A kókuszpálma a trópusi tengerpartok növénye, amely termésének szüretelése ügyességet kíván a magasban. Erre Thaiföldön makákókat tanítanak be. A termés feldolgozása már emberi kézi erővel történik.
Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. A hulladék, a műanyag és a szennyezett víz nagy veszélyforrás számukra.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
December az év utolsó hónapja, egyben meteorológiai szempontból a tél első hónapja. Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de hazánkban ez a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai és egyben leghosszabb éjjelei.
Amikor az emberek birtokba kezdték venni az afrikai sivatagot, akkor a természetesen fakadó forrás körüli növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát. Így lett a datolyapálma a sivatag jelképe.
A tanulásként alkalmazott szabadulószobák növelik a tanulók motivációját, csökkentik a kudarcélményt és hozzájárulnak a maradandóbb ismeretekhez. Ezért használjuk bátran a tanítási-tanulási folyamat során!
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A naptár szerint november az utolsó őszi hónap. Az időjárás ekkor már egyre téliesebb oldalát mutatja. Különösen a hónap végén tapasztalható jelentősebb hőmérséklet visszaesés, ami, ha nedvesebb időjárással társul.
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.