A kutatásról
A Fenntarthatósági témahét 2016 óta minden tanév áprilisában, a Föld napjához kapcsolódóan kerül megrendezésre. 2020 óta a programsorozatba a Kárpát-medence valamennyi magyar tanítási nyelvű intézménye bekapcsolódhat. Célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a bolygónkat veszélyeztető környezeti problémákra, azok összefüggéseire, az egyén és a közösség felelősségére és lehetőségeire a környezet állapotának védelmében. A témahéten évente mintegy 1800 iskola 420 000 diákja vesz részt.
A Fenntarthatósági témahéthez kapcsolódóan 2020 óta minden évben megrendezésre kerül Diákok és tanárok a fenntarthatóságról címmel egy kutatás. Célja a diákok és pedagógusok fenntarthatóságról és az ahhoz kapcsolódó témákról alkotott véleményének megismerése. A kutatás kiterjed a témahéten részt vett diákok témahéttel kapcsolatos tapasztalatainak, véleményének vizsgálatára is. A név nélkül kitöltendő kérdőív a fenntarthatósághoz kapcsolódó kérdéseken kívül kizárólag az elemzés szempontjából fontos demográfiai és szocioökonómiai adatokra vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A kutatásban általános iskolák felső tagozatos tanulói és középiskolások vesznek részt. A kutatássorozat minden évben az ELTE PPK Kari Kutatásetikai Bizottságának engedélyével valósul meg. A kérdéseket tartalmazó, online módon terjesztett kérdőívet digitális okoseszközön keresztül lehet kitölteni és beküldeni. A korábbi évek tapasztalatai alapján a kérdőív kitöltése – korosztálytól függően – kb. 15-25 percet vesz igénybe. A felmérés kiterjed az általános környezeti kérdésekre (környezeti attitűdök, környezeti problémák és megoldásaiknak az ismerete, fenntarthatóságról alkotott vélemények, környezetbarát cselekedetek, vélemények a témahétről), illetve évenként a fenntarthatóság különböző területeit (pl. divat, biodiverzitás, hulladék, éghajlatváltozás) helyezi középpontba.
A kutatás minden évben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Ember–Környezet Tranzakció Intézete szakmai koordinációja mellett, több hazai és határon túli egyetem együttműködésében, valamint az adott kutatási év fő témakörétől függően egy-egy szakmai szervezet partnerségében valósul meg. Az adatgyűjtés a Forsense Intézet felületén és szakmai támogatásával zajlik. További együttműködő intézmények: Debreceni Egyetem Pszichológiai Tanszék, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Pannon Egyetem Humántudományi Kar Neveléstudományi Intézet, Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet Biológia Tanszék, Kecskeméti Neumann János Egyetem, Selye János Egyetem Tanárképző Kar (Komárom, Szlovákia) és Masaryk Egyetem Társadalomtudományi Kar (Brno, Csehország).
Környezettudatosabb generáció?
A fenntarthatóságra nevelés egyik legfontosabb kérdése, hogy a tudás átadása mellett mennyire sikerül valódi szemléletformálást elérni a diákok körében. A Fenntarthatósági témahét évről évre több százezer diákot és több ezer pedagógust ér el, célja pedig nem csupán az ismeretátadás, hanem a mindennapi környezettudatos döntések elősegítése is. Jelen írás a 2024-es nagymintás (n = 12 633) Kárpát-medencei kutatás eredményeit foglalja össze, amely a felső tagozatos és a középiskolás diákok (71%-uk a 12–16 éves korosztályba tartozott) környezeti attitűdjeit és viselkedését vizsgálta, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra és a fenntartható fogyasztásra. A kérdőív 75 kérdést tartalmazott.”
a diákok környezeti attitűdjeit és viselkedését vizsgálta, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra és a fenntartható fogyasztásra.
A vizsgálat egyik fontos területe a környezethez való viszonyulás vizsgálata. Az adatfelvételeink során visszatérő környezeti attitűdöket mérő eszköz az én-természet inklúzió skála (Schultz, P. W. 2001), amely egy hétfokú Likert-skálán méri, hogy az egyén mennyire érzi magát a természet részének (1 = egyáltalán nem, 7 = teljes mértékben). A diákok legnagyobb hányada (23,4%), közepes, 4-es szintű azonosulást érez a természettel, azonban közel felük (45,4%) viszonylag erősen azonosul (5–7-es érték). Csak kisebbség (31,3%) érez gyenge vagy nagyon gyenge kapcsolatot a természettel.
