A tanulmány a COVID-járvány következtében kialakult tanulási helyzetet mutatja be iskolai tapasztalatok alapján. Rámutat, hogy a tanárképzésnek és a megújult közoktatásnak a lexikális ismeretek átadása helyett a tevékenységközpontú pedagógiák gyakorlati alkalmazására kell felkészítenie.
Mitől sikeresek a magyar diákok a nemzetközi földrajzi megmérettetéseken? A tanulmány bemutatja a középiskolai tehetséggondozás egy sajátos szegmensét, a Nemzetközi Földrajzi Olimpiára történő versenyfelkészítés rendszerét egy alapítványi intézményben.
A tanulmány célja, hogy a borostyán példáján keresztül felhívja a figyelmet az összefüggések meglátásának fontosságára és szükségszerűségére, és a tananyagokban rejlő tartalmi kapcsolatok létére, amit a táblázatok, a fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem és irodalom tantárgyak idevágó témáinak ismertetése, valamint az irányított megfigyelések szemléltetnek.
Megtekinthetők az általános és középiskolás tanulók számára a 2023/24-es tanévre kiírt földrajzversenyek fordulóinak időpontjai.
Az írás bemutatja a természetiskolát, mint a korábbi erdei iskola létesítmények és az azokhoz kapcsolódó programszolgáltatások lényegét. Élő példáját adja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál folyó környezeti nevelései gyakorlatnak.
„A világ vége”, „a Föld legtávolabbi vidéke”, „az Antarktisz kapuja”… Az írás ízelítőt ad a Tűzföld a gleccserek által felszabdalt Andok természetföldrajzi értékeiből, érdekességeiből.
A tanulmány a „Kőrösi Csoma Sándor és a Magyar Földrajzi Társaság gyűjteményének kincsei” című országos vándorkiállítás tervezésének elméleti hátterét mutatja be. Beavat a modern térképes történetmesélés módszerébe, és megmutatja annak lehetőségeit a kritikai térképolvasási készség fejlesztésében.
A tanulmány olyan iskolai programokat mutat be, amelyek földrajzi tartalmakon keresztül segítik elő Magyarország kultúrájának megismerését. Néhány programtervet részletesen bemutat, megemlítve a kompetenciafejlesztésben betöltött szerepüket, valamint azt, hogy a földrajz hogyan jelenik meg bennük, és hogyan szolgálja a földrajzi ismeretek bővítését.
A tanulmány összegzi az IKT-alkalmazások középiskolai földrajztanításban való használatának tapasztalatait. Rövid felhasználói útmutatót ad a térképes programokhoz annak bemutatására, hogy a tanárnak milyen szintű IKT-kompetenciára van szüksége az egyes alkalmazások használatához, és azok által mely tanulói kompetenciák fejleszthetők.