
Széltornyok
Az iráni Yazd óvárosának képét meghatározzák az ősi légkondicionáló építmények. A tornyok huzat előidézésével mozgatják az épületekben a beáramló fotó, száraz levegőt.
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az iráni Yazd óvárosának képét meghatározzák az ősi légkondicionáló építmények. A tornyok huzat előidézésével mozgatják az épületekben a beáramló fotó, száraz levegőt.
A főleg trópusi-szubtrópusi területeken elterjedt bambusz fa termetűvé növő fűféle, amit nagyon sokféleképpen hasznosítanak, az élet minden területén jelen van Délkelet-Ázsiában.
A cikk bemutat egy Star Wars történeten alapuló oktatási segédanyagot. A szerzők szeretnénk bizonyítani, hogy a blockbusterek neveléstudományi és földrajztudományi szempontból megfelelő alapot adnak arra, hogy a szaktárgyi ismereteket egyes popkulturális művekre alapozva teremtsenek tanulási lehetőséget.
A bemutatott kutatás két eltérő történeti fejlődésű és társadalmi-politikai berendezkedésű ország földrajz tankönyveit vizsgálta. Az Egyesült Királyság tankönyvei a multikulturális nevelésre, az empatikus készség és a kompetenciafejlesztésre helyezik a hangsúlyt.
A szerzők bemutatják s személyes és társas kapcsolati kompetencia egyes készségei fejlesztésének lehetséges módját szintekre bontva abból a meggyőződésből kiindulva, hogy azok életkortól függetlenül fejleszthetők az adott tanuló, az egyes tanulócsoportok és az osztályközösség aktuális kompetenciaszintjének figyelembevételével.
A tanulmány bemutat 3 nagyobb részterület mentén néhány lehetséges kapcsolódási pontot a földrajz és a történelem tantárgy között, felvázolva egy-két, tanításban is használható ötletet, javaslatot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a különböző tantárgyakat tanító szaktanárok együttműködésének szükségességére, amellyel eredményesebbé tehető a tanulás.
Az iszlám épületkomplexumot Sáh Dzsahán indiai nagymogul állíttatta a szerelem örök szentélyeként feleségének emlékül. A mauzóleumot és épített környezetét a világ kulturális örökségei között tartják számon.
A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.
A mianmari aranytojásra emlