
Petrai kincstár
A jordániai Petra romvárosának Kincstár épülete ámulatba ejti az embert a kanyonból való váratlan kibukkanásával, pompás és változó színeivel a sárgától a vörösön át a liláig és gazdag homokkőfaragásaival. Valódi építészeti kincs!
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A jordániai Petra romvárosának Kincstár épülete ámulatba ejti az embert a kanyonból való váratlan kibukkanásával, pompás és változó színeivel a sárgától a vörösön át a liláig és gazdag homokkőfaragásaival. Valódi építészeti kincs!
San Francisco szimbóluma a tengerszoros felett átívelő narancssárga Golden Gate híd, ami gyakran ködbe burkolózik a hideg Kalifornia-áramlás miatt. Építése sok kihívás elé állította a tervezőket a földrajzi adottságok miatt.
A mangroveerdők az Egyenlítőtől északi és déli irányban kb. 30 fok távolságban találhatók a tenger és a szárazföld találkozásánál. Ez az élőhely az árapályzónában fekszik, igen kemény életfeltételeket kínál az itt élő vegetációnak és lakóinak.
A Kara-kum mélyén, porózus homokkőben rejtőzik Türkmenisztán földgázvagyona. Egy hatalmas, mély kráterből tör fel a metán, ami hatalmas lánggal ég, és különösen éjszaka káprázatos látványt nyújt.
A dizájnalapú tanulás olyan tanulási stratégia, amelyben a diákok egy tervezési kihívással kerülnek szembe, amire egyénileg vagy kiscsoportokban próbálnak megoldást találni, kizárólag előzetes tudásuk felhasználásával.
A tűz is válhat a világörökség részévé, ha éppen egy hegy lábánál ég már jó pár évtizede. Ilyen hely Azerbajdzsánban az Apseron-félszigeten a Yanar dağ, amely elnevezés maga is égő hegyet jelent.
A problémaközpontú tanulásnál fontos, hogy a tanulás valósághű problémán alapuljon, amit többféle nézőpontból lehessen vizsgálni, továbbá, hogy magának a tanulásnak tényleges együttműködés legyen az alapja, és alapvetően önirányításos módon, de szükség esetén instrukciók segítségével történjen.
Balázs Dénes alapításával és a Magyar Földrajzi Társaság egykori Múzeumi Bizottságának tevékeny közreműködésével jött létre 1983-ban Magyar Földrajzi Múzeum. Így a Társaság alapításának 150. évfordulója tiszteletére mutatjuk be a hazai földrajzoktatás e különleges helyszínének tevékenységét.
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!