A meteorológiai évszakváltás
Március a meteorológiai évszakváltások szerint ez első tavaszi hónap. Jó tudni, hogy a meteorológiai évszakváltás nem esik egybe a csillagászati évszakváltással. A csillagászati évszakváltás időpontja március 20., azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja. Ha valaki jobban utánajár ennek a témának, akkor az is kiderül, hogy nem minden évben esik erre a napra a csillagászati esemény pontos időpontja. Írásom azonban nem a csillagászati okokra, hanem a hónap meteorológiai jellemzőire fókuszál.
Márciusban a nappalok gyorsan hosszabbodnak, a hónap végére 11 óráról 13 órára nő a nappalok hossza. A magasabb napállás miatt már érezhető a Nap melegítő sugárzása. A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 2-3 °C-ról gyorsan emelkedik, és a hónap végére eléri a 9-10 °C-ot. Mindezek ellenére a tavaszi felmelegedés nem egyenletes, a március időjárásában gyakori a télies jelleg előfordulása is. 1962. március 16-án például 20 cm-es hó esett az Alföld nagy részén.
A közelmúltban is találunk példát a szélsőséges márciusi időjárásra. Ki ne emlékezne a 2013. március idusán kialakult kaotikus helyzetre, amelyet egy, a mediterrán térségből felénk sodródó és itt megerősödő ciklon hozott létre! A ciklon elsősorban a Dunántúlon viharos szelet (a Bakonyban 160 km/órás széllökést mértek), valamint intenzív havazást okozott, a kialakult hófúvások pedig közlekedési káoszhoz vezettek. A márciusi hőmérséklet változékonyságát szemlélteti az is, hogy már a hónap elején is mértek 25 °C körüli hőmérsékletet (pl. 1920. március 7-én Siófokon), míg a hónap végén is jelentettek -12 °C alatti fagyokat hajnalban (pl. 1931. március 31-én Túrkevén).
Ami a csapadékot illeti, a márciusi átlagos csapadékmennyiség országos átlaga 34 mm. A legszárazabb a Közép- és az Alsó-Tisza völgy, míg a Dunántúl dél-délnyugati tájain az átlagosnál csapadékosabb az időjárás. Az egyes évek között azonban itt is nagy az ingadozás. 1970. márciusában az átlagos mennyiség dupláját mérték, míg 1961-ben csak a 29 százalékát.
Március, azaz Böjtmás hava igencsak bővelkedik időjárási jóslatokban. Ha március 10-én fagy, akkor még negyven napig számíthatunk hidegre. Gergely március 12-én megolvasztja Mátyás jegét. Március 18-án, 19-én és 21-én „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget”. De vannak hosszabb távra vonatkozó népi prognózisok is. „Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava (április) nedves”. „Mennyi köd lészen ebben a hónapban, annyi záporeső lészen a nyárban”. Bevállnak-e ezek az előrejelzések? Közülük Sándor, József és Benedek regulája került tudományos vizsgálatra (Huber H. 2013). Eszerint ez a népi szabály valóban igaznak bizonyul. A 20. század második felében 39 évben, az első felében 30 évben volt legalább 4 °C-kal magasabb a március 18–21-i időszak utáni két hét átlaghőmérséklete, mint a megelőző két hété, és csupán egyetlen évben volt lehűlés.
A márciusi időjárásról az iskolában
Az időjárás megfigyelése nemcsak a légkör feldolgozásához kapcsolódhat a földrajztanításban a különböző évfolyamokon, hanem más tantárgyak, pl. a környezetismeret, a természettudomány, a biológia-, a fizika-, de akár a történelem- vagy az irodalomóra része is lehet, és kiváló lehetőséget kínál a projektmunkára.
Néhány ötlet a téma a márciusi időjárás tanórai beépítéséhez
- Fotó vagy videó készítése és bemutatása egy-egy érdekes márciusi időjárási helyzetről
- Tavasz a zenében – tavaszi témájú zeneművek, népdalok, dalok gyűjtése
- Tavasz a költészetben – tavaszi témájú versek gyűjtése, a jellemző állítások kiemelése
- Sándor, József, Benedek tényleg hoztak meleget? A nép időjárási megfigyelések összevetése az időjárás tényleges alakulásával