Pedagógiai irodalomjegyzék a földrajz szakmódszertan támogatására

Megjegyzések

• A műveket szerzőik szerinti ábécérendben tesszük közzé, mert kategorizálásuk a szakmódszertan jellegéből adódóan nem indokolt, sok esetben nem is lehetséges, hiszen a földrajz szakmódszertan a pedagógia egyes területeit alkalmazza a földrajztanítás tartalmának és a földrajztanítás-tanulás módjainak, lehetőségeinek figyelembevételével. 
• Amely művek az interneten is elérhetőek, azoknak az elérhetőségét beágyazott linkkel vagy DOI azonosítóval is megadjuk az egyszerű elérhetőség érdekében. A linkek utolsó megnyitásának dátuma: 2026. október 23.
• A földrajztanárképzésben használt pedagógiai-pszichológiai tankönyveket és jegyzeteket (link), illetve segédkönyveket honlapunkon (link) külön gyűjtemények tartalmazzák.

Irodalomjegyzék

A

• Abonyi-Tóth Andor – Turcsányi-Szabó Márta (2015): A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás módszerei. – Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály, IKT Módszertani Iroda, Budapest. 118 p. (link)
• Abonyi-Tóth Andor – Turcsányi-Szabó Márta (2015): A digitális írástudás fejlesztésének lehetőségei. – Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály, IKT Módszertani Iroda, Budapest. 184 p. (link)
• Adey, Philip – Csapó Benő (2012): A természettudományos gondolkodás fejlesztése és értékelése. – In: Csapó Benő (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 17–58. (link)
• Anderson, Mike (1998): Intelligencia és fejlődés. Egy kognitív elmélet. – Kulturtrade, Budapest. 229. p.
• Anderson, Ronald D. (2006): Inquiry as an organising theme for science curricula. – In: Abell, Sandra K. – Lederman, Norman G. (szerk.): Handbook on research on science education. Routledge, New York–London. pp. 807–830. (link)
• Arató Ferenc – Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe. – Mozaik Kiadó, Szeged. 176 p.
• Atkinson, Cliff (2008): Ne vetíts vázlatot! – A hatásos prezentáció. – Szak Kiadó, Budapest. 370 p. (link)
• Atkinson, Rita L. – Atkinson, Richard C. – Smith, Edward E. – Bem, Daryl J. – Nolen-Hoeksema, Susan(1999): Pszichológia. – Osiris Kiadó, Budapest. 847 p.

B

• B. Németh Mária – Korom Erzsébet – Nagy Lászlóné (2012): A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata. – In: Csapó Benő (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 131–190. (link)
• B. Németh Mária – Korom Erzsébet (2012): A természettudományos műveltség és az alkalmazható tudás értékelése. – In: Csapó Benő – Szabó Gábor (szerk.): Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 59–92. (link)
• B. Németh Mária – Korom Erzsébet – Nagy Lászlóné – Kissné Gera Ágnes – Veres Gábor – Adorjánné Farkas Magdolna – Makádi Mariann – Radnóti Katalin (2015): A természettudományos tudás alkalmazásának online diagnosztikus értékelése. – In: Csapó Benő – Korom Erzsébet – Molnár Gyöngyvér (szerk.): A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. pp. 117–202. (link)
• Babály Bernadett – Kárpáti Andrea (2015): A téri képességek vizsgálata papír alapú és online tesztekkel. – Magyar Pedagógia 115. 2. pp. 67–92. https://doi.org/10.17670/MPed.2015.2.67
• Bacskai Bea – Lénárd Sándor – L. Ritók Nóra – Rapos Nóra (2008): Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének előkészítéséhez. Pedagógus-továbbképzési kézikönyv. – Educatio, Budapest. 285 p. (link)
• Bagdy Emőke – Telkes József (2002): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 306 p.
• Baló András (2007): A tanulás fejlesztésének tanulása. – Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 128 p.
• Bánfi Gréta – Korom Erzsébet – Fűz Nóra – Kissné Gera Ágnes (2022): Tanulókísérletekre épített, diáktársakkal támogatott természettudományos tanulási program vizsgálata pedagógusok körében. – Iskolakultúra 32. 2. pp. 43–60. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.2.43
• Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László – Korpics Zsolt – Ütőné Visi Judit (2011): Tantárgyközi kapcsolatok. – In: Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László (szerk.): Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos tantárgyak megújításának lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 265 p. (link)
• Bányai Sándor – Szivák Judit (szerk., 2011): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. – Raabe Kiadó, Budapest. 
• Bardocz Orsolya – Zoller Katalin (2017): Integrációra alapozott tanulás és fogalomszervezés. A tantárgyi határok feloldása és a fogalomelsajátítás, illetve -szervezés kapcsolata. – Gyermeknevelés 5. 3. pp. 46–57. https://doi.org/10.31074/gyntf.2017.3.46.57
• Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. – Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest. 380 p. (link)
• Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika (szerk., 2007): A kritikai gondolkodás fejlesztése II. – Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 180 p. (link)
• Barron, Brigid (2000): Achieving Coordination in Collaborative Problem-Solving Groups. – Journal of the Learning Sciences 9. 4. pp. 403–436. https://doi.org/10.1207/S15327809JLS0904_2
• Barron, Brigid – Darling-Hammond, Linda (2008): How can we teach for meaningful learning? – In: Darling-Hammond, Linda – Barron, Brigid – Pearson, David P. – Schoenfeld, Alan H. – Stage, Elisabeth K. – Zimmerman, Timothy D. – Cervetti, Gina N. – Tilson, Jenifer L. – Chen, Milton (szerk.): Powerful learning. Jossey-Bass Wiley, San Francisco. pp. 11–70. (link)
• Bartha Éva – Gaskó Krisztina – Golnhofer Erzsébet – Hegedűs Judit (2016): Fejlesztő, támogató értékelés – de hogyan? – Dobbantó Program tematikus füzetek. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest. 90 p. (https://nfszk.hu › download)
• Bauer Béla – Déri András (2024): A digitális egyenlőtlenségek kihívásai és tendenciái az ifjúságkutatások tükrében. – Magyar Tudomány 185. 7. pp. 863–874. (link)
• Becker, Katrin – Nicholson, Scott (2016): Gamification in the Classroom: Old Wine in New Badges. – In: Schrier, Karen (szerk.): Learning Education and Games Volume Two: Bringing Games into Educational Contexts Vol. 2. ETC Press. pp. 61–86. (link)
• Beke Tamás (2011): A projektmunka hatásai a természettudományos tantárgyak tanulásában. – Iskolakultúra 21. 4–5. pp. 3–21. (link)
• Bene Zoltánné – Pusztai Virág (2015): Médiaelmélet. E-tananyag. – Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged. 471 p. (link)
• Benedek András (2013): Digitális pedagógia 2.0. – Typotex Kiadó, Budapest. 312 p. (link)
• Bloom, Benjamin S. – Krathwohl, David R. (szerk., 1956): Taxonomy of Educational Objectives, Handbook 1: Cognitive Domain. – Longmans, London. 201 p. (link)
• Bodnár Éva – Csillik Olga – Csuvár Fruzsina – Daruka Magdolna – Könczöl Tamás – Mihályi Krisztina – Sass Judit (2015): Iránytű helyett. Pillanatkép: kihívások, szempontok és tendenciák A Nemzeti Köznevelési Portál és a digitális nemzedék módszertani támogatásának néhány lehetősége. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest. 144 p. (link)
• Bognár Amália – Havassy András – Nemes-Nagy Katalin Erika – Váczi Dorottya (2018): A modern pedagógus NAGYKÖNYVE. A szemlélettől a megvalósításig. – Neteducatio Kft., Budapest. 176 p.
• Bogárné Kocsis Judit (2014): Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai. – Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém. 248 p.
• Bolton, Gavin (1993): A tanítási dráma elmélete. – Színházi Füzetek V. Magyar Drámapedagógiai Társaság – Marcibányi téri Művelődési Központ, Budapest. 112 p.
• Bónus Lilla – Csapó Benő (2022): A magyar és az amerikai természettudomány-tanítás tartalmának összehasonlító elemzése az új sztenderdek tükrében. – Magyar Pedagógia 122. 4. pp. 189–211. https://doi.org/10.14232/mped.2022.4.189
• Buda András (2019): Generációk, társadalmi csoportok a 21. században. – Magyar Tudomány 180. 1. pp. 120–129. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.1.12
• Bühner, Markus – Kröner, Stephan – Ziegler, Matthias (2008): Working memory, visual-spatial-intelligence and their relationship to problem-solving. – Intelligence 36. 6. pp. 672–680. https://doi.org/10.1016/j.intell.2008.03.008

