Kopogtat az ősz
Szeptember a meteorológiai ősz első hónapja. Ilyenkor már megállíthatatlanul rövidülnek a nappalok, szeptember 23-án – ez szökőévekben és egyéb csillagászati okok folytán 22-én is lehet – beköszönt az őszi nap-éj egyenlőség. Ilyenkor a Nap éppen 90o magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ugyanolyan hosszúságú az egész Földön.
A legszembetűnőbb időjárási változás augusztushoz képest a gyors iramú hőmérséklet-csökkenés, ami annak a következménye, hogy a hónap folyamán jelentősen rövidül a nappalok hossza és csökken a napmagasság. Bár a szeptemberi időjárás alakulásában igen gyakran érződik a nyárias jelleg, a hónap átlaghőmérséklete 5 °C-kal alacsonyabb az augusztusi értéknél, 15-16 fok körüli értéket ér el. A napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 24 °C körül alakulnak, míg a hónap közepétől egyre ritkábban számíthatunk 20 fok feletti értékekre. A hónap során átlagosan egy olyan napra számíthatunk, amikor 30 °C fölé emelkedik a hőmérő higanyszála.
Természetesen az egyes évek szeptemberi időjárása ettől lényegesen eltérhet, például 1994-ben a hónap folyamán 7 napon mértek 30 °C fölötti hőmérsékleti értékeket. Extrém meleg napok is előfordulhatnak, 2015. szeptember 18-án Kőrösszakállnál például 37,3 °C-ot mértek, de 1946. szeptember 9-én Szegeden ennél is magasabb értéket, 38,2 fokot jelzett a hőmérő. A minimum hőmérsékletek is egyre csökkennek a hónap során, a hónap eleji átlagosan 13 fok körüli értékről a hónap végén 8-9 fok körülire. A hónap második felében már nem ritkák a fagyok sem, Borsodnádasdon 1977. szeptember 29-én hajnalban már -5,5 °C-ig süllyedt a hőmérő higanyszála.
A csapadékmennyiség évi menetében a havi összegek júniustól októberig fokozatosan csökkennek. Az országos átlag szeptemberben 50 mm alatti érték. A térbeli és az időbeli változékonyság természetesen szeptemberre is jellemző. A mérések kezdete óta a legcsapadékosabb szeptember 1976-ban volt, ekkor az országos átlag több, mint kétszeresének megfelelő mennyiségű eső hullott. A szeptemberi szárazság jelentkezésének valószínűsége az Azori térség felől érkező száraz meleg légáramlat miatt elég gyakori. Átlagosan maximálisan 13 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán, de 1986 szeptemberre szélsőségesen száraz volt, az átlag mindössze 9%-ának megfelelő mennyiségű csapadékot mértek.
Népi jóslatok Egyedtől Szent Mihályig
Szeptemberben van számos zöldségféle és gyümölcs betakarításának időszaka, így ehhez a hónaphoz sok népi regula kapcsolódik. Elődeink főleg azt kutatták, milyen jelek következtetnek a hosszú, kellemesen meleg és mérsékelt csapadékú szeptemberre, hiszen ez kedvezett a jó termésnek. A hagyomány szerint szeptember 1-jén, Egyed napján időjárás-változás következik be. Ha szeptember 2-án derült, napos idő van, akkor négy hétig nem lesz eső. Ha esetleg mégis esik, az nem lesz jelentős mennyiségű, nem rothasztja el a növényeket, a szőlőt. Hasonló regula kapcsolódik szeptember 5-éhez, Lőrinc napjához is: ha szépen süt a nap, akkor további hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk.
Hegyvidékeink földművesei úgy vélik, ha szeptember 8-án, Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú és meleg lesz az ősz. Szeptember 17-én, Zsófia napján a parasztember az eget kémleli, hiszen a babona úgy tartja, hogy amilyen idő van aznap, olyan lesz a jövő évi tavasz. Végül szeptember 29., Szent Mihály napja igencsak bővelkedik időjárási regulákban. Ha Mihálykor dörög az ég, jó őszt, de nagy telet várhatunk. A pásztorok kiokoskodták, hogy „Szent Mihály-nap iccakáján ki kell menni a keresztútra, amerről fú a szél, olyan idő lesz: ha északról fú, akkor hideg tél lesz, ha délről fú vagy másfelől, akkor enyhe idő lesz.”
A téma megjelenése az oktatásban
Szeptember az iskolakezdés hónapja is. Az időjárási jelenségek megfigyelése, az éghajlattal és az időjárással kapcsolatos ismeretek újra számos tantárgy iskolai feldolgozásának része, ugyanakkor a tanórán és az iskolán kívüli programok, túrák, séták, kirándulások témája is lehet. Szeptember az első őszi hónap, ilyenkor még a nyári és az ősz időjárás jellemzői is megfigyelhetők. Kérhetjük a tanulóktól, hogy gyűjtsenek nyárias és őszies időjárási helyzeteket, jellemzőket. Készíttethetünk velük fotókat, videókat az őszi természetről, amelyhez írjanak narrációt is. Rendezhetünk a fotókból, a videókból kiállítást, bemutatót, és a tanulók szavazással eldönthetik, hogy melyiket találják a legszebbnek, vagy tartalmi szempontból a legértékesebbnek.
A hónap lehetőséget ad egyszerű megfigyelésekre is. Pl. megfigyelhetik a tanulók a napkelték és a napnyugták időpontjának változását, a nappalok hosszának csökkenését, amit feldolgozhatnak táblázatban és szemléletes diagramot is készíthetnek az adatokból. Ebben a hónapban indul hosszú útjára a legtöbb költöző madarunk. Ha van erre lehetőség, akkor megfigyelhetik és feljegyezhetik azokat az időpontokat, amikor még látták az egyes madárfajok képviselőit. Gyűjthetnek képeket az őszi termés betakarítását ábrázoló műalkotásokról, ilyen témájú verseket, népdalokat és szervezhetünk ezekből hangulatos bemutatót. A kellemes őszi időjárás talán a legalkalmasabb időszak a közös kirándulásokra. Ilyenkor adjunk feladatot a tanulóknak, amelyben összegyűjthetik az őszi természet jellemzőit, amelyeket a kirándulás után megbeszélhetünk velük.
