Az utolsó tavaszi hónap, május során jelentős változás következik be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén már nem ritka a 30 °C közeli maximum hőmérséklet. A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok. Számos növényfaj ekkor kel, a magok csírázásához, a kis növények megerősödéséhez, további növekedéséhez alapvető fontosságú, hogy a talaj megfelelően nedves legyen. Ezért a májusi eső mindig nagy jelentőségű volt hazánk klimatikus viszonyai mellett. Innen ered a népi mondás is: a májusi eső aranyat ér.
A májusi időjárás jellegzetességei
Májusban tovább folytatódik a nappalok hosszabbodása, a hó eleji 14,5 óráról 15,5 órára nő a nappal hossza. A napsütés havi mennyisége síkvidéki területen 240–260 óra közötti. Ahogy közeledünk a nyár felé, egyre meredekebb szögben érkezik a napsugárzás, ami a hőmérséklet további emelkedését vonja maga után. A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 14-15 °C-ról a hónap végére eléri a 16-17 °C-ot. A hőmérséklet emelkedése természetesen nem mentes a kisebb-nagyobb ingadozásoktól, az eltérő tulajdonságú légtömegek érkezése májusban is hozhat szélsőséges időjárási viszonyokat. A leghidegebb májusi hajnalra Zabaron ébredtek az emberek, amikor 2007. május 2-án –6,4 °C-ig süllyedt a hőmérő higanyszála. Viszont 5 évvel később, szintén május 2-án Bugacon +33,3 °C-os hőség volt. Május 12-én is hasonlóan extrém szélsőségekkel találkozhatunk, 1978-ban Szentgotthárdon kemény fagy volt, –4,4 °C, míg 1958-ban Ásotthalmon +35,5 °C -os hőség.
A felhőzet előfordulása, gyakorisága csökken az áprilisi értékhez képest, átlagosan 50-55%-os borultsággal kell számolni. A csapadék mennyisége, az áprilisi értékhez képest mintegy 30%-kal nő, köszönhetően az Atlanti-óceán felőli rendszeres gyakorisággal (általában 5 naponta) érkező hűvös és nedves légtömegeknek. A havi csapadékösszeg országos átlagban megközelíti a 60 mm-t, természetesen az egyes években nagy különbségek alakulhatnak ki. A legcsapadékosabb május 1987-ben volt, amikor az országos átlag csaknem kétszerese hullott le, míg a legkevesebb csapadékot ebben a hónapban 1973-ban mérték, az országos átlag csupán egynegyedét. Hótakaró előfordulására síkvidéki területeken már nem kell számítani, de meg nem maradó hó még előfordulhat. 1952-ben május 14-én az ország számos pontján észleltek havazást.
Ha már szóba került május 14-e, mindenképpen meg kell említeni a májushoz köthető legismertebb időjárási megfigyelést, a fagyosszentekhez fűződő időjárási jelenséget. Pongrác, Szervác és Bonifác, egyes regulákban Zsófia, valamint Orbán (május 12., 13., 14. 15. és május 25.) napjának azért nagy a jelentősége a néphagyományban, mert a májusi fagyok már jelentős károkat okozhatnak a már fejlődő növényekben, palántákban. A hónap során gyakran előfordul, hogy a hideg légtömeg betörése nagy hőmérsékletvisszaesést okoz. Ha ehhez derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszaka is társul, a talajfelszín kisugárzása igen intenzív, és ún. kisugárzási fagy alakulhat ki. Európa-szerte már régről ismerik a fagyosszentek jelenségét, még ha pontosan nem is ezekhez a napokhoz köthető. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több, mint 600 éve van írásos emlékünk a fagyosszent szabályról, miközben 1589-ben a naptárreform következtében a napok eltolódtak, azaz az eredeti fagyosszenteknek a jelenlegi naptári dátumhoz képest 10 nappal korábban kellene megjelennie. Hogy statisztikailag mennyire válik be a május 12-től 15-ig tartó periódushoz kapcsolódó regula, azt Huber Hajnalka vizsgálta szakdolgozatában 100 éves budapesti adatsor alapján (Huber, 2013). Vizsgálatának az volt a hipotézise, hogy a május 12–13–14–15-i napok átlaghőmérséklete alacsonyabb az előtte, illetve utána lévő négy nap átlaghőmérsékleténél. A fagypont alatti hőmérsékletet, mint kritériumot nem tudta figyelembe venni, mert a budapesti adatsorban ilyen nem fordult elő. Meglepő módon azt tapasztalta a 1901–2000 időszak adatsorában, hogy a 20. században nemcsak, hogy nem vált be ez a megfigyelés, hanem éppen az figyelhető meg, hogy a környező napok átlaghőmérsékletéhez képest közel annyiszor volt alacsonyabb a fagyos szentek átlaghőmérséklete, mint ahányszor éppen magasabb volt.
Nemcsak a fagyosszenteket, hanem május 1-jét, Fülöp és Jakab napját is megemlítik a népi regulák. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, „ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen”. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
A hónap nyújtotta lehetőségek az iskolában
A májusi időjárás és a természet megfigyelése számos tantárgyban kínál lehetőséget a tananyag feldolgozásához, kiegészítéséhez. A korosztályi szintnek megfelelő részletességű időjárási adatgyűjtés és adatfeldolgozás, a saját településünk éghajlati jellemzőinek megismerése nemcsak a földrajzi, hanem a matematikai ismereteket is gazdagítja. Megnézhetjük például településünk vagy egy közeli település adatsorából, hogy az utóbbi 10-20 évben mennyire vált be a fagyosszentekről szóló regula. Adatokat ehhez az OMSZ meteorológiai adattárában találhatunk.
Május a kirándulások időszaka. Projektmunkaként készülhetnek videók, képes beszámolók egy-egy májusi túráról. Milyen volt az időjárás, hogyan változott napközben a hőmérséklet, a felhőzet, a szél, volt-e csapadék? Az időjárási információkat jól kiegészíthetik a természeti megfigyelések is. Milyen fák és növények virágoztak éppen, milyen rovarokkal lehetett találkozni stb. De a májusi időjárás a művészeti tantárgyak témája is lehet. Nagy költőink szinte mindegyike megénekelte a május szépségét, hangulatát. Gyűjtsük össze ezeket a verseket! Számtalan festménynek is témát adott ez a szép hónap. Keressünk ilyeneket is!