C, Cs

• Campbell, Linda C. – Campbell, Bruce – Dickinson, Dee (2004): Teaching and learning through multiple intelligences. – Allyn and Bacon, Boston. 326 p.
• Chrappán Magdolna (2017): A természettudományi tárgyak helyzete és elfogadottsága a közoktatásban. – Magyar Tudomány 178. 11. pp. 1352–1368. https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.11.3
• Chrappán Magdolna (1998): A diszciplináris tárgyaktól az integrált tárgyakig – Összehasonlító fogalomelemzés. – Új Pedagógiai Szemle 48. 12. pp. 59–74. (link)
• Chrappán Magdolna (2022): A NAT evolúciója 2010–2021 között. – Educatio 31. 1. pp. 30–47. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.3
• Csapó Benő (1994): Az induktív gondolkodás fejlődése. – Magyar Pedagógia 94. 1–2. pp. 53–80. (link)
• Csapó Benő (szerk., 2002): Az iskolai tudás. – Osiris Kiadó, Budapest. 360 p. (link)
• Csenger Lajosné (2015): A környezeti nevelés elmélete és gyakorlata. – Képzés és gyakorlat. 13. 1–2. pp. 181–194. https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.11
• Csépe Valéria (2001): Kognitív fejlődés és mobil információs társadalom. – In: Nyíri Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete, Budapest. pp. 75–82. (link)
• Csíkos Csaba (2007): Metakogníció. A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája. – Műszaki Kiadó, Budapest. 186 p.
• Csíkos Csaba (2012): Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyíltvégű írásbeli kikérdezés módszerével. – Iskolakultúra 22. 1. pp. 3–13. (link)
• Csíkos Csaba (2020): A neveléstudomány kutatásmódszertanának alapjai. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 120 p. (link)
• Csillik Olga – Daruka Magdolna (2023): Hatékony tanár a gyorsan változó környezetben. – GeoMetodika 7. 2. pp. 97–106. (link)
• Czékmán Balázs – Fehér Péter (2017): A számítógéppel támogatott tanítás és tanulás története a közoktatásban Magyarországon (1983–2016). – Képzés és Gyakorlat 15. 1–2. pp. 45–66. https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.3
• Czető Krisztina (2022): Mit gondolnak a tanulók és tanárok az iskoláról? Egy iskolaiattitűd-kutatás eredményei. – Iskolakultúra 32. 8–9. pp. 30–52. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.30
• Csonka Sándor (2026): A természet szabad felfedezésének integrálása a környezeti nevelésbe. PhD értekezés. – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. 288 p. (link)

D

• Démuth Ágnes (2012): Amit a hallgatóknak tudni illik: a tanulásról. – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged. 44 p.
• Dobó István (2010): A konnektivista tanulási környezet színterei. – In: Kozma Tamás – Perjés István (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban. Többnyelvűség és multikulturalizmus. Aula Kiadó, Budapest. pp. 198–209.
• Downes, Stephen (2012):  Connectivism and Connective Knowledge. Essays on meaning and learning networks. – National Research Council Canada, Ottawa. 620 p. (link)
• Downs, Roger M. – Stea, David (2006): Térképek az elmében – Gondolatok a kognitív térképezésről. – In: Letenyei László (szerk.): Településkutatás II. Szöveggyűjtemény. TeTT könyvek. Ráció Kiadó, Budapest. pp. 593–613. (link)

