képesek világunkat rendszerként szemlélni, amihez elengedhetetlen, hogy lássák az összefüggéseket a természet- és társadalomföldrajzi tények között, és feltáruljanak előttük a kétféle gondolkodásmód különbségei.
A tanulmány bemutatja a játékosítás elméletét és kipróbálásának tapasztalatait. A diákok tanulását valóban segítette a módszer, és a közepesen és gyengén teljesítők eredményei fővel javultak.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!