A Nazca-vonalak rejtélye – Peru
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A Nazca-fennsíkon, az Andokból lefolyó folyók termékeny síkságán Kr. e. 500-ban telepedett le egy nép, akik öntözéses mezőgazdasággal foglalkoztak, babot, kinoát (gabonaféle), kukoricát termesztettek a megélhetésükhöz. Sokszor ki voltak téve az időjárás szélsőségeinek, esőzések vagy éppen nagy szárazság sújtotta őket évről-évre.
Talán ennek köszönhető a furcsa vonalak rejtélye? Pachamamához, a Földanyához vagy más istenekhez imádkoztak a földművelők, segítségüket kérve, hogy elég eső essen, hogy legyen elég termés az életükhöz. Lehet, hogy csillagászati naptárt jelentettek az ábrák, amellyel a vetés és az aratás időpontját tudták meghatározni. Esetleg föld alatti vízfolyásokat jelölnek egyes vonalak? Azt is feltételezik, hogy erre a helyre zarándokok jöttek, és nekik végig kellett sétálniuk a vonalakon. Ilyenkor a nazca nép elöljárói, papjai ünnepséget is tarthattak az esőért könyörgés rituálé keretében. Az állatok közül a pók az eső szimbóluma.
Máig nem tudható, hogy valójában mit szimbolizálnak a felszínen kialakított vonalak (geoglifák). További egyes találgatások még földönkívüliek segítségét sem zárják ki a vonalak megalkotásánál. Az ábrák egy része figurális: állatokat és növényeket (például kolibri, pók, gyík, láma, majom, fa) ábrázolnak jól kivehető módon.
Az ábrák másik csoportja geometrikus, vonalak rendszere (pl. útvesztő, labirintus), de sokféle emberábrázolás is ismert.
Az ábrákat a nazcák hosszú időn át készíthették a sivatagi kőzetek mázának eltávolításával, így világos vonalakat kaphattak. Az ábrákat folyamatos vonallal „rajzolták” meg, egy-egy sáv hossza akár 100 méter is lehet. A vonalak mélysége 10-15 cm mély, szélessége akár 30-200 cm. Fa- vagy kőtornyokat is építhettek, hogy tudják tervezni a rajzolatot, de vannak kutatók, akik azt feltételezik, hogy helyi szövetből hőlégballont is készítettek, amely meleg levegővel felszállhatott… Azonban az is előfordulhatott, hogy a nazcák sohasem látták ábráikat! Az alkotók modelleket is készíthettek a rajzok végleges megalkotása előtt.
A vonalakat Kr. e. 500–Kr. sz. 500 között készíthették a nazcák, azonban a vonalak a mai napig jól látszanak. Ennek elsődleges oka a száraz éghajlat, alig van csapadék, a szélerózió sem pusztítja az ábrákat. Az is hozzájárult a megőrzéshez, hogy kevesen tudtak róla, habár a spanyol gyarmatosítók 1537-ben említést tettek róla, akik útjelzőknek, utaknak gondolták. Később, a 20. században a vonalak fölött átrepülő pilóták számoltak be a furcsa ábrákról.
A rejtélyes vonalak egyik legnagyobb kutatója Kosok professzor (1940–1941) és Maria Reiche (aki 1941–1998 között kutatta a Nazca-vonalakat) voltak. A kutatónő szinte az egész életét a vonalak megfejtésének szentelte. Naponta kijárt a sivatagos területre, vázlatokat, modelleket készített, és előadásokat tartott elképzeléseiről. Ő csak csillagászati funkciót látott a vonalakban, de elképzelése a mai napig nem igazolódott. Az eredeti berendezéssel meghagyott lakását és a sírját hűen őrzik San Miguel de la Pascana városkában.
Az UNESCO 1994-ben felvette a Világörökség listájára a Nasca-vonalakat. Ma már nagyon vigyáznak Peruban a kulturális örökségre, bár egyik alkalommal éppen a Greenpeace mozgalom egyik kifeszített molinója veszélyeztette az egyik ábrát. Szabad szemmel a pánamerikai műút melletti kilátótornyokból és repülőből csodálhatók meg az alkotások.
Feladat – Keresztrejtvény
Oldd meg a keresztrejtvényt az ismereteid és internetes kutatás alapján!
- Képes a szárnyával helikopter módjára lebegni, őt tartották küldöncnek az emberek és a kondor között.
- Farkukat Dél-Amerikában kapaszkodásra is használják; négy ujjal ábrázolták, a nap-éj egyenlőséget szimbolizálja.
- Az inkák teherhordásra használták a nehéz hegyi terepeken az Andokban.
- Hálóját öröklött program alapján szövi, az eső és a termékenység jelképe.
- Pikkelyes ragadozó állat, amely a környezet hőmérsékletével tartja fenn testhőmérsékletét; a víz, az eső és a mezőgazdasági tevékenység szimbóluma volt a száraz vidéken.
- A nyelvét szaglásra használja, levedli bőrét, ezért az inka civilizációban a megújulást, újjászületést szimbolizálja, az alvilág jelképe.
- A Nazca-vonalaknál szárnyfesztávolsága eléri a 280 métert. Kiválóan repülő tengeri madár, hatalmas, felfújható vörös torokzacskója van udvarláskor a hímnek. A szárazföld és a tenger közötti kapcsolat szimbóluma, vagyis az esőzésekkel és az évszakok változásával függ össze az ábrázolása.
- A legnagyobb szárnyfesztávolságú madár, felrepülésekor azonnal helyet adnak neki a tetem mellett lakmározó madarak; az inka kultúrában az istenek világát képviseli.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
