A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
Nem szabad alábecsülni az időjárás tér- és időbeli változékonyságát. Gondoljunk erre akkor is, amikor a meteorológiai veszélyjelzések beválását értékeljük! Valóban elmaradt a veszélyes időjárási esemény, vagy csak szerencsésen elkerült minket?
A földrajzi nevek egy nép múltjába, szokásaiba, nyelvének rejtelmeibe, régiók, falvak belső világába nyithatnak kaput, gazdag forrást biztosítva azoknak, akik be akarnak lépni rajta. Az írás megidéz néhány megközelítést különböző területekről összeválogatva.
A Medves-vidék déli pereme homokkőképződményeinek bemutatása rámutat arra, milyen kincsek rejtőzhetnek egy alig ismert tájrészleten, másrészt felhívja a figyelmet a terepi bemutatás lehetőségeire.
A földrajz óraszámának csökkentése tovább nehezíti a tantárgy helyzetét, elveszi a szintetizálás lehetőségét azzal, hogy a 9–10. évfolyamon zajlik a földrajztanítás. Viszont a 11. osztályban való tanítási lehetősége, továbbá a tanulási eredményre való reflektálás teret engednek a tantárgyi integráció erősödésének.
A bemutatott kutatás két eltérő történeti fejlődésű és társadalmi-politikai berendezkedésű ország földrajz tankönyveit vizsgálta. Az Egyesült Királyság tankönyvei a multikulturális nevelésre, az empatikus készség és a kompetenciafejlesztésre helyezik a hangsúlyt.
A tanulmány bemutat 3 nagyobb részterület mentén néhány lehetséges kapcsolódási pontot a földrajz és a történelem tantárgy között, felvázolva egy-két, tanításban is használható ötletet, javaslatot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a különböző tantárgyakat tanító szaktanárok együttműködésének szükségességére, amellyel eredményesebbé tehető a tanulás.
A barlangokban megcsodálhatók a természet remekművei, és tudományos módszerekkel megfejthetők a képződményekbe kódolt információk. Példaként a tanulmány bemutatja, hogy a cseppkövek elemzéséből új adatok várhatók hazánk földtörténetileg közelmúltbeli éghajlatváltozásairól.
A földrajztanítás egyik célja, hogy olyan tanulók kerüljenek ki az iskolából, akik képesek világunkat rendszerként szemlélni, amihez elengedhetetlen, hogy lássák az összefüggéseket a természet- és társadalomföldrajzi tények között, és feltáruljanak előttük a kétféle gondolkodásmód különbségei.
Kialszik-e egyszer a közel-keleti tűzfészek? – csak a történelmi Izrael – Palesztina – Szentföld térségére korlátozva vizsgáljuk, akkor is eléggé pesszimista válasz adható – márpedig a Közel-Keletnek nevezett térséget még ezer más konfliktus is tépázza…
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!