E

• Einhorn Ágnes (2017): Feladatkönyv. – Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 216 p. (link)
• Eőry Vilma (2005): A tankönyvszöveg megértése. – Iskolakultúra 15. 11. pp. 59–62. (link)
• Eryilmaz, Ali (2002): Effects of conceptual assignments and conceptual change discussions on students’ misconceptions and achievement regarding force and motion. – Journal of Research in Science Teaching 39. 10. pp. 1001–1015. https://doi.org/10.1002/tea.10054

F

• Fadem, Terry J. (2009): A kérdezés művészete. Jobb kérdések, jobb válaszok, jobb eredmények. – HVG Kiadó, Budapest. 223 p.
• Falus Iván (szerk., 2007): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 550 p. (link)
• Falus Iván – Környei László – Németh Szilvia – Sallai Éva (2012): A pedagógiai rendszer. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. – Educatio, Budapest. 268 p.
• Falus Iván – Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. – Okker Kiadó, Budapest. 376 p. (link)
• Falus Katalin – Vajnai Viktória (szerk., 2008): Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel. – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 150 p. (link)
• Farkas Andrea (szerk. 2021): Digitális pedagógiai módszertani ajánlások gyűjteménye. – Oktatási Hivatal, Budapest. 263 p. (link)
• Farkas Bertalan Péter (2018): Hogyan épül fel a digitális intelligencia? – ELTE TTK Média-kommunikációs Központ, Budapest. 34 p.  (link)
• Farkas Éva (2018): Mérés-értékelés kézikönyv. Tanulási eredmények mérése és értékelése a szakképzési mobilitási gyakorlatokban. – Tempus Közalapítvány, Budapest. 92 p. (link)
• Fegyverneki Gergő (2018): IKT-s ötlettár. Modern Pedagógiai sorozat. – Neteducatio Kft., Budapest. 172 p.
• Fegyverneki Gergő (2018): Játék, munka, tanulás. A 21. századi projektmódszer kézikönyve pedagógusoknak. Modern Pedagógus sorozat. – Neteducatio Kft., Budapest. 184 p.
• Fegyverneki Gergő – Aknai Dóra Orsolya (2017): A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak. Modern Pedagógus sorozat. – Neteducatio Kft., Budapest. 176 p.
• Finnanger, Tiril Smerud (2026): Curriculum integration in policy and practice: Alignment and obstacles for teaching. – BERA The Curriculum Journal 2026. 06. pp. 1–18. DOI: https://doi.org/10.1002/curj.70071
• Fisher, Robert (2007): Hogyan tanítsuk gyerekeinket gondolkodni játékokkal? – Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 171 p.
• Fisher, Robert (2007): Hogyan tanítsuk gyerekeinket tanulni? – Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 192 p.
• Fodor Éva (2021): A környezeti nevelés koncepciója, és annak változásai a főbb ENSZ‐dokumentumok tükrében. – Új Pedagógiai Szemle 71. 11-12. pp. 96–116. (link)
• Fromann Richárd (2017): Játékoslét. A gamifikáció világa. – Typotex Kiadó, Budapest. 223 p. https://doi.org/10.22503/inftars.XVIII.2018.1.12
• Fromann Richárd – Damsa Andrei (2016): A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. – Új Pedagógiai Szemle 66. 3–4. (link)

G, Gy

• Gardner, Howard (1993): Creating Minds. – Basic Books, New York. 133 p.
• Gardner, Howard (1993): Multiple intelligences: the teory in practice (a reader). – Basic Books, New York. 320 p.
• Gardner, Howard (1999): Intelligence reframed: Multiple intelligences for the 21st century. – Basic Books, New York. 300 p.
• Gubán Ákos (2000): A prezentációkészítés elméleti alapjai. – Műszaki Kiadó, Budapest. 116 p.
• Ginsburg, Herbert P. – Opper, Sylvia (2016): Piaget’s Theory of Intellectual Development. – International Psychotherapy Institute E-Books. 344 p. (link)
• Ginnis, Paul (2018): Tanítási és tanulási receptkönyv. – Alexandra Kiadó, Budapest. 374 p.
• Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe. – TaníTani 2001. 18–19. pp. 108–115. (link)
• Győri György (szerk., 1976): Didaktikai játékok. – Tankönyvkiadó, Budapest. 196 p.

H

• Habók Anita (2009): A fogalmi térképek alkalmazása az értelemgazdag tanulás elősegítésére. PhD értekezés. – Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged. 188 p. (link)
• Halász Gábor – Fazekas Ágnes (2020): A tudás keletkezése. Pedagógiai kalandozás három kontinensen. – Gondolat Kiadó, Budapest. 446 p. (link)
• Hammond, Lauren – Quirke, William – Hunt, Lucy (2026): Reviewing geography education’s relationships with citizenship to (re)imagine possibilities for future research. – Journal of Geography 125. 4. pp. 138–148. https://doi.org/10.1080/00221341.2026.2647835
• Hanus, Michael D. – Fox, Jesse (2015): Assessing the effects of gamification in the classroom: A longitudinal study on intrinsic motivation, social comparison, satisfaction, effort, and academic performance. – Computers & Education 127. pp. 152–161. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2014.08.019
• Havas Harald (2003): Az intelligencia nagykönyve. – Cser Kiadó, Budapest. 220 p.
• Hegedűs Gábor (2007): A projektmódszer, a projektpedagógia Magyarországon. – Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csíkszereda. 16 p. (link)
• Holmes, Bryn – Gardner, John (2006): E-learning concepts and practice. – SAGE Publication, London–Thousend Oaks–New Delhi. 181 p. https://doi.org/10.4135/9781446212585
• Honfi Anita – Komlódi Nóra (2010): Projektpedagógia. „Vezérfonal”. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 123 p.
• Hortobágyi Katalin (1991): Projekt kézikönyv (ALTERN Füzetek 1.) – Iskolafejlesztési Alapítvány – Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési Központ, Budapest. 87 p.

I, J

• Imre Anna (2020): Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános iskolákban. – Educatio 29. 2. pp. 222–242. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.4
• Jie-Qi, Chen – Moran, Seana – Gardner, Howard (2009): Multiple intelligences around the World. – John Wiley and Sons, Jossey-Bass. 411 p.
• Józsa Gabriella – Józsa Krisztián (2018): Végrehajtó funkció: elméleti megközelítések és vizsgálati módszerek. – Magyar Pedagógia 118. 2. pp. 175–200. https://doi.org/10.17670/MPed.2018.2.175
• Juhász Ágnes – Nahalka István (2025): Közoktatás-politika Magyarországon 2010–2025. – Educatio 34. 3. pp. 322–336. https://doi.org/10.1556/2063.2025.00018

K

• Kagan, Spencer – Kagan, Miguel (1998): Multiple intelligence. The Complete MI Book. – Kagan Cooperative Learning, San Clemente. 580 p.
• Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. – Ökonet, Budapest. 378 p.
• Kaposi László (1994): A tanár – szerepben. – Drámapedagógia Magazin különszám. pp. 3–26. (link)
• Kapp, Karl M. – Blair, Lucas – Mesch, Rich (2014): The gamification of learning and instruction. Fieldbook ideas. Into practice. – Wiley, San Francisco. 480 p. (link)
• Karlovitz János Tibor (2001): Tankönyvtípusok, tankönyvmodellek. – Új Pedagógiai Szemle 51. 1. pp. 80–87. (online, link)
• Károly Krisztina – Homonnay Zoltán (szerk., 2017): Mérési és értékelési módszerek az oktatásban és a pedagógusképzésben. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 324 p. (link)
• Kárpáti Andrea (szerk., 1995): A vizuális képességek fejlődése. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 695 p.
• Katona Nóra (2020): Útmutató a tehetséges tanulók integrált neveléséhez. – Oktatás 2030. Eszterházy Károly Egyetem, Eger. 66 p. (link)
• Katona Nóra (szerk., 2020): Kiemelt kompetenciaterületek. – Oktatás 2030. Eszterházy Károly Egyetem, Eger. 20 p. (link)
• Kerber Zoltán (szerk., 2006): Hidak a tantárgyak között: kereszttantervi kompetenciák és tantárgyközi kapcsolatok. – Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 240 p. (link)
• Kéri Katalin (2021): Digitális és online lehetőségek, jó gyakorlatok a tanári gyakorlatban és a neveléstudományi kutatásokban. – Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs. 139 p. https://doi.org/10.15170/PTE.BTK.NTI.DOL.2021
• Kinyó László – Barassevich Tamás (2010): A társadalomtudományi műveltség fejlődésének befolyásoló tényezői és a fejlesztés megalapozása kisiskoláskorban. – Új Pedagógiai Szemle 60. 1–2. pp. 32–54. (link)
• Kissné Gera Ágnes (2021): A kutatási készségek fejlesztése kutatásalapú tanulással. – Mozaik Kiadó, Szeged. pp. 113–144. (link)
• Kissné Gera Ágnes (2016): Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. – Iskolakultúra 26. 3. pp. 89–100. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.3.89
• Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Elektronikus egyetemi jegyzet. – Miskolci Egyetem, Miskolc. (link)
• Kojanitz László (2007): A tankönyvek minőségének megítélése. Mi ad értelmet a tankönyvek értékelésének és kutatásának? – Iskolakultúra 17. 6–7. pp. 114–126. (link)
• Kojanitz László (2007): Lehet-e statisztikai eszközökkel mérni a tankönyvek minőségét?  – Iskolakultúra 14. 9. pp. 38–56. (link)
• Kojanitz László (2019): Mennyire nyitottak a pedagógusok új módszertani megoldások alkalmazására? – Új Pedagógiai Szemle 69. 7–8. (link)
• Komáromi István (1996): Földrajzi szaktanterem az általános és középiskolában. – Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 64 p.
• Kontra József (2011): A pedagógiai kutatások módszertana. – Egyetemi jegyzet. Kaposvári Egyetem, Kaposvár. 130 p. (link)
• Korom Erzsébet (1999): A naiv elméletektől a tudományos nézetekig. – Iskolakultúra 9. 10. pp. 60–71. (link)
• Korom Erzsébet (2000): A fogalmi váltás elméletei. – Magyar Pszichológiai Szemle 55. 2–3. pp. 179–205. https://doi.org/10.1556/mpszle.55.2000.2-3.2
• Korom Erzsébet (2002): Az iskolai tudás és a hétköznapi tapasztalat ellentmondásai. – In: Csapó Benő(szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest. pp. 97–131. (link)
• Korom Erzsébet (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 192 p.
• Korom Erzsébet – Nagy Lászlóné – B. Német Mária – Csapó Benő (2012): A diagnosztikus célú természettudományi mérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti alapok és gyakorlati kérdések. – In: Csapó Benő – Szabó Gábor (szerk.): Tartalmi keretek a természettudományok diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 93–150. (link)
• Korom Erzsébet – Nagy Lászlóné – B. Német Mária – Radnóti Katalin – Makádi Mariann – Adorjánné Farkas Magdolna – Revákné Markóczi Ibolya – Tóth Zoltán – Csíkos Csaba – Wagner Éva (2012): Részletes tartalmi keretek a természettudományok diagnosztikus értékeléséhez. – In: Csapó Benő – Szabó Gábor (szerk.): Tartalmi keretek a természettudományok diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 179–310. (link)
• Korom Erzsébet – Nagy Lászlóné – B. Németh Mária – Makádi Mariann – Veres Gábor – Radnóti Katalin – Adorjánné Farkas Magdolna – Kissné Gera Ágnes – Tóth Zoltán – Revákné Markóczi Ibolya (2015): Melléklet. A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként. – In: Csapó Benő – Korom Erzsébet – Molnár Gyöngyvér (szerk.): A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. pp. 117–202. (link)
• Korom Erzsébet – Nagy Lászlóné – B. Németh Mária – Makádi Mariann – Kissné Gera Ágnes – Radnóti Katalin – Adorjánné Farkas Magdolna – Tóth Zoltán – Revákné Markóczi Ibolya (2015): A természettudomány tartalmi területei az online diagnosztikus értékelés szempontjából. – In: Csapó Benő – Korom Erzsébet – Molnár Gyöngyvér (szerk.): A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. pp. 117–202. (link)
• Korom Erzsébet – Z. Orosz Gábor (2020): A természettudományos nevelés fő kutatási irányzatai. – Magyar Tudomány 181. 1. pp. 34–46. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.1.4
• Korthagen, Fred – Vasalos, Angelo (2005): Levels in reflection: core reflection as a means to enhance professional growth. – Teachers and Teaching: theory and practice 11. 1. pp. 47–71. https://doi.org/10.1080/1354060042000337093
• Korvasová, Veronika (2023): Researching students’ image of geography: Developing a questionnaire survey. – Journal of Research and Didactics in Geography (J-READING) 12. 2. pp.  151–168. https://doi.org/10.4458/6083-11
• Koszó Mária (2013): Élmény alapú tanulás a tanösvényen. – A Földrajz Tanítása 21. 1. pp. 3–9. (link)
• Kovács Edit (2018): A játék szerepe a középfokú oktatásban. Szakdolgozat. – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK, Budapest. 56 p. (link)
• Kövecsesné Gősi Viktória (2023): Tanítás-tanulás a digitális korban. Kihívások és módszertani megoldások. – Xante Librarium Könyvkiadó, Biatorbágy. 160 p. (link)
• Kubesova, Gulnar (2024): Integrated learning in teaching modern geography. – Вестник ЗКУ 95. 3. pp. 215–220. https://doi.org/10.37238/2960-1371.2960-138X.2024.95(3).79
• Kulcsár Zsolt (2009): Hálózati tanulás. – Oktatás – Informatika 1. 1. pp. 4–14. (link)
• Kun Ágota (2014): Oktatói kézikönyv a tehetséggondozáshoz. – Typotex Kiadó, Budapest. 106 p.

