
Égő hegy
A tűz is válhat a világörökség részévé, ha éppen egy hegy lábánál ég már jó pár évtizede. Ilyen hely Azerbajdzsánban az Apseron-félszigeten a Yanar dağ, amely elnevezés maga is égő hegyet jelent.
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A tűz is válhat a világörökség részévé, ha éppen egy hegy lábánál ég már jó pár évtizede. Ilyen hely Azerbajdzsánban az Apseron-félszigeten a Yanar dağ, amely elnevezés maga is égő hegyet jelent.
A problémaközpontú tanulásnál fontos, hogy a tanulás valósághű problémán alapuljon, amit többféle nézőpontból lehessen vizsgálni, továbbá, hogy magának a tanulásnak tényleges együttműködés legyen az alapja, és alapvetően önirányításos módon, de szükség esetén instrukciók segítségével történjen.
Balázs Dénes alapításával és a Magyar Földrajzi Társaság egykori Múzeumi Bizottságának tevékeny közreműködésével jött létre 1983-ban Magyar Földrajzi Múzeum. Így a Társaság alapításának 150. évfordulója tiszteletére mutatjuk be a hazai földrajzoktatás e különleges helyszínének tevékenységét.
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
A természettudományos tantárgyak csekély időkeretének időszakában fontos a földrajz tantárgy interdiszciplináris megközelítése. A holisztikus szemléletmóddal a megszerzett tudás mélyebbé és sokrétűbbé válik, és a komplex szemléletmód hangsúlyozása segíti a tanulókat a világ mélyebb megismerésében.
Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 150. évfordulója előtt, hiszen a tankönyvszerzők között számos olyan személyiséggel találkozhatunk, akinek jelentős szerepük volt és van a Társaság életében is.
Thaiföldön van egy vasútállomás, ahol a helyi vonatok egy nyüzsgő piacon mennek keresztül. A piac jóval korábban kialakult, mint a vasútvonal, amin a tengeri zsákmány a bangkoki piacra kerül. Így aztán maradt ahol volt, a vasút alkalmazkodik hozzá.
Különös múzeumba látogatunk a thaiföldi Kancanaburi városába, ahol a II. világháború egyik tragikus mementójaként áll a Kwai folyón átívelő rettenet hídja.
Thaiföld legnagyobb fekvő Buddha szobra a bangkoki Wat Po templomegyüttesben található. Sokszor alvó Buddhaként emlegetik a szobrot, mivel a vallásalapító a fejét jobb kezére támasztva fekszik, de ez a póz valójában a Nirvána elérése előtti pillanatot szimbolizálja.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!