Látogatás a somogyvámosi Krisna-völgyben
Már régóta szerettem volna eljutni erre a helyre, és nagyon örültem, amikor ez év májusában végül lehetőségem nyílt erre. A völgy kisugárzása, nyugalma valóban magával ragadó. Szívesen ajánlom úticélként egy földrajz témájú tanulmányi kirándulásra is.
Egy kis történelem
A Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm Somogy megyében, a Balatontól mindössze 30 km-re, Somogyvámos település külterületén található. Területe mintegy 260 hektár. Az alapító szerzetes Sríla Sivaráma Swámi 1988-ban érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy az általa követett ősi védikus tanokat és kultúrát megismertesse, terjessze. Az őt követő hívekkel 1993-ban alapították meg a Krisna-völgyet. 1994 februárjában, a Krisna-tudat mozgalom alapítója A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda születésének 100. évfordulóján tették le a templom alapkövét, és felszentelésére 1996. szeptember 5-én került sor (Varga J. 2010). A völgy napjainkra Európa legnagyobb és legszervezettebb ökotelepülésévé és Krisna tudatú közösségévé vált. Az itt élők célja, hogy megismertessék az emberekkel az ősi indiai kultúra és vallás értékeit, illetve bemutassák az ezen a kultúrán alapuló természetes gazdálkodást és életmódot.
Séta a Krisna-völgyben
A bejárattól negyedórás sétával juthatunk el a völgy fő épületéhez, a szentélyhez. Az út a kisebb tavakká duzzasztott patak völgyében vezet. Útközben megállhatunk és megpihenhetünk a meditáció céljaira kialakított árnyas pavilonok valamelyikében.
Az útról látható az iskola épülete is. A Srí Prahláda Általános Iskola (Gurukula) 2000–2002 között a völgy menti dombon épült (http://oktatas.krisnavolgy.hu). A boltíves, kupolákkal díszített, négytantermes épületben 2002. szeptemberében indult meg a tanítás, 2016-ban pedig új épületszárnyat építettek. Az iskola a NAT alapján tanít, de a gyerekek vallási nevelést is kapnak, ennek keretében megismerik a védikus Szentírásokat, a védikus filozófiát, és tanulnak az indiai kultúráról, művészetről. Az angol mellett szanszkrit nyelvet is tanulnak. Az iskola nagy hangsúlyt fordít a természettel való harmóniára, az önfenntartás és az önellátás szemléletének és mindennapi gyakorlatának kialakítására és elmélyítésére. Az sem véletlen, hogy az iskola 2011 óta ökoiskolaként működik. Az épületek környezetbarát energiaellátása Magyarországon egyedülálló. Ennek megismertetésére alakították ki a ’Megújuló energiák technikai tanösvényt’.
A főtérre érve érdemes felsétálni a szentélyhez, a teraszról jó időben csodálatos panoráma nyílik a dimbes-dombos tájra. Ne hagyjuk ki a szentély megtekintését! A vezetett séta időtartama kb. 40 perc. Eközben sok mindent megtudhatunk a Völgy életéről, az itt élők mindennapjairól, és magáról a vallásról is.
A szentélylátogatás után menjünk el a Govinda vegetáriánus étterembe, és kóstoljuk meg az indai konyha jellegzetes ételeit, édességeit!
Az ökoközösség
Krisna-völgy Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb ökoközössége. A több mint 260 hektáros területen tudatosan törekszenek a természetes ökoszisztéma megőrzésére. Ezt segíti a mintegy 960 fa- és bokorfajnak otthont adó arborétum, amely a fajmegőrzés mellett az élelmiszerelőállítás ökológiai szemléletű kutatását is szolgálja. Az ökogazdálkodás alapja az önfenntartásra törekvés, ennek tudatában szervezik meg a közös munkát, amelyet hagyományos technológiák és eszközök segítenek. A hagyományos mezőgazdasági eszközöket a látogatók meg is nézhetik, és ha szerencsések, akkor „munka” közben is láthatják azokat.
Nézzük meg a Tehénvédelmi Központot (Gosala) is, ahol három hagyományos fajtával találkozhatunk: a magyar tarkával, a tiroli borzderessel és az indiai zebuval. Az állatok tartására is a vallással összeegyeztetett ökológiai szemlélet jellemző. Az állatok tejét nagyra becsülik. A tejből készített házi sajttal, joghurttal készült ételeket, édességeket megkóstolhatjuk a helyi étteremben. Az ökrök a mezőgazdasági művelésben játszanak fontos szerepet. A közösség 150 hektáron foglalkozik növénytermesztéssel. A földeken az önellátás alapját jelentő gabonaféléket, zöldségeket és gyümölcsöket termeszenek.
Az önellátást igazolja, hogy Krisna-völgy energetikai rendszere nem része az országos áramhálózatnak. Az itt élők számára szükséges áramot napelemek és szélkerekek állítják elő. A közösség vízellátását a házak melletti kutak, valamint egy közös, 330 méter mély kút biztosítja. A szennyvíz tisztítása természetes szűrőrendszerek segítségével, kemikáliák és energia felhasználása nélkül ún. nád-gyökér zónarendszerrel történik. A háztartásokban a mosáshoz környezetbarát, „zöld mosószereket” (pl. ecetet vagy mosószódát) használnak.
Záró gondolatok
Krisna-völgy kedvelt turisztikai célpont, évente mintegy 25-30 ezer turista keresi fel. Az év során számtalan programot, látnivalót kínál az érdeklődőknek. Ezek közöl a leglátogatottabb a Krisna völgyi Búcsú, amelyet évente közel hétezren keresnek fel. A háromnapos rendezvény sok programmal és látnivalóval várja az érdeklődőket. Azonban ne felejtsük el, hogy a Krisna-völgy ugyanakkor élő falu és egyben egy lelki közösség otthona is! Ezért a látogatás előtt mindenképpen olvassuk el a turisták számára összeállított tudnivalókat, hiszen pl. a Völgybe nem vihetünk be háziállatokat, nem vihetünk magunkkal és nem fogyaszthatunk húst, halat, tojást tartalmazó, illetve alkohol tartalmú ételt vagy italt. A Völgy egyedülálló hangulata, nyugalma, a természettel való összhangja, az ott élők elkötelezett természetszeretete miatt méltán lehet úticélja egy földrajzos osztálykirándulásnak is.