L

• Lage-Gómez, Carlos – González-Pizarro, Ruth – Campollo-Urkiza, Arantza – Cremades-Andreu, Roberto (2025): Thinking skills in transdisciplinary curriculum integration: A service-learning project in a Spanish secondary school. – Thinking Skills and Creativity 60. 102115. 16 p. https://doi.org/10.1016/j.tsc.2025.102115
• Langendahl, Per-Anders – Cook, Matthew – Mark-Herbert, Cecilia (2016): Gamification in Higher Education – Toward a pedagogy to engage and mitovate students. – Swedish University of Agricultural Sciences, Department of Economics 2016. 06. pp. 1–13. (link)
• Lannert Keresztély István (2020): Bevezetés a drámapedagógiába. – L’Harmattan Kiadó, Budapest. 115 p.
• Lanszki Anita (szerk., 2017): Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban. – Líceum Kiadó, Eger. 336 p. (link)
• Le, Ha – Janssen, Jeroen – Wubbels, Theo (2017): Collaborative learning practices: teacher and student perceived obstacles to effective student collaboration. – Cambridge Journal of Education. 48. 1. pp. 103–122. https://doi.org/10.1080/0305764X.2016.1259389
• Lehoczky János (2000): Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. – Raabe Kiadó, Budapest. 258 p.
• Lénárt-Muszka Zsuzsanna (2019): A vitamódszer alkalmazásának hatása a társadalmi innovációra: a vitázás elsajátításának és oktatásának összefüggései különböző kompetenciák és attitűdök fejlődésével. –  In: Tavaszi Szél – Spring Wind 2019. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest. pp. 633–641. (link)
• Lengyelné Molnár Tünde (2014): Az információs és kommunikációs technológiák mint tanulástámogató rendszer. – Könyv és Nevelés 16. 1. pp. 86–95. (link)
• Lepenye Mária (2003): Gondolkodom, tehát… gondolkodni tanítok I. – Új Pedagógiai Szemle 53. 11. (link)
• Lóránt Zsolt (2020): Modern tanulási technikák. Útmutató az új generációk hatékony tanulásához. – Neteducatio, Budapest. 112 p. (link)

