Berber kszarokban

„Félszemű” nők városai a Szaharában – Algéria

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

Algírtól 600 km-re a Szaharában találhatók azok a zárt városok, amelyek a mai napig csak helyi idegenvezetővel látogathatók. Az ibadita iszlám vallású berber lakosság a síita Fatimida-dinasztia támadásai elől menekült a M’Zab folyó (vádi) völgyébe, és alapítottak kszarokat, vagyis erődített falvakat a 11. században. A települések elhelyezésénél több szempont is közrejátszott. Egyrészt stratégiai-védelmi okokból építették a magaslatokra a házakat, másrészt a folyóvölgy termékeny földjein datolyapálma-ültetvényeket, kerteket hoztak létre. 

A völgy gazdasági alapját a datolyaültetvények adták.

Minden kszar település szigorúan azonos szerkezetű. A domb tetején épült fel a minden pompát nélkülöző mecset, amelynek őrtoronynak is használt gúla alakú minaretje már messziről látható. A vallási szerepe mellett fontos gabona- és fegyverraktár is volt. A mecsetet szánták utolsó mentsvárnak esetleges támadások idején. Mellette kisebb temető is található, belül imaépületekkel.

A lefelé menő utcában építették meg a könyvtárat, a Korán iskolát és azokat a padokat az utcán, ahol régen a „parlament” működött. A város klánjaiból delegált emberek döntöttek a vitás kérdésekben, tárgyalták meg a helyi problémákat, bíráskodtak, beszélték meg az esküvő és a temetés részleteit. Bár már helyileg nem itt, de ez a tanács ma is működik a városokban. 

A mecsetet vették körbe a házak a domb aljáig koncentrikus körben. A lakóházak 3 szintesek (2 emelet és terasz). A falak hagyományos építőanyagokból (gipszből, agyagból) készültek, a tetőkhöz pálmatörzset, pálmaleveleket használtak. A házak magassága 7 méter lehetett, aminek egyik oka a városlakók jogi egyenlőségének hirdetése. A másik ok pedig az, hogy régen a házakban nem volt fűtés, mivel télen a hőmérséklet igencsak alacsony, akár 0 °C is lehet, a házak nem foghatták el egymás elől a melegítő napsütést. A házak ajtaja, kicsi ablaka nem nyílhat egymással szemben, a privát szférát nagyon tiszteletben tartják. A településen belüli emelkedőket lépcsőkkel hidalták át, amelyek igen alacsonyak voltak, hogy azokon a szamarak könnyen közlekedjenek teherrel a hátukon, illetve az idős emberekre is gondoltak.

A város elég zegzugos, sok hirtelen fordulóval és igen szűk utcákkal. Így alkalmazkodtak a nyári nappalokon akár 45 °C-os meleg ellen, de így tudták kivédeni a porviharokat is. A házaknak csapódó szél pedig hűtötte a vastag falakat. A házak színe fehér a napfény visszaverése érdekében, a falak alját világoskékre festették a rovarok ellen. A falak rücskösen vannak kialakítva, hogy ezzel is csökkentsék a felmelegedésüket. 

A településeken több kutat is ástak a sziklás felszínbe, mélységük akár a 40 métert is elérte. A kutak akár 70 éven át készültek önkéntesek által, mivel nem volt megfelelő szerszámuk a kiásásukhoz. A mély kutakból a vizet általában állatokkal húzták fel, a víz a lakosság vízellátását és az állatok itatását szolgálta. A kút mellé sokszor ültettek egy datolyapálmát is, amit a feleslegesen felhúzott vízzel locsoltak. Termését eladták, és a befolyt pénzt a kút karbantartására fordították. 

A kutak vizét a mai napig használják vallási, rituális mosakodási célokra is. 

A szárazsággal küzdő szaharai városban a vízfelhasználásnak komoly szabályai is kialakultak, amelyet napjainkban is betartanak: mindig meg kell osztani, nem lehet pazarolni, ha szűkében állnak a víznek, akkor a gyerekek, majd az asszonyok, végül a férfiak részesedhetnek belőle.

