Bevezetés
Október és november az őszi érettségi vizsgaidőszak hónapjai. Ebben a tanévben október 14-én kezdődött az érettségi időszak, délelőtt magyar nyelv és irodalomból, délután pedig földrajzból vizsgázhattak a jelentkezők. Középszinten 46 fő, emelt szinten pedig mindössze 10 fő írta meg a feladatsorokat. Nem is csoda az alacsony létszám, hiszen az utóbbi években ősszel már döntően csak javító és pótló vizsgát tesznek a tanulók földrajzból. Érdemes ugyanakkor elgondolkodni azon, hogyan is alakultak az elmúlt évek vizsgázói létszámai. Mit őrzött meg a földrajz korábbi népszerű vizsgatárgy voltából? Milyen tendenciák jellemzőek a létszámok alakulására? Milyen következményekkel járnak a változások a tanárok és a diákok szempontjából? Ezért is gondoltuk úgy, hogy a korábbi elemzések adatait is felhasználva, a jogszabályi változásokkal összevetve megvizsgáljuk az elmúlt évek vizsgázói létszámait. A vizsgázók számadatainak forrása minden esetben az Oktatási Hivataléves összesítése.
A vizsgázói létszám változása a középszintű érettségi vizsgán 2015-ben már készítettem egy összefoglaló ábrát, amely 2006-tól vizsgálta a vizsgázók számának alakulását.
Az ábrán nemcsak a létszám alakulását láthatjuk, hanem azt is, hogy az hogyan oszlik meg képzéstípusok szerint, azaz hány gimnazista, szakközépiskolás (ma szakgimnáziumi tanuló) és felnőttoktatásban tanuló választotta a földrajzot. Láthatjuk azt is, hogy minden évben volt olyan vizsgázó is, aki már a tanulmányai befejezése után, tanulói jogviszonyon nélkül vizsgázott – vélhetően pótló vizsgát tett, mert úgy döntött, hogy valamiért mégis fontos számára a földrajz érettségi. Az ábra alapján megállapítható, hogy 2009-ig a legnagyobb vizsgázói csoportot a felnőttoktatás adata. Ennek egy, 2010-ben életbe lépett jogszabályváltozás vetett véget, amely a felnőttek számára is kötelezővé tette az idegen nyelvi érettségit. Így ott is a korábbi két választható vizsgatárgy helyett csak egy ilyen tantárgy maradt. Az adatok azt mutatták, hogy egy tárgy esetén a földrajz az informatikával és a biológiával osztozott az érettségizőkön.
Az újabb jelentős – és ugyancsak nagyon kedvezőtlen – változás az előrehozott érettségi lehetőségének megszűnése volt 2014-ben. Ennek következtében a korábbi 14-16 000 fős vizsgázói létszám több mint a felével esett vissza. 2014-ben mindössze 8 067 fő vizsgázott, és ha ez a szám a következő két évben kissé emelkedett is, 2016 után újra csökkenésnek indult. A változás elsősorban a gimnazisták kedvét vette el a földrajz érettségitől, de jelentősen csökkent a szakképzésből érkezők száma is.
Az eddigi változásokhoz képest már jóval kisebb visszaesést jelentett az a módosítás, amely a szakközépiskolásokat (szakgimnazistákat) érintette és kötelezővé tette számukra a szakmai alapozó tantárgyból történő érettségit. Az új érettségi szabályozás csak nagyon szűk keretek között, kivételként engedélyezte a szakgimnazistáknak a közismereti tárgyak, így a földrajz ötödik vizsgatárgyként való választását. Ez újabb közel 2 000 fő elvesztését jelentette tantárgyunk szempontjából. Így jutottunk el az elmúlt 15 év alatt középszinten a 20 000 vizsgázóból a mindössze 5-6 000 főig.
Bár az őszi vizsgaidőszakban mindig lényegesen kevesebben vizsgáztak, de ott is jól nyomon követhető a csökkenés. 2006-ban 1033-an, 2013-ban 1473-an tettek vizsgát – közöttük sokan előrehozottat vagy szintemelőt – a 2014-es drasztikus csökkenés (101 fő) óta a vizsgázók száma már nem éri el a 100 főt.