M

• M. Nádasi Mária (szerk., 2006): A gyakorlati pedagógia néhány kérdése. Hatékony tanulás. – Bölcsész Konzorcium, Budapest. 185 p. (link)
• M. Nádasi Mária (2012): Adaptivitás az oktatásban. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 95 p.
• Malmos Edina – Jász Erzsébet – Markócziné Revák Ibolya (2017): Using a word association method to assess knowledge structure of renewable energy sources at primary level. – Journal of Science Education 18. 2. pp. 109–113.  (link)
• Maor, Dorit – Fraser, Barry J. (2005): An online questionnaire for evaluating students’ and teachers’ perceptions of constructivist multimedia learning environments. – Research in Science Education 35. 2–3. pp. 221–244. https://doi.org/10.1007/s11165-005-2148-3
• Mayer Ágnes – Szécsi Gábor – Zombori Béla (2002): Projektpedagógia. – Kecskeméti Főiskola TFK, Kecskemét. 223 p. (link)
• Mészáros Tímea – Egervári Júlia (2021): A place-based projektek sajátosságai a kreativitás kontextusában a Waldolrf-pedagógián keresztül. – OxIPO. pp. 21–45. https://doi.org/10.35405/OXIPO.2021.1.21
• Mészárosné Balogh Ágnes (2012): Vizualitás és komplexitás: új képes földrajzi atlaszok. – A Földrajz Tanítása 20. 1. pp. 3–6. (link)
• Mező Ferenc (2004): A tanulás stratégiája. – Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen. 219 p.
• Mika János – Pajtókné Tari Ilona (szerk., 2015): Környezeti nevelés és tudatformálás. Tanulmánykötet. – Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó, Eger. 343 p. (link)
• Mikonya György (2003): A tanításművészet módszere. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár. – Gondolat Kiadó, Budapest. 128 p. (link)
• Mohai Katalin – Csákvári Judit (2020): Hogyan támogassuk a nehezen tanulókat? – Oktatás 2030. Eszterházy Károly Egyetem, Eger. 50 p. (link)
• Mohai Katalin – Perlusz Andrea (2020): Útmutató az integrált és inkluzív oktatáshoz a többségi pedagógus számára. – Oktatás 2030. Eszterházy Károly Egyetem, Eger. 45 p. (link)
• Molnár Cecília Sarolta (2012): Disputa: a vitatkozás tanítása. – Nyelv és Tudomány 2012. 07. 30. (link)
• Molnár Gyöngyvér (2002): A tudástranszfer. – Iskolakultúra 12. 2. pp. 65–74. (link)
• Molnár Gyöngyvér (2004): Problémamegoldás és probléma-alapú tanítás. – Iskolakultúra 14. 2. pp. 12–19. (link)
• Molnár Gyöngyvér (2005): A problémaalapú tanítás. Az ismeretek alkalmazásának és az együttműködőkészség fejlesztésének módszere. – Iskolakultúra 15. 10. pp. 31–43. (link)
• Molnár Gyöngyvér (2012): A problémamegoldó gondolkodás fejlődése: az intelligencia és a szocioökonómiai háttér befolyásoló hatása 3–11. évfolyamon. – Magyar Pedagógia 112. 1. pp. 41–58. (link)
• Molnár Gyöngyvér – Csapó Benő (2019): A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei:
  az eDia online platform. – Iskolakultúra 29. 4-5. pp. 16–32. (link)
• Molnár Katalin (2015): Környezeti nevelés – környezettudatos magatartásformálás. – In: Lett Béla – Stark Magdolna – Horváth Sándor (szerk.): Tanulmánykötet Mészáros Károly tiszteletére. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 125–131. (link)
• Molnár Pál (2014): Hálózatosodás és tanulás hálózati környezetben. – Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK, Budapest. 73 p. (link)
• Mondok Zsuzsa (2023): Részvételi megközelítés a környezeti nevelésben. – GeoMetodika 7. 1. pp. 103–112. (link)
• Montesori, Maria (2011): A gyermek felfedezése. – Cartaphilus Kiadó, Budapest. 288 p. (link)
• Mónus Ferenc (2022): A fenntarthatóságra nevelési törekvések hatásának értékelése hazai középiskolákban és kapcsolódó kutatásmódszertani ajánlások. – Iskolakultúra 32. 8-9. pp. 3–29. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.3
• Murphy, Colette – Beggs, Jim (2003): Children’s perceptions of school science. – School Science Review 84. 308. pp. 109–116. (link) 
• Muzsalyiné Molnár Henrietta (2021): A történetmesélés mint pedagógiai eszköz a természettudományos oktatásban. – Iskolakultúra 31. 9. pp. 101–112. (link)

N, Ny

• Nádori Gergely – Prievara Tibor (2018): A 21. századi pedagógia. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 153 p.  10.1556/9789634541028
• Nádori Gergely – Prievara Tibor (2012): IKT módszertan. Kézikönyv az infokommunikációs eszközök tanórai használatához. – Tanarblog.hu. 202 p. (link)
• Nagy József (2007): Kompetencialapú kritériumorientált pedagógia. – Mozaik Kiadó, Szeged. 383 p. (link)
• Nagy Lászlóné (2006): Az analógiás gondolkodás fejlesztése. – Műszaki Kiadó, Budapest. 263 p.
• Nagy Lászlóné (2010): A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. – Iskolakultúra 20. 12. pp. 31–51. (link)
• Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 143 p. (link)
• Nahalka István (szerk., 2006): Hatékony tanulás. A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. –Bölcsész Konzorcium, Budapest. 190 p. (link)
• Neisser, Ulric (1984): Megismerés és valóság. – Gondolat Kiadó, Budapest. 205 p.
• Nemes-Nagy Katalin Erika (2018): Probléma? Megoldva ✔ – Projektek valós problémákon keresztül. – In: Bognár Amália – Havassy András – Nemes-Nagy Katalin Erika – Váczi Dorottya: A modern pedagógus nagykönyve. A szemlélettől a megvalósításig. Neteducatio, Budapest. 176 p.
• Németh Gáborné Doktor Andrea (2008): A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolában. – Új Pedagógia Szemle 58. 1. pp. 23–34. (link)
• Nicholson-Nelson, Kristen (2007): A többszörös intelligencia. – Szabad Iskoláért Alapítvány, Budapest. 157 p. (link)

O, Ö

• Ollé János (2007): Tanítási-tanulási stratégiák az oktatási folyamatban. Doktori disszertáció. – Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK, Budapest. 231 p. (link)
• Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. –  ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 150 p. (link)
• Orbán Józsefné (2011): Kooperatív technikák. Az együttműködő tanulás szervezése. – Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs. (link)
• Oroszlány Péter (1998): A tanulás tanítása. Tanári kézikönyv. – AKG Kiadó, Budapest. 322 p. (link)

