Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az írás áttekintést ad a Google Earth oktatási célú használatáról készült tanulmányokból, majd azt vizsgája, hogy a tantervi követelmények és a technikai lehetőségek alapján ezekből mi valósítható meg a magyar köznevelésben a szakmódszertani ajánlások és a 21. századi kompetenciák fejlesztési elvei figyelembe vételével.
Mitől sikeresek a magyar diákok a nemzetközi földrajzi megmérettetéseken? A tanulmány bemutatja a középiskolai tehetséggondozás egy sajátos szegmensét, a Nemzetközi Földrajzi Olimpiára történő versenyfelkészítés rendszerét egy alapítványi intézményben.
A tanulmány célja, hogy a borostyán példáján keresztül felhívja a figyelmet az összefüggések meglátásának fontosságára és szükségszerűségére, és a tananyagokban rejlő tartalmi kapcsolatok létére, amit a táblázatok, a fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem és irodalom tantárgyak idevágó témáinak ismertetése, valamint az irányított megfigyelések szemléltetnek.
A tanulmány olyan iskolai programokat mutat be, amelyek földrajzi tartalmakon keresztül segítik elő Magyarország kultúrájának megismerését. Néhány programtervet részletesen bemutat, megemlítve a kompetenciafejlesztésben betöltött szerepüket, valamint azt, hogy a földrajz hogyan jelenik meg bennük, és hogyan szolgálja a földrajzi ismeretek bővítését.
A tanulmány összegzi az IKT-alkalmazások középiskolai földrajztanításban való használatának tapasztalatait. Rövid felhasználói útmutatót ad a térképes programokhoz annak bemutatására, hogy a tanárnak milyen szintű IKT-kompetenciára van szüksége az egyes alkalmazások használatához, és azok által mely tanulói kompetenciák fejleszthetők.
Ahhoz, hogy élni tudjunk a számtalan lehetőséggel, amit a Föld nyújt számunkra, elengedhetetlen a megismerése. Olyan fogalmakat és összefüggéseket érthetünk meg általa, amelyek hatással vannak mindennapi életünkre, a környezeti katasztrófákra és problémákra, a fenntarthatóság kérdéseire.
A szenegáli Lap Rose kincse, a bepárlódott tengeri só rengeteg embernek ad megélhetést. A meder alján kialakult tókérget feltörik és csónakokkal viszik partra, ahol eladásra kerül.
Ceylon kanyargós, szűk útjain araszolva az alig 30 km/h sebességgel haladó helyi járművek mögött van időnk gyönyörködni a hegyoldalakon kialakított teaültetvények látványában. Ma a tea az ország egyik legjelentősebb bevételi forrása, de nem volt ez mindig így.
Az írás a laoszi Köcsög-síkságon néz körül, ahol 2000 éves, hatalmas homokkő korsók találhatók. A területen nehéz biztonságosan közlekedni a vietnámi háborúból maradt taposóaknák miatt.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!