Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az MTA–SZTE Földrajzoktatási és -tanulási Kutatócsoport célja egy tanuló-, tevékenység- és problémaközpontú eszköztár kialakítása a magyarországi földrajzoktatás módszertani megújításának elősegítésére. Az írás olyan feladatlapokat mutat be, amelyek egy-egy jellegzetes magyar régió, táj földrajzi sajátosságaira, folyamataira, problémáira koncentrálnak.
A pályázatírás és a vállalkozások világában szükséges társadalmi képességek fejlesztéséhez is hozzájárulhat a földrajztanítás változatos feladatokkal. Az írás ehhez hoz négy feladatpéldát.
Az írás bemutat 3 pályaorientációt fejlesztő drámapedagógiai módszert mint életszerű és játékos tanulási formát, amely során a diákok valamilyen keretrendszerben a feldolgozandó tananyag részeseivé válnak, aktívan használják a rendelkezésre álló információkat egy cél tartalmi elérése érdekében.
A pályaorientációt segítő földrajzi feladattár egyes feladatai a tananyagrendszerbe illeszkedő aktuális témákon keresztül fejleszthetők a pályaorientációs tartalmak és azokon keresztül egyes kompetenciaterületek is.
Ebben az írásban az óceánok és a tengerek problémáinak egy lehetséges feldolgozási módját mutatjuk be egy saját fejlesztésű online társasjáték példáján keresztül.
A bemutatott feladatterv arra mutat egy példát, hogyan lehet tanítani a földtörténeti kormeghatározás témát úgy, hogy a tanulók közösen gondolkodva és a poszter bemutatásakor egymást tanítva, könnyedén sajátítsák el a módszereket, miközben jártasságot szereznek a kutatásalapú tanulásban, a kollaboratív munkában.
A 21. században a digitális médiumok szerepe erősen felértékelődött: a mai gyermekek már egészen korán találkoznak különféle digitális tartalmakkal. Ez sok veszélyt rejt magában, ám legalább ennyi lehetőséget is: kitárul előttük a világ, néhány kattintással újabbnál újabb információkat érhetnek el…
A tanulmány kiemeli azokat a változásokat, amelyek a 2020-as tantervi szabályozók megjelenése után meghatározzák a földrajzoktatás lehetőségeit. és felhívják a figyelmet a NAT bevezető, általános részében megfogalmazottakból adódó kihívásokra, kedvező és kedvezőtlen változásokra.
Az általános iskola 5–6. osztályában tanított természettudomány tárgyat nem érintették az óraszámcsökkenések, a változások tematikai, tartalmi jellegűek, amely új fejezetek megjelenésében, a régiek átstrukturálásában mutatkozik meg, sok esetben jelentős tartalomcsökkenéssel, de a tapasztalatszerzésre építve.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!