A földrajz tantárgy esetében a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetésétől kezdve egyre népszerűbbé vált a tanulók körében az előrehozott érettségi vizsga, amit azonban minden szakmai tiltakozás ellenére az érettségi vizsgát szabályozó kormányrendelet módosításával 2014-ben megszüntettek. Az elmúlt években a földrajzoktatásban érintett pedagógusok és szakemberek széles köre minden lehetséges alkalmat megragadott, hogy hangsúlyozza az előrehozott vizsgák lehetőségének fontosságát és kérje annak újbóli visszaállítását. Ez a kérés végül meghallgatásra talált, és 2019 őszén megjelent a Magyar Közlönyben (2019, 187. szám) a 278/2019 (XI.21.) számú kormányrendelet, amely módosította a 100/1997 (VI.13.) – röviden csak érettségi rendeletnek nevezett – kormányrendeletet, és újból lehetővé tette az előrehozott földrajz érettségi vizsgát.
Idézzük fel, hogyan is szól az új jogszabály!
„Egyes vizsgatárgyakból – a szintemelő vizsga kivételével – középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.
(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.
(3) Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető
a) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban, továbbá
b) olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárul, először a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban.”
Az új jogszabály szerint – az eddigiektől eltérően – előrehozott érettségi vizsga az őszi vizsgaidőszakban is szervezhető.
Érdemes egy kicsit megvizsgálnunk, miért is fontos számunkra ez a döntés. Ehhez segítséget nyújt az Oktatási Hivatalban 2013-2014-ben végzett kutatás földrajz vizsgákkal foglalkozó tanulmánya. A 2009–2012-es évek vizsgáira kiterjedő kutatás, éppen azt az időszakot fogja át, amelyben kiteljesedett az előrehozott vizsga szerepe. A 2005-ben életbe lépett új vizsgarendszer lehetősége, illetve annak előnyei csak fokozatosan váltak ismertté a tanulók körében. Így volt ez az előrehozott érettségivel is. A bevezetés után évről évre nőtt az ilyen típusú vizsgát választók száma. Különösen középszinten lett egyre népszerűbb ez a vizsgatípus. 2009-ben még csak a középszintű vizsgák 35%-a, 2010 után azonban már több, mint a fele volt előrehozott. Emelet szinten ez az arány jóval kisebb volt, 9–14% között mozgott.
Az előrehozott vizsga azért volt kedvelt a diákok körében, mert az iskolák döntő többségében a 10. évfolyam végén befejeződött földrajzoktatás, azaz 10. végére már a tanulók teljesítették a tantárgyi előírásokat és a teljes földrajzi tananyagot elsajátították. Az érettségire történő sikeres felkészülés szempontjából könnyebbséget jelentett, hogy egy tantárgyból már korábban levizsgázhattak és csak négy tantárgyból kellett készülni az érettségire a 12. évfolyam végén. Ráadásul az előrehozott vizsga azért is volt szerencsés, mert esetleg egy évnyi felkészülés után, de még a friss ismeretek birtokában adhattak számot a tudásokról a tanulók.
Nem véletlen tehát, hogy az előrehozott érettségi lehetőségének megszűnése a vizsgázói létszám jelentős visszaesésével járt 2014-ben. A korábbi vizsgázói létszám kevesebb, mint a felére esett vissza. Ez a szám a következő két évben ugyan kissé emelkedett, de 2016 után újra csökkenésnek indult és napjainkban meg sem közelíti a 2000-res évek közepéét. A változás különösen a gimnáziumokból jelentkezők számát érintette, de jelentősen csökkent a szakképzésből és a felnőttoktatásból érkezők száma is. (A létszámváltozásról részletesebben 2019 őszén írtunk.)
Azonban nemcsak a vizsgázók számának változására érdemes odafigyelni, hanem a vizsgatípusok és a vizsgaeredmények kapcsolatára is, amelyre ugyancsak az Oktatási Hivatal kutatásának megállapításai mutattak rá.
Láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban minden évben az előrehozott vizsgán születtek a legjobb eredmények. Különösen jól szerepeltek a gimnáziumi tanulók, teljesítményük mintegy 10%-kal meghaladta a rendes vizsgát választó társaikét, és jobb volt az egyéb vizsgát (pl. pótló, kiegészítő, ismétlő) választókénál is. Ha nem is ilyen mértékben, de igaz ez a szakközépiskolások teljesítményére is. Ha a szóbeli és az írásbeli vizsgarészeket nézzük, akkor mindkét vizsgarészben az előrehozott vizsgákon születtek a legjobb eredmények. Különösen nagy az eltérés a gimnazisták szóbelijében, itt a különbség 15% körüli. A jó teljesítmények mögött több tényező is meghúzódik. Egyrészt csak egyetlen vizsgára kell készülni, ami lehetővé teszi az alaposabb felkészülést, másrészt még frissek a földrajzi ismeretek. Előrehozott vizsgát sokszor azok a jó képességű tanulók választottak, akik magas vitt pontszámra törekedtek a sikeres felvételi érdekében, és úgy érzeték, hogy egy könnyebb vizsgatárgyból ez biztonságosabban elérhető.
Kicsit mást látunk, ha az emelt szint eredményeit vizsgáljuk meg.
Az emelt szint esetében a vizsgált időszakban a négy év közül kettőben szintén az előrehozott vizsgán születtek a legjobb eredmények, de a különbség a rendes vizsgához viszonyítva csak néhány százalék volt. 2009-ben szignifikánsan a rendes vizsga sikerült jobban, 2010-ben pedig alig volt eltérés a két vizsgatípus között. Érdekes a vizsgarészek eredményeinek alakulása is.
Az írásbeli vizsgán 2009-ben és 2012-ben, ha kis arányban is, de a rendes vizsgán volt magasabb a teljesítmény, 2010-ben és 2011-ben az előrehozott sikerült jobban, az eltérés azonban csak néhány százaléknyi. A szóbeli vizsgák 2011 kivételével a rendes vizsgán voltak jobbak, sőt 2009-ben mintegy 10%-os volt a különbség. 2011-ben pedig szinte alig volt különbség a két vizsgatípus között, alig mutatható ki az előrehozott vizsga magasabb értéke. Mi lehet az oka a közép- és az emelt szintű vizsgaeredmények közötti eltérésnek? Bár az emelt szintű földrajz vizsgákra általánosságban a magas százalékos megoldottság jellemző, igaz ugyanakkor az is, hogy az emelt szintű vizsgák feladatai jobban megkívánják az ismeretek szintézisét, a tényezők közötti összefüggések feltárását, szakmai kérdésekben az önálló vélemények szakszerű megfogalmazását. Ezeknek a képességeknek a kialakulásához hosszabb időre, alaposabb felkészülésre van szükség, amelyhez hozzájárulhat akár a kétéves földrajz fakultáció, a tudatos önművelés, a más tárgyakban (például a történelemben vagy a fizikában) megszerzett jól hasznosítható újabb ismeret. Talán az is, hogy időközben „öregebbek” lettek a tanulók, és sokat változott gondolkodásuk és fejlődött kommunikációs képességük is.
Örüljünk az előrehozott vizsgának, amely egy kis sikert jelenthet a tantárgy presztízséért folytatott harcban! Reméljük, hogy ismét nőni fog az érdeklődés a földrajz érettségi iránt, és újra elindulhatnak a nagyobb létszámú vizsgára felkészítő foglalkozások! Abban is bizakodhatunk, hogy a középszintű vizsgákon ismét több jó teljesítményeknek örülhetünk. Néhány év múlva mindképpen érdemes lesz visszatekinteni és elemezni, hogy hozott-e változást a földrajzoktatásban az ismét választható előrehozott vizsga.
