Témanap 9. osztályos tanulók számára

A Duna folyam

Módszertani alapvetések

A 9. osztályos tanulók számára tervezett témanap kidolgozása közben arra törekedtem, hogy a mindannyiunk életében oly fontos szerepet betöltő Dunáról átfogó képet kapjanak a diákok, mindemellett a feladatok a különböző kompetenciáinak fejlesztésére is alkalmasak legyenek. 

A délelőtt folyamán a tevékenységek csoportokban zajlanak, ezzel a tanulók személyes és társas kompetenciái fejlődnek. A feladat kivitelezése közben muszáj interakcióba lépniük egymással, megbeszélni a feladatot, egyezségre jutni, meg kell vitatni a csoportban betöltött szerepeket stb. Emellett – mivel a prezentációk nem hagyományos formában kerülnek sorra – a kreativitásukat is használják.

Délután még mindig marad a csoportban dolgoznak, így a személyes és társas kompetenciák továbbra használva vannak. A brainstorming feladat jól bemelegíti őket az ebéd után, és képes felszínre hozni akár a passzív tudásukat is a témáról. Az utolsó érvelős feladat kiváló a vitakészség elmélyítésére és kipróbálására. A tanár a feladatban segíti, biztatja őket és az egyenlő részvételre ösztökél mindenkit.

Cél: a személyes és társas kapcsolati, a kreativitás, a kreatív alkotás, valamint a matematikai, gondolkodási kulcskompetenciák fejlesztése.

A témanap programjának bemutatása

1. Ráhangolás

Tanulócsoportok kialakítása, a Dunáról való ismeretek felelevenítése – 1 óra

• Csoportalakítás: a diákok végigkövetik a Duna folyását az atlaszban, majd kikeresik, hogy melyik 4 fővároson folyik keresztül (Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád). E városok felhasználásával a tanár 4 csoportba osztja az osztályt (névsor, ülésrend vagy más jellemző alapján). 
• Ötletelés: a csoportok 3-4 perc alatt összegyűjtik, hogy mit tudnak a Dunáról, illetve mi jut róla az eszükbe. A diákok a Menti.com alkalmazás segítségével megosztják egymással a gondolataikat, a válaszokat a tanár kivetíti a táblára. – Link a Menti prezihez
• Motiválás: a tanár egy kedvcsináló prezentációt mutat be az osztály számára a Duna néhány ismertetőjegyével. 
• Rövid csoportos feladat: a Duna által érintett városok országokhoz rendelése csoportmunkában. A diákok megkapják feladatlapon az országokat és a városokat, amelyeket csoportosítaniuk kell.

2. Ismeretszerzés a Dunáról

Csoportos ismeretszerzés és alkotás – 1 óra

• Az egyes csoportok szövegrészleteket kapnak a Duna különböző jellemzőiről (pl. szakaszai és vízrajza, élővilága, felhasználása, történelmi jelentősége)
• A csoportok elolvassák a szöveget, majd előre megszabott szempontból és módon feldolgozzák azt
  • 1. csoport: az egyes Duna-szakaszokról egy 10-12 mondatos mesét vagy történetet ír a folyó szemszögéből
  • 2. csoport: a Duna élővilágról egy 5 perces performansszal készül
  • 3. csoport: a Duna felhasználásáról egy posztert (vagy infografikát) készítenek
  • 4. csoport: bemutatják a Duna történelmi szerepét

A csoportok feladatlapjai

1. csoport – A Duna vízrajza – link
2. csoport – A Duna élővilága – link
3. csoport – A Duna felhasználása – link
4. csoport – A Duna történelmi jelentősége – link

3. Ismeretátadás a Dunáról

Tanulói bemutatások – 1 óra

A csoportok bemutatják a munkáikat, és átadják az új tudást a többi csoportnak. Azokat a tanár kiegészítheti az el nem hangzott fontos információkkal.

4. A tanultak megerősítése

Fogadásos játék a délelőtt folyamán elhangzott tartalmakkal kapcsolatban – 30 perc

A játék leírása

A tanulók a témanap folyamán szerzett információkat ismétlik és rögzítik 3 fős csoportokban. Mindegyik csoport kap egy-egy feladatlapot. A feladatlapon állítások vannak. A csapatok első feladata, hogy a csapattársakkal egyeztetve eldöntsék, hogy az adott mondat helyes vagy helytelen. Emellett mindegyik állításra kapnak 100-100 forintot, amelyet azokra tétként felhelyezhetnek. A 100 forinttal szabadon gazdálkodhatnak, tehát lehetséges az, hogy egyik állításra mind a 100 forintot felrakják, a következőnél viszont csak 20-at. A játék célja, hogy minél több pénzt összegyűjtsenek, tehát jól meg kell fontolniuk a döntéseiket, hiszen ha hibásan jelölték az állítást igaznak vagy hamisnak, akkor a tétet is elveszítik. Nagy értéket csak annál az állításnál érdemes bedobniuk, amelyikben nagyon biztosak. Miután ezzel a két lépéssel (igaz/hamis, tétrakás) végeztek a csapatok, az osztály közösen ellenőrzi a feladatlap állításait. A csapatok összeszámolják a nyereségeiket (+) és a veszteségeiket (-). Az a csapat győz, amelyik  a legtöbb pénzre tett szert. 

Megjegyzés: ez a feladattípus kiválóan alkalmazható új ismereteket feldolgozó órák végén ismétlésként, összefoglalásként. A feladat ellenőrzése után érdemes azokat az állításokat átbeszélni, tisztázni, amelyeket több csapat hibásan jelölt meg, ugyanakkor nagy értéket helyeztek fel rá (tehát helyesnek vélték a valójában hibásan rögzült tudást).

A csoportok egymással versenyeznek, a legtöbb pontot elérő csapat jutalmat kap. 

5. Felelevenítés listázással

Bemelegítő feladat a vízfelhasználásról – 15 perc

3 perc alatt a csoportoknak minél több vízfelhasználási módot kell gyűjteniük, listába szedni. Utána ezeket megosztják egymással. Az a nyertes csapat, amelyiknek a legtöbb tétel szerepel a listáján.

6. Ismeretnyújtás tanári prezentálással

A vízenergia jelentősége – tanári ismertetés – 10 perc

A tanár prezentációval kísért előadásában bemutatja a vízenergiában rejlő lehetőségeke és a vízerőművek működésének lényegét egy 3D-s modell alapján. Rövid kitérőt tesz az egykor tervezett Bős–nagymarosi vízlépcsőre.

A prezentáció elérhetősége: link

7. Vita a vízenergiáról

Csoportok vitája a vízenergiával kapcsolatban – 20 perc

• A tanár a 4 csoportot két részre osztja. Mind a két részben, az egyik csoport a vízenergia mellett, a másik csoport pedig a vízenergia mellett fog érvelni.
• A tanár először ad 5 percet mindegyik csoportnak, hogy önállóan gyűjtsenek érveket a vízerőművek előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban. Majd egy papírlapon odaadja nekik az általa összeállított listát, ami alapján tudják ellenőrizni és kiegészíteni a jegyzeteiket.
• Ezután kezdetét veszi a vita, amely párhuzamosan folyik a 2-2 csapat között (8 perc). A tanár előtte felhívja a figyelmet a vita menetére:
  • az egyik csapat megfogalmazza a főérvet –›
  • a másik csapat hozza az ellenérvét –›
  • az ellenérv megvédése –›
  • a másik csapat főérve…

(Az érvelés során a csapatok minden tagjának meg kell szólalnia.) A tanár felhívja a figyelmet a vita folyamán a helyes viselkedési szabályokra.

8. Értékelés

A diákok értékelik a témanapot élőskála alkalmazásával, ami a következők szerint zajlik: y diákok felállnak, majd egy képzeletbeli skálán helyezkednek el, aminek két végpontja a következő (nagyon élveztem/nem élveztem). A tanár és a diákok együttesen összegyűjtik a nap folyamán végzett tevékenységeket, majd minden egyes feladatnál elhelyezkednek a skálán egyéni preferenciájuk szerint. Ezután aki szeretne önálló véleményt is megfogalmazhat a feladat kapcsán (miért élvezte, miért nem tetszett neki), de ez nem kötelező.