P

• Pálinkás Vivien – Magyar Andrea (2026): Mesterséges intelligencia az oktatásban: pedagógusi attitűdök, digitális kompetencia és fejlesztési szükségletek. – Magyar Pedagógia 126. 3. pp. 161–181. https://doi.org/10.14232/mped.2026.3.161
• Papp Ágnes (2024): Zöld Föld Program – Tantárgy, szemlélet és életmód. – GeoMetodika 8. 2. pp. 87–97. (link)
• Papp Istvánné (2019): Pedagógiai mérés, értékelés. – Szaktanácsadói Füzetek. Oktatási Hivatal Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ, Salgótarján. 2019. 1. 32 p. (link)
• Pásztor-Kovács Anita – Pásztor Attila – Molnár Gyöngyvér (2020): A csoportmunkához szükséges képességek vizsgálata: a kollaboratív képességek kérdőív validálása. – Magyar Pedagógia 120. 3. pp. 269–296. https://doi.org/10.17670/MPed.2020.3.269
• Paulsen, Vegard Havre – Kolstø, Stein Dankert (2022): Students’ reasoning when faced with test items of challenging aspects of critical thinking. – Thinking Skill and Creativity 43. 2. https://doi.org/10.1016/j.tsc.2021.100969
• Pencz Helga – Varjas János (2020): Felkészülés a jövőre. A tantárgyközi kompetenciák. – Máltai Tanulmányok 2. 3–4. pp. 563–578. (link)
• Piaget, Jean (1970): Az észleleti tér, a képzeleti tér és az alaklátás (a sztereognosztikus észlelés). – In: Piaget, Jean: Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó, Budapest. pp. 76–132. 
• Piaget, Jean (1972): Intellectual evolution from adolescence to adulthood. – Human Development 15. 1. pp. 1–12. https://doi.org/10.1159/000271225
• Piaget, Jean – Inhelder, Bärbel (1956): The Child’s Conception of Space. – Routlege, New York and London. 51 p. (link)
• Piaget, Jean – Inhelder, Bärbel (2004): Gyermeklélektan. – Osiris Kiadó, Budapest. 80 p. (link)
• Pine, Karen – Messer, David – St. John, Kate (2001): Children’s misconceptions in primary science: a survey of teachers’ views. – Research in Science and Technological Education 15. 1. pp. 79–96. https://doi.org/10.1080/02635140120046240
• Polonyi Tünde – Abarti Kálmán – Szabó Fruzsina (2019): Innováció az oktatásban. – Oriold és Társai Kiadó, Budapest. 432 p.
• Prievara Tibor (2018): A 21. századi tanár. – Neteducatio Kft., Budapest. 224 p. (link)
• Prievara Tibor – Lénárd András – Katona Nóra (2020): Digitális pedagógia a közoktatásban. – Oktatás 2030. Eszterházy Károly Egyetem, Eger. 57 p. (link)

R

• Ramdani, Dani – Susilo, Herawati – Suhadi, Sueb (2022): The effectiveness of collaborative learning on critical thinking, creative thinking, and metacognitive skill ability: Meta-analysis on biological learning. – European Journal of Educational Research 11. 3. pp. 1607–1628. https://doi.org/10.12973/eu-jer.11.3.1607
• Rapos Nóra (2026): A magyarországi tanárképzés és az azt meghatározó körülmények (2022–2026). – Educatio 35. 1. pp. 37–55. https://doi.org/10.1556/2063.2026.00004
• Reynolds, Garr (2017): PreZENtáció. Egyszerű ötletek prezentációk készítéséhez és előadásához. – HVG Kiadó, Budapest. 312 p.
• Revákné Markóczi Ibolya – Máth János (2002): A természettudományos problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a középiskolákban. – Új Pedagógiai Szemle 52. 10. (link)
• Revákné Maróczi Ibolya – Csernoch Mária – Szilágyiné Czimre Klára – Dávid Ágnes – Tóthné Kosztin Beáta – Malmos Edina – Sütő Éva – Kurucz Dóra (2024): STEM tanítási-tanulási módszerek koragyermekkorban – szisztematikus áttekintés. – In: Sebestyén Krisztina (szerk.): Perspektívák a köznevelésben és a felsőoktatásban. Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD). pp. 89–105. (link)
• Réti Mónika – Varga Attila (2008): Új tendenciák a fenntarthatóságra nevelésben. – Új Pedagógiai Szemle 58. 10. pp. 17–42. (link)
• Roeders, Paul – Geffert Éva (2008): A hatékony tanulás titka. – Trefort Kiadó, Budapest. 215 p.

S, Sz

• Salomon, Gavriel – Perkins, David N. (1985): Are cognitive skills context-baund? – In: Educational Researcher, AERA, Washington. 18. 1. pp. 16–25. https://doi.org/10.3102/0013189X018001016
• Sántha Kálmán (2009): Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. – Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 162 p.
• Sahin, Kalyon (2020): The science learning environment primary school students’ imagine. – Journal of Baltic Science Education 19. 4. pp. 605–627. https://doi.org/10.33225/jbse/20.19.605
• Sevidiné Balassa Ildikó (szerk., 2019): A hálózati tanulás elmélete és gyakorlati tapasztalatai. Kézikönyv. – Vetiver, Budapest. 77 p. (link)
• Seward, Anne Marie (1997): Visual Intelligence: Perception, image and manipulation in visual communication. – State University of New York Press, New York. 386 p.
• Siemens, George (2006): Knowing Knowledge. E-book. – Elearnspace. 163 p. (link)
• Stéger Csilla (2023): Tanárképzés az adatok tükrében. – Magyar Tudomány 184. 2. pp. 192–201.  https://doi.org/10.1556/2065.184.2023.2.7
• Szabó Dóra (2023): Tanárok mint influenszerek? A közösségi média oktatási használata. – Filológia.hu 14. 1–4. pp. 65–83. https://doi.org/10.59648/filologia.2023.1-4.4
• Szabó Éva – Tápai Dorina (2015): A szociális készségek fogalma, mérése és fejlesztésének lehetőségei az iskolában. – In: Szabó Éva – Fügedi Petra Anna: Társas készségeket fejlesztő kiscsoportos tréning 12–18 évesek számára. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 9–17. (link)
• Száraz Tamás (2009): Grafikai szervezők alkalmazása a földrajzoktatásban. – Módszerver. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 28 p. (link)
• Szántó Sándor (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában. – Új Pedagógiai Szemle 52. 5. pp. 84–175. (link)
• Szathmári Milán (2006): Mentális térkép szerkesztése. – In: Letenyei László (szerk.): Településkutatás. Módszertani kézikönyv és szöveggyűjtemény. TeTT könyvek, Budapest. pp. 147–185. https://doi.org/10.14267/963-0606-24-0
• Szemerszki Marianna (2023): Pedagógusképzés az adatok tükrében. – Educatio 32. 1. pp. 55–67. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.4  
• Sziva Dániel – Dúll Andrea – Varga Attila (2025): Tanárok és diákok a fenntarthatóságról: a fenntarthatósági témahét kutatási programjának eredményei. – GeoMetodika 9. 2. pp. 69–76. (link) 
• Szivák Judit (2010): A vita. A vitakultúra fejlesztése. Szociális kompetenciák fejlesztése a vita segítségével. – Gondolat Kiadó, Budapest. 112 p.