A természethez való érzelmi viszonyulás mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a diákok mennyire hajlandók különböző anyagi és időbeli áldozatot hozni a környezet érdekében. Feltételezésünk szerint ezen áldozatok meghozataláért való hajlandóság összefüggésben van a környezeti attitűdökkel és a környezetvédelem iránti elköteleződéssel. A válaszadók legnagyobb része (33,8%) bizonytalan abban, hogy hajlandó lenne-e feláldozni kényelmét a környezet védelméért, míg 40%-uk inkább vagy teljesen egyetért ezzel.
Fiatalkorú diákok lévén nem meglepő, hogy az anyagi áldozatok vállalása kevésbé népszerű: csupán 29,6%-uk értett egyet valamilyen mértékben azzal, hogy ha több zsebpénzt kapna, adományozna környezetvédelmi célokra.
37,3%-uk fizetne többet fenntartható termékekért, miközben 35,6%-uk ezt elutasítja. Ezzel szemben a közvetlen részvételt igénylő tevékenységek (például pénzgyűjtési akciók) támogatását illetően nagyobb elfogadottság mutatkozott. A diákok tehát inkább időráfordítással támogatnák a környezetvédelmet, mint közvetlen anyagi hozzájárulással.
Szavak vagy tettek?
A vizsgált tanulók pozitív természeti környezeti attitűdje azonban nem feltétlenül jár együtt a környezet érdekében végzett tényleges cselekvéssel, nem mindig jár együtt a gyakorlatban is megvalósuló, a fenntarthatóságot támogató tevékenységgel. Nézzük meg ebből a szempontból a hulladékkezelésre vonatkozó kérdésekre adott válaszokat! A hulladékkezelésen belül a legnépszerűbb környezetbarát tevékenység továbbra is a szelektív hulladékgyűjtés, amelyet a válaszadók jelentős része rendszeresen végez. A diákok 69%-a állította, hogy otthon mindig szelektíven gyűjti a hulladékot, míg 71%-uk az utcán is a megfelelő szelektív gyűjtőbe dobja a hulladékot. A komposztálás kevésbé elterjedt, de még így is a válaszadók 46%-ának családja gyakorolja otthon ezt a tevékenységet, míg 43%-uk nem komposztál. Természetesen itt figyelembe kell vennünk a tanulók eltérő lakhatási lehetőségeit is.
A csomagolt italok fogyasztása továbbra is jelentős a diákok között, a válaszadók 44%-a naponta, további 35%-a pedig legalább hetente fogyaszt műanyag palackból italt (pl. üdítők), míg csupán 2%-a jelölte meg azt, hogy soha nem iszik ilyen csomagolásból. A fémdobozos italok (pl. energiaitalok) fogyasztása is elterjedt, 18%-uk naponta, további 34%-uk pedig legalább hetente fogyaszt belőlük. Az üveges italokat valamivel kevesebben fogyasztják rendszeresen, de még mindig jelentős arányban vannak jelen: 16%-uk, azaz kb. minden hatodik tanuló iszik üveges italt naponta, további 30%-uk pedig ritkábban, de legalább hetente. Az italok csomagolását leginkább otthon gyűjtik szelektíven a válaszadók, ezzel szemben az iskolában vagy az utcán sokkal gyakoribb, hogy nem szelektív szemétgyűjtőbe dobják az italok csomagolását a fiatalok. Vélhetően a Fenntarthatósági témahét hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a témahétbe bekapcsolódó diákok a többieknél gyakrabban használják erre a célra a szelektív hulladékgyűjtőt, különösen iskolai környezetben.
Az e-hulladék keletkezése és sorsa hiába aktuális probléma, a hulladéktípus kezelése megosztó. A diákok több mint 80%-ának családjában keletkezett kisebb méretű elektronikai hulladék az elmúlt évben, azonban ezek jelentős részét nem környezetbarát módon kezelik. A leggyakoribb környezetbarát megoldás a szelektív hulladékgyűjtéskor történő kidobás (17%), és a javítás utáni használat (15%), azonban közel ugyanennyien megtartják és otthon tárolják (13%) vagy kommunális kukába dobják (10%) az elektronikai hulladékot. A válaszadó diákok 18%-a azonban nem tudja, mi történik ezekkel az eszközökkel.
