Úticél: Gyula

Lassan véget és a tél, és egyre többször gondolunk a tavaszi kirándulásokra, nyári vándortáborokra. Egy olyan úticélt ajánlok a kollégák figyelmébe, ahova az elmúlt év decemberében – hosszún idő után újra – eljutottam és igencsak elcsodálkoztam a város látványos fejlődésén, sokszínű, gazdag idegenforgalmi kínálatán. Ez a város a délkeleti határ mentén fekvő, mintegy 30 000 lakosú Gyula.

A Gyula településföldrajzi jellemzőinek kialakulását alapvetően befolyásolta a korábban sok pusztító áradást okozó Fehér-Körös. A várost körülölelő folyó és a kisebb mellékágak különös hangulatot teremtenek. Ahogy Békéscsaba felől autóval megérkezünk, keresztül kell szelnünk a várost, hogy elérjük a legismertebb látnivalót, a Gyulai várat. A török elleni küzdelemben hősiesen kitartó végvár több mint 600 éves épülete Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár szépen felújított 24 kiállítótermének köszönhetően a látogatók bepillantást kaphatnak a végvári harcosok, a török és a magyar várurak életébe. A várlátogatás múzeumpedagógiai foglalkozással is összekapcsolható.

A várlátogatás után akár ki is próbálhatjuk a méltán híres Gyulai Várfürdő medencéinek vizét. Az egész évben nyitva tartó strand-, élmény- és gyógyfürdő együttes méltán vívott ki nemzetközi elismerést. A több, mint 70 °C-os hévíz 2005 méter mélyről tör a felszínre. A víz gyógyító erejét 1968-ban hivatalosan is elismerték, a fürdőt 1971-ben gyógyfürdővé, környékét pedig 1984-ben gyógyhellyé nyilvánították. Ma az AquaPalotával kibővült fürdő 21 különböző medencével várja a fürdőzni vágyókat. Fürdőzés után pedig irány az Almásy-kastély! Az impozáns épületegyüttes uniós forrásból 2016 márciusára teljesen megújult. A kastélylátogatás különleges és valóban 21. századi élményt nyújt. Bártan ajánlom mindenkinek. Az interaktív technikának köszönhetően szinte ott érezhetjük magunkat a 19-20. század vidéki fűúri kastélyában. Kipróbálhatjuk a konyhát, de akár magunkra ölthetjük a legszebb estélyi ruhát is.

Ha a kastélylátogatás után egy rövid sétára indulunk, ne hagyjuk ki a kastély közvetlen szomszédsásban emelkedő Szent Miklós román ortodox katedrálist. Rövid sétával hamarosan elérhetjük a városközpontot. A belváros rendezett utcái, a felújított patinás épületek, a sokféle apró üzlet, a kávézók és éttermek egy hangulatos kisváros életébe engednek bepillantást. A város rendkívül gazdag érdekes történelmi és kulturális látnivalókban, ízelítőül csak néhányat említenék meg. A város híres szülötte, Erkel Ferenc szülőházában – ami annak idején kántor és iskolaház is volt egyben – emlékszoba őrzi a zeneszerző személyes tárgyait. Az épületben megmaradt 19. századi osztályterem falai között a 21. századi digitális technikának köszönhetően korabeli feladatokat is megoldhatunk. A 19-20. század vidéki polgárságának éltébe enged bepillantást a Ladics-ház. A korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett hat szobás egykori jegyzői ház, a Ladics család öt generációjának életét kíséri végig. Ha elfáradtunk a séta során, pihenjünk meg a Százéves Cukrászdában, és persze ne lepődjünk meg azon, hogy a finomabbnál finomabb sütemények a város híres szülötteinek nevét viselik!

A városból sok híres tudós és művész indult útjára. A város születte Kohán György Kossuth-díjas festőművész, aki művészi hagyatékát Gyula városának adományozta. Képeivel nemcsak a Kohán Képtárban, hanem a város több épületében is találkozhatunk. Összekapcsolódik a várossal Munkácsy Mihály neve is, akinek művészi pályája a városnak egyik iskolájából indult. A természettudósok közül a világhírű fizikus, Bay Zoltán és a kriptonlámpa feltalálója, Bródy Imre is a város szülötte volt. Szintén a városban született a mártírhalál halt győri püspök, Apor Vilmos. Arany évforduló lévén érdemes megemlíteni, hogy a városból heti rendszerességgel indul szervezett kirándulás a közeli Nagyszalontára az Arany János Emlékmúzeumba.

Ha Gyula, akkor mindenkinek eszébe jut a hungarikumok közé tartozó gyulai kolbász. A városlátogatásból semmiképp ne hagyjuk ki a gyulai húsipar történetét bemutató, mai formájában 2008-ban megnyitott ipartörténeti kiállítást. Lelkes szakemberek vezetésével megismerhetjük, hogyan indult világhódító útjára a gyulai kolbász. Sőt, olyan kérdésre is választ kaphatunk, hogy mi a különbség a csabai és a gyulai kolbász között. A látogatás végén pedig megkóstolhatjuk az eredeti recept alapján, a hagyományőrző hentesmesterek által készített kolbászt is.

Természetesen felmerül a kérdés: hogyan kapcsolható mindez a földrajztanításhoz. Magyarország idegenforgalmi földrajza kötelező témaként jelenik meg mind az általános, mind a középiskolai tananyagban. Gyula jó példa lehet a helyi hagyományokra, adottságokra épülő, a modern kor elvárásainak megfelelni képes, sikeres idegenforgalmi fejlesztésnek. Egy esetleges kirándulásra történő felkészülés – akár egy virtuális kirándulás megtervezése – számtalan önálló adatgyűjtésre, beszámoló elkészítésére vagy akár projektben megvalósuló „Gyulai témanap” megtervezésére is lehetőséget ad. Egy ilyen témanap vagy tematikus óra a tanulók aktív közreműködésre építve hatékonyan mutatja be az idegenforgalom nyújtotta fejlődési lehetőség megismerést vagy akár a tágabb földrajzi környezet, Délkelet-Magyarország átalakuló társadalmi-gazdasági életét.