T, Ty

• Tánczos Judit (2011): Eredményes tanulási technikák. – Pedellus Tankönyvkönyvkiadó, Debrecen. 96 p.
• Taylor, Jim (2016): A digitális nemzedék nevelése. Hogyan válhat a gyermek tudatos médiafogyasztóvá? – Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest. 248 p. (link)
• Torgyik Judit (2018): Tanulás a múzeumpedagógia módszereivel. – Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 120 p.
• Tóth József – Zsigmond Anikó – V. Szabó László (2025): Az interkulturális kompetencia mérése és fejlesztése magyar iskolákban. – Iskolakultúra 35. 11-12. pp. 41–52. https://doi.org/10.14232/iskkult.2025.11-12.41
• Tóth László (2011): A képességstruktúrák és az iskolai teljesítmény. – Didakt Kiadó, Hajdúböszörmény. 149 p. (link)
• Tóth László (szerk., 1998): A tehetségesek tanítása. – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 359 p. (link)
• Tóth Zoltán – Pusztai Gabriella – Chrappán Magdolna – Kovács Edina (2011): Tudomány a végeken – a tantárgy-pedagógia. – Mediarium 5. 3. pp. 72–80. (link)
• Tóth-Mózer Szilvia (2017): Digitális nemzedék a tanulási folyamatban. Középiskolások internethasználati és tanulási preferenciái, énképe és digitális kompetenciája. –  ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 258 p.
• Tóth-Mózer Szilvia – Misley Helga (2019): Digitális eszközök integrálása az oktatásba. – Mindenki Iskolája. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 189 p. (link)
• Trilling, Bernie – Fadel, Charles (2012): 21st Century Skills: Learning for life in our times. – Jossey-Bass Viley, San Francisco. 256 p. (link)
• Tversky, Barbara (1996): Cognitive Maps, Cognitive Collages and Spatial Mental Models. – In: Frank, Andrew – Campari, Irene (szerk.): Spatial Information Theory: A Theorethical Basis for GIS. Lecture Notes in Computer Science. Springer, Berlin. pp. 14–24. https://doi.org/10.1007/3-540-57207-4_2

X, Y

• Yu, Ling – Zin, Zuhana Mohamed (2023): The critical thinking-oriented adaptations of problem-based learning models: a systematic review. – Frontiers in Education 2023. 8. https://doi.org/10.3389/feduc.2023.1139987

V, W

• Vásárhelyi Judit (szerk., 2010): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. – Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. 307 p. (link)
• Vásárhelyi Judit (szerk., 2019): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiai Alapvetés. Kézirat. – Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. 247 p. (link)
• Vásárhelyi Tamás – Kárpáti Andrea (2009): Múzeumi tanulás kézikönyve. Továbbképző tanfolyami jegyzet. – Magyar Természettudományi Múzeum – ELTE TTK Multimédia-pedagógiai és Információtechnológiai Központ, Budapest. 241 p. (link)
• Vásárhelyi Tamás – Kárpáti Andrea (2011): Múzeumi tanulás. – Typotex Kiadó, Budapest. 300 p.
• Vass Vilmos (2009): A kompetencia fogalmának értelmezése. – Oktatási Hivatal, Budapest. (link)
• Veres Gábor (2010): Kutatásalapú tanulás – a feladatok tükrében. – Iskolakultúra Online 1. pp. 61–77. (link)
• Verók Attila – Vincze Beatrix (2011): A projektmódszer elmélete és gyakorlata. – Eszterházy Károly Főiskola, Eger. 95 p. (link)
• Voglné Nagy Zsuzsanna – Lippai Edit – Nagy Viktória (2014): Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digitális tudásmegosztás és az interaktivitás lehetőségei. – Iskolakultúra 14. 1. pp. 54–63. (link)
• Vosniadou, Stella (2001): Tanulás, megismerés és a fogalmi váltás problematikája. – Magyar Pedagógia 101. 4. pp. 435–448. (link)

Z, Zs

• Zhang, Feiran – Markopoulos, Panos – Bekker, Tilde – Paule‑Ruíz, Mpuerto – Schüll, Martine (2020): Understanding design‑based learning context and the associated emotional experience. – International Journal of Technology and Design Education 2022. 32. pp. 845–882. https://doi.org/10.1007/s10798-020-09630-w
• Zerényi Károly (2016): A Likert-skála adta lehetőségek és korlátok. – Opus et Educatio 3. 4. pp. 470–478. https://doi.org/10.3311/ope.39
• Zimmerman, Corlinne (2007): The development of scientific thinking skills in elementary and middle school. – Developmental Review 27. 2. pp. 172–223. https://doi.org/10.1016/j.dr.2006.12.001 
• Zsolnai Anikó (2018): A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztési lehetőségei gyermekkorban. Akadémiai doktori értekezés tézisei. Budapest. 17 p. (link)
• Weidinger Tamás (2018): Liftbeszéd – Régi-új eszköz a tudományos bemutatkozáshoz, az érdeklődés felkeltéséhez. – Nimbusz, ELTE TTK, Budapest. 14 p. (link)
• Tanulási tevékenység / tanulói munka 21. századi képességek. – ITL Researche, SRI International. (link)

A jegyzék letölthető PDF formátumban: link