Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A Föld egyik legfontosabb termesztett növénye a kukorica, ami feltételezhetően Mexikóból indult világhódító útjára. A kukorica szerepe Manapság éppen olyan fontos szerepe van a mexikóiak táplálkozásban, mint a maják vagy aztékok idejében.
Az írás a laoszi Köcsög-síkságon néz körül, ahol 2000 éves, hatalmas homokkő korsók találhatók. A területen nehéz biztonságosan közlekedni a vietnámi háborúból maradt taposóaknák miatt.
Új-Mexikó egyik legcsodálatosabb része a Chaco-kanyon. A Föld legértékesebb régészeti lelőhelyei közé tartozik, homokkő táblahegyeit az indiánok szent földnek tekintenek, sok törzs ősei otthonának tartja.
Azerbajdzsán érdekes hegyvidéki táján sziklák őrzik a korai emberek történetét. Hogyan is lehet ez? A 4500 hektárnyi védett területen több ezer sziklába vésett rajz mesél az egykori éghajlatról és élővilágról, s velük összefüggésben az emberek szokásairól.
A baobabfa hasznos növény a szavannán. Hatalmas koronája árnyékot, termése táplálékot ad, törzse vizet raktároz, de kiüresedve tároló-, pihenő- és búvóhelyet is jelent.
A szenegáli Touba szent város, az iszlám vallás egyik irányzatának központja, a városközpontban lévő Nagy mecset fontos zarándokhely.
Az emberi építkezés egyik legnagyobb kihívása volt Dubajban, a Perzsa-öböl területén egy pálmafát formázó mesterséges sziget, a Palm Jumeirah megépítése, amelyen egy új városrészt terveztek kialakítani hotelekkel, luxus kivitelű villákkal és lakásokkal.
Az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában élő tevék szinte tökéletesen alkalmazkodtak a sivatagi léthez. Gyakran nevezik a sivatag hajóinak, pedig vizet csak alkalmanként látnak, akkor is főként a kutakból való itatás során.
A Selyemút mentén fekvő üzbég Híva őrzi a középkori oázisvárosok minden szerkezeti és építészeti emlékét. Kígyózó városfal kapukkal, citadella, minaretek, mecsetek segítik ma is turistának elképzelni az egykori életet.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!