Vége van a télnek?!
Február a tél végét jelentő hónapunk. A napsugarak egyre nagyobb hajlásszögben érik a Föld felszínét, és a nappalok hossza is folyamatosan növekszik a hónap eleji 9,5 óráról a hónap végén jellemző 11 órára. Ennek ellenére a február télies jellege sokszor igen erőteljes, sok abszolút időjárási rekord kapcsolható ehhez a hónaphoz, ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk.
A napi átlaghőmérséletek a hónap első felében 0–1 °C körül alakulnak, majd a hónap utolsó harmadától kezdődően 0 °C fölé emelkednek, és a hónap végére a síkvidéki területeken már elérik a + 1,5 °C-ot. A maximum hőmérsékletek átlagosan 2–6 °C között fordulnak elő, míg a hajnali minimumok nem sokat változnak a hónap folyamán, -2 és -7 °C között alakulnak.
Bár február a meteorológiai tél utolsó hónapja, ennek ellenére gyakran ez a tél leghavasabb és leghidegebb időszaka. Ehhez a hónaphoz fűződik a Magyarországon eddig mért abszolút hidegrekord is, 1940. február 16-án Görömbölytapolcán (a mai Miskolctapolcán) hajnalban -35 °C-ig süllyedt a hőmérő higanyszála. Más években is mértek extrém alacsony hőmérsékleti értékeket, 1929-ben Siófokon -30,2 °C-ot, 1963. február 28-án Pápán -29,0 °C-ot regisztráltak.
A nagy hidegek mellett sokszor volt részünk kellemes, 18–20 °C-os tavaszias időben is a tél utolsó havában: három éve, 2019. február 28-án Sárváron 23,5 °C-ig melegedett a levegő, de 2004. február 5-én is rendkívüli meleg napnak örülhettünk, Szentgotthárdon 22,5 fokig emelkedett a hőmérséklet. Érdekességként még meg kell említeni, hogy szintén ebben a hónapban, 1963. február 3-án regisztrálták az eddigi leggyorsabb felmelegedést az országban. Békéscsabán ezen a napon 26,7 °C-ot emelkedett a hőmérséklet 18 óra alatt.
A legszárazabb hónap
Február az év legszárazabb hónapja, az országos átlagos havi csapadékösszeg 30 mm alatt van. A legcsapadékosabb február 1969-ben volt, amikor a havi átlag majdnem háromszorosának megfelelő csapadékmennyiséget mértek. A legszárazabb február időszakában (1976-ban) viszont a lehullott csapadék az átlagos mennyiség mindössze 18%-ának felelt meg.
A hónap folyamán átlagosan 17 csapadékos napra számíthatunk, és a csapadék gyakran hó formájában érkezik. Február a leghavasabb hónap, a hótakaró átlagos vastagsága a síkvidéki területeken 7–8 cm. Ehhez a hónaphoz kapcsolódva Magyarországon mért legnagyobb hóvastagság is, 1947-ben Kőszegen 151 cm-es természetes hóvastagságot jegyeztek fel. Sajnos az utóbbi évek februárjaira egyre kevésbé jellemző a síkvidéken kialakuló jelentős hótakaró, utoljára 1999 február közepén fedte vastag, 35-45 cm vastag hóréteg a tájat.
A medve árnyékától a piros hóig
A februári népi regulák közül a legismertebb február 2-ához, gyertyaszentelő napjához kapcsolódik. A megfigyelések szerint ezen a napon a hideg, borús idő a korai tavasz hírnöke. Viszont, ha kisüt a nap, és a téli álmából ébredő barnamedve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy a barlangjába, és még 40 napig tart a tél. Február 19-e Zsuzsanna napja. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. Február 24-én, Mátyás napján a mondás szerint „Mátyás, ha nincs, jeget csinál, elrontja, bontja, ha talál”, azaz, az időjárás ellenkező jellegűre vált.
Bár nem népi regula, de említsünk meg egy érdekes időjárási eseményt, amely szintén februárhoz kapcsolódik. „Majd ha piros hó esik” – szoktuk mondani olyan helyzetre, amiről úgy gondoljuk, hogy soha nem következik be. Viszont volt már ilyen, Magyarországon is. 1941. február 1-jén a korabeli Meteorológiai Intézet közlése szerint Budapesten és közvetlen környékén valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott, amely vörösbarnára színezte a kialakult hótakarót. A jelenség nem természet feletti, napjainkban is gyakran előfordul, hogy erős déli áramlással a magas légrétegekben afrikai eredetű por, homok sodródik térségünk felé, ahol a csapadék kimossa azt a légkörből.
Javaslat február bemutatásához
Februárban már észrevehetően hosszabbodnak a nappalok, bátrabban tehetünk nagyobb sétát, kirándulhatunk, és megfigyelhetjük az ébredő természet első jeleit. Figyeljük meg a fák rügyeinek sokszínűségét, a korán bomló virágokat, töltődjünk fel a madarak újra hallható énekével! Végezhetünk rendszeresen időjárási megfigyeléseket, mérjük meg a hőmérsékletet minden nap kétszer a nap ugyanazon óráiban, és készítsünk grafikont a hőmérséklet alakulásáról! A szokásos statisztikai vizsgálatokat is elvégezhetjük a népi jóslások beválásával kapcsolatban, éghajlati adatokat ehhez a meteorológiai adattárban találhatunk.
A lelki feltöltődést segíti, ha tavaszváró témájú művészeti alkotásokat gyűjtünk, olvassuk, hallgatunk, gyönyörködünk azokban. Készíthetünk fotókat is érdekes februári időjárási jelenségekről vagy a februári tájról. Próbáljuk meg később felhőatlasz segítségével meghatározni a képeken látható felhőzet fajtáját. Ehhez segítséget nyújthat az OMSZ honlapján megtalálható timelapse felhőatlasz.
