Az év legmelegebb hónapja
Július a nyár közepe, statisztikai értelemben az év legmelegebb hónapjának tekinthető, az átlagos júliusi középhőmérséklet meghaladja a 21 °C-ot. Felvetődhet a kérdés, hogy miért a július statisztikailag a legmelegebb hónap, amikor csillagászati okokból a legmagasabb hőmérsékletnek júniusban kellene lenni, ugyanis ekkor érkeznek a földfelszínre a legnagyobb szögben és a leghosszabb ideig a napsugarak. A magyarázat abban rejlik, hogy júniusban a hűvös és nedves tengeri légtömegek gyakori beáramlása miatt – ennek okát a júniusról szóló írásban ismertettük – alacsonyabb a hőmérséklet és megnövekszik a felhőzet sugárzáscsökkentő hatása is, ami meghatározó szerepet játszik az alacsonyabb hőmérsékletek kialakulásában. Bár júliusban is van jelentős mennyiségű csapadék, ezek jobbára záporszerűek, rövid ideig tartanak. A többi időben pedig zavartalanul érvényesül a besugárzás.
Meg kell azonban jegyezni, hogy egy adott év sajátos meteorológiai viszonyai következtében bármelyik nyári hónap (június, július, augusztus) lehet a legmelegebb abban az évben. Ezen írás készítésének idején az idei év első hőhullámát éljük, amikor sorra dőlnek meg a napi hőségrekordok. 2021. június 24-én Fülöpházán 40,0 °C-ot mértek, ami a 2002-ben Békéscsabán regisztrált 38,4 °C-os melegrekordot döntötte meg.
A hőmérséklet időbeli változását vizsgálva megfigyelhető, hogy júliusban már nincs egyértelmű trend, azaz nem folytatódik a napi középhőmérséklet emelkedése, csupán ingadozásokat figyelhetünk meg, ami a nedvesebb, illetve szárazabb időszakok előfordulásának köszönhető. A maximum hőmérsékletek átlagban 26-27 °C körül alakulnak. A legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007-ben mérték Kiskunhalason, ami egyben a Magyarországon eddig mért abszolút hőmérsékleti rekord is. Ugyancsak 2007-ben mérték a leghidegebb hajnali hőmérsékletet is, július 31-én Zabaron mindössze 3 °C-ot mutatott a hőmérő higanyszála.
A napsütés havi mennyisége a síkvidéki területeken 270-290 óra közötti. A napsütéses órák napi összege nem sokat változik a hónap folyamán, 8 órás napfénytartamokra számíthatunk a nedvesebb, illetve 10 órás napsütésre a szárazabb időszakokban.
A sokévi júliusi csapadékmennyiség 62 mm, azonban a területi különbségek ebben a hónapban a legnagyobbak az országban. Az északi-északkeleti és a nyugati határszélen a heves záporok, zivatarok 100 mm-nél is több esőt hoznak, míg az ország középső részén a csapadék sokévi átlagban 40 mm alatt marad. Azonban nemcsak területenként, hanem évről-évre is jelentős különbségek lehetnek a lehullott csapadék mennyiségében. A legcsapadékosabb júliusunk 1972-ben volt, amikor is az éves átlagérték 217%-a hullott le, a legszárazabb július pedig 1984-ben volt, az átlag 54,5-nak megfelelő csapadékmennyiséggel. Július – június után – az év második legzivatarosabb hónapja, átlagosan 6-7 zivataros nap kialakulására van esély. A zivatarokat az esetek jelentős részében viharos szél kíséri, főleg ha azok hidegfrontokhoz kapcsolódnak.
Július átlagos csapadékmennyisége az 1981–2010 évek 30 éves átlagok alapján (forrás: OMSZ)
Ha július nem főz, szeptember nem eszik
Júliushoz nem kapcsolódnak széles körben ismert időjárási regulák. Az egész hónapot jellemző mondás: “ha július nem főz, szeptember nem eszik”, azaz a júliusi szárazság a betakarításnál, szeptemberben gyenge termést eredményez. Létezik egy Medárd napjához hasonló, de jóval kevésbé ismert regula is: ha Sarlós Boldogasszony (július 2.) napján esik, akkor a következő 40 nap esős lesz.
Szent Jakab napján (július 25-én) is kémlelték az eget elődjeink, hiszen a hiedelem szerint Jakab napja megmutatja a következő hónapok időjárását. Ha tiszta volt az éjszaka, bőséges zöldség- és gyümölcstermében reménykedtek. A délelőtti időjárásból kiolvasták a karácsonyig tartó, a délutániból a karácsony utáni kilátásokat. A gomolyfelhős eget rengeteg hó előjelének vélték, kemény télre számítottak, ha vakítóan sütött a Nap.
A téma megjelenése az oktatásban
Júliusban, a nyári vakáció kellős közepén nincs lehetőség az időjárási ismeretek iskolai, tanórai feldolgozására, de témája lehet a nyári táboroknak. Érdekes program lehet a természeti jelenségek megfigyelése. Meg lehet mutatni a diákoknak egy zivatarfelhő fejlődési szakaszait, hogy azután később maguk is fel tudják azt ismerni. Meg lehet ismertetni őket azokkal az okostelefonon is elérhető applikációkkal (a legjobban használható erre a célra az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető applikációja), amely a várható időjárás ismertetése mellett az esetleges időjárási veszélyekre is figyelmeztet, emellett a zivatarfelhők mozgását és fejlődését is nyomon kísérhetjük. Mindenképpen fontos a júliusi időjárás veszélyeiről is beszélni. Mit tegyünk, ha például kirándulás alatt zivatar tör ki? Hogyan védekezzünk a hőség és a káros UV-B sugárzás ellen? Mindezzel elősegítjük a követendő magatartásminták rögzülését, a helyes és felelős cselekvés képességének kialakulását.
A zivatarfelhők mozgása, fejlődése jól nyomon kísérhető a meteorológiai radarképeken. A képen a 2019. július 27-i zivatarrendszer hazánk területén való átvonulása látható. A zivatarokat sokfelé kísérte orkán erejű szél, sokfelé pusztító jégeső csapott le, illetve helyenként 50 mm-t is meghaladta a lehullott napi csapadékösszeg. A radar a csapadék intenzitását méri, a kék és zöld területek gyenge és közepes csapadéktevékenységet jeleznek, míg a narancstól bordóig terjedő színskála már intenzitás alapján zivatarra utal.