A Fenntarthatósági témahét hatása
A több éven keresztül végzett kutatás során a tanulók válaszainak megoszlása egyértelműen igazolta, hogy a Fenntarthatósági témahét programjaiban való részvétel szoros kapcsolatban áll a diákok fenntarthatósági attitűdjeivel és cselekedeteivel. A témahéten részt vevő tanulók körében erősebb környezetvédelmi attitűdök figyelhetők meg, és nagyobb hajlandóságot mutatnak a fenntartható cselekvések gyakorlati alkalmazására. A természetkapcsolat tekintetében a témahéten részt vevő diákok magasabb pontszámokat értek el, míg azok, akik még soha nem vettek részt a programban, jóval kevésbé voltak fogékonyak a természet iránt. A természet érdekében hozott áldozatokra való hajlandóság szintén összefüggést mutatott a részvétellel: a legtöbb környezetbarát cselekedetet és áldozatot azok a diákok vállalták, akik korábban többször is részt vettek a témahéten. A legalacsonyabb elköteleződés azoknál figyelhető meg, akik még egyszer sem kapcsolódtak be a programba, azaz nem vettek részt a témahét oktatási programjai alapján megtartott tanórákon, foglalkozásokon, nem kapcsolódtak be a pályázatokba és a tudásversenyekbe sem.
A több éve tartó adatgyűjtés alapján az is megállapítható, hogy hulladékgazdálkodás területén is észrevehetők eltérések a Fenntarthatósági témahéten folyamatosan részt vevő, illetve az attól távolmaradó iskolák tanulói között. A témahéten részt vevő diákok nagyobb arányban gyűjtik szelektíven a hulladékot az iskolai környezetben, míg azok, akik nem vettek részt, gyakrabban dobják az italcsomagolásokat a nem szelektív hulladékba. A műanyag palackok, fémdobozok és üvegpalackok visszaváltási hajlandósága szintén magasabb a programban részt vevő diákok körében, különösen az idei évben bevezetett új visszaváltási rendszer esetében.
Fontos hangsúlyozni, hogy bár ezek az összefüggések szignifikánsak, hatásuk mégis viszonylag csekély. Ez azt jelenti, hogy a témahéten való részvétel ugyan kapcsolódik a fenntarthatósági attitűdök és viselkedések alakulásához, de ezek változatosságát nagyrészt más, a jelen vizsgálatba eddig be nem vont tényezők (pl. demográfiai és szocioökonómiai tényezők, iskolatípus, ökoiskola státusz) is befolyásolhatják, amelyek feltárásához és megértéséhez további vizsgálatok szükségesek.
Tudományos publikációk és eredmények
Az elmúlt években a kutatás eredményeit számos tudományos publikációban és konferencián mutattuk be. A 2021-es kutatási év főbb megállapításait az Iskolakultúra című folyóiratban közölt tanulmány (Mónus F. et al. 2022) részletezi, amely átfogó képet ad a diákok fenntarthatósági attitűdjeiről és viselkedési mintáiról. A tanulmány kiemeli, hogy a Fenntarthatósági témahét programjaiba bekapcsolódó iskolák nagyobb arányban találhatók a fejlettebb régiókban, továbbá hogy a szociokulturális háttér és a diákok környezettudatossága között szoros összefüggés mutatható ki. A kutatás módszertani szempontból is hozzájárul a nemzetközi tudományos vizsgálatokhoz, mivel rávilágít a környezeti attitűdök mérésével kapcsolatos kihívásokra és az összehasonlító kutatások nehézségeire. Egy másik, a Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmány (Berze I. Zs. et al. 2022) az Új Ökológiai Paradigma (NEP) skálájának diákokra adaptált változatát vizsgálta. Az eredmények igazolták, hogy a skála nem tekinthető egydimenziósnak, hanem három elkülönülő faktor mentén értelmezhető: Emberi beavatkozás megkérdőjelezése, A természet jogai és Ökológiai válság.
A kutatással kapcsolatos bővebb információk, a korábbi évek eredményeit bemutató kutatási jelentések, illetve a kutatási adatokból készült tudományos publikációk megtekinthetők a kutatás honlapján: https://www.fenntarthatosagikutatas.hu/.