A vizsgázói létszám változása az emelt szintű érettségi vizsgán
Az emelt szintű vizsgát lényegesen kevesebben választották már a kezdetektől fogva. A vizsgaszám a megszerezhető plusz pontok ellenére is csak töredéke a középszintűnek. Ennek vélhetően a legdöntőbb oka, hogy egészen eddig nem volt szükség az emelt szintű vizsgára ahhoz, hogy valaki továbbtanuljon és egyetem vagy főiskolán folytassa tanulmányait, még akkor sem, ha földrajzzal kapcsolatos területen tanult tovább. A felvételi pontszámítás azt is lehetővé tette, hogy akár földrajzi érettségi nélkül is szakirányú területen tanulhatott valaki tovább. Az évek során egyre több felsőoktatási intézmény írta elő az emelt szintű érettségit, de ez a földrajzot nem érintette. Ráadásul egészen 2018-ig csak kevés szakon fogadták el pontvivő tárgyként a földrajzot. Ez utóbbi téren hozott kedvező változást, hogy 2019-től a gazdaságtudományi képzési terület egy részén a választható felvételi tárgyak sorába bekerült a földrajz is. Úgy látszik azonban, hogy az eddigi változások nem voltak lényeges hatással az emelt szintű földrajzi érettségit választók számának alakulására.
Hozzá kell tennünk természetesen azt is, hogy az emelt szint esetében lényegesen hosszabb időt igénybe vevő és lényegesen összetettebb vizsga feladatsorokról van szó. Emellett nehezíti a vizsgát, hogy idegen helyszínen és ismeretlen vizsgáztatók előtt kell letenni azt.
Emelt szinten a vizsgázók döntő hányada minden évben a gimnazisták közül kerül ki, de ezen a vizsgaszinten arányaiban magasabb a tanulói jogviszonyos kívüliek részvétele. Ők azok, akik csak néhány évvel a középiskola után döntenek a továbbtanulásról. A jogszabályváltozásoknak köszönhetően az utóbbi években szakközépiskolás (szakgimnáziumi tanuló) csak elvétve akad közöttük.
Az adatokat áttekintve azt látjuk, hogy eléggé hullámzóan alakult a vizsgázók száma. A legtöbben 2006-ban, a legkevesebben 2018-ban vettek részt emelt szintű vizsgán. Az évek nagy részére a 250–350 fő közötti vizsgázó jellemző. Érdekes, hogy nem volt jelentős hatással a vizsgaszámra a földrajz elfogadásának a gazdaságtudományi képzésben, pedig ezt a földrajztanárok fontos áttörésként üdvözölték. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy a választható felvételi tárgyak egy része kötelező érettségi tárgy (matematika, történelem, idegen nyelv), ezért nincs szükség egy újabb tantárgy elmélyültebb tanulására a sikeres felvételihez. Bár lehetséges, hogy a vizsgaszám kismértékű emelkedése 2019-ben erre az okra vezethető vissza. Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy hoz-e emelkedést az emelt szintű földrajz érettségik számában a 2019-2020. tanévtől életbe lépő változás, ami kötelezővé teszi legalább egy emelt szintű vizsga vállalását a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz. Erre a válasz leghamarabb 2020 nyarán tudhatjuk meg!
Az őszi vizsgaidőszakokban emelt szinten is lényegesen kevesebben vizsgáztak, mint tavasszal, de arányuk nem volt olyan alacsony, mint középszinten. Amíg lehetőség volt előrehozott illetve szintemelő vizsgákra, addig azokat nagyobb számban próbálták meg a tanulók az őszi időszakban. 2014-ig általában 80 és 90 fő között mozgott a vizsgázók száma, az elmúlt három évben azonban már nem haladta meg a tízet. Ma már ezek a vizsgák is döntően javító vagy pótló vizsgák.
Összegzés
Ebben a rövid elemzésben áttekintettük a földrajz érettségit választók számának alakulását a kétszintű érettségi bevezetésétől napjainkig. Megállapítható, hogy a különböző, a tantárgyat hátrányosan érintő törvény módosításoknak köszönhetően – ideértve a tantárgy oktatására fordítható időkeret fokozatos csökkenését is – megfigyelhető a középszintű érettségit választók számának tendenciaszerű csökkenése. Ez magával vonja azt is, hogy egyre kevesebben tanulnak földrajzot a 11-12. évfolyamon, hiszen nincs szükség, illetve a kis tanulói létszámok miatt lehetőség az érettségire felkészítő kurzusok, fakultációk, szakkörök indítására. Ez azt jelenti, hogy sok esetben elmarad a földrajzi ismeretek mélyítése és átfogó rendszerezése, az általános iskolai és a középiskolai földrajzi tananyag szintézise, ami fontos feladata volt a magasabb évfolyamok felkészítő kurzusainak. Így csökkenhet a köznevelésből kilépő tanulók földrajzi tudása. Problémát jelent abból a szempontból is, hogy ezzel tovább csökkenhet a földrajztanárok óraszáma, hiszen nem indul felkészítő vagy fakultációs csoport. A középszintű vizsgák csökkenését nem ellensúlyozza az emelt szintű vizsgák számának változása, hiszen az igencsak hullámzó, és az eddigi, kedvezőnek tűnő jogszabályi változások hatása még nem mutatható ki.