Minden településnek helyi piaca van. A piactereket a városfalon belül, a városkapuhoz közel alakították ki, hogy a kereskedők ne zavarják a lakók nyugalmát. A piactér árkádos házakkal körülvett tér, amelyből szintén árusokkal teli utcák nyílnak.

A piacra hagyományosan a gyerekeket pici koruktól kezdve küldik bevásárolni, hadd ismerkedjenek meg a kereskedelemmel, tanuljanak meg kommunikálni az eladókkal. A forgalmas, vásárlóktól nyüzsgő piacon széles választék van datolyából, hal-, birka-, csirke- és tevehúsból, olívabogyóból, édességekből, zöldségekből. A hagyományos portékák mellett már megjelentek a kínai termékek, a szuvenírboltok művészeti értéket nem képviselő bóvlijai is. Ma már a városlakók nagy része kereskedő, bár még a hagyományos, helyi alapanyagokon alapuló (pl. gyapjú) szőnyegszövést, tímármesterséget, rézművességet is többen művelik.

A településeket vagy városfal védte, vagy magasabb házakkal zárták el a bejutást. A városkapukon lehetett csak belépni, de azokon is csak szigorú szabályozás mellett. 

Éjszaka idegen semmilyen céllal nem tartózkodhatott a városfalon belül. Ez a szabály az egyik városban, Beni Isguenben a mai napig él. Amikor turistaként belépünk a városkapun, nagy tábla hirdeti, mik az elvárt viselkedési szabályok: megfelelő ruházat (pl. vállpántos póló, rövidnadrág kizárva), nem lehet dohányozni, zenélni, hangoskodni, embereket fotózni, alkoholt inni és helyi vezető nélkül belépni. A városban a déli imaidő alatt – kb. 3 órán át – sem fogadnak turistákat.

A városlakók elég zárt életet élnek, az utcákon alig látni embereket. Az élet a házfalak mögött zajlik. Ha egy helyi férjes nő kilép az utcára, akkor fehér lepellel teljesen beborítja magát, csak az egyik szeme látszódhat ki. Ha férfi közelít, akkor a ház felé fordul, még beállókat is csináltak a nőknek erre a célra. A fiatal lányoknak csak kendőt kell viselniük, nem kell takarniuk az arcukat. 

A nők gondoskodnak a háztartásról, a gyerekekről, a piaci bevásárlásról, máshová nem nagyon utazhatnak. A nyári forróságban a helyiek kiköltöznek néhány hónapra a datolyapálmaligetekbe. Ilyenkor kitakarítják az öntözőcsatornákat, rendbehozzák a gátakat, a földeket. 

A M’Zab völgyben lévő különleges kultúrájú és építészeti hagyománnyal rendelkező településeket az UNESCO Világörökség listájára is felvették 1982-ben.

Feladat

Egészítsd ki a szöveget a megfelelő szavakkal!

A M’Zab völgy lakói, a mozabiták az iszlám egyik ágához, az ibaditákhoz tartoznak. Az iszlám szabályai szerint ők is naponta …1… imádkoznak. A legfőbb imát …2… napon délben tartják. A misét a …3… végzik. Az ima iránya minden esetben …4… Legnagyobb mozgó ünnepük a Ramadan, amikor nem lehet enni és inni …5… Ramadan idején a mozabita gyerekek a mecsetekbe kenyeret, tejet, …6… visznek a szegényeknek azért, hogy …7… tanítsák őket. Amikor a gyerekek először elhatározzák, hogy böjtölni fognak, akkor a családjuk …8… . A Ramadan ünneplése előtt a mozabiták …9… (két jó megoldás van). Ha valaki elmegy Mekkába, visszatértekor megünneplik. Az ibaditák nagyon puritánul élnek, tiltják a luxust, a pazar esküvőket, a túlzott hozományt. Azért a berber újévet január 12-én megünneplik. A Rfiss nevű népszerű édességet is elkészítik. Ez főként búzadarából áll, amelyet datolyával, vajjal és …10… ízesiteknek. A kuszkuszba belekevernek egy datolyamagot, és aki megtalálja, az szerencsés lesz az új évben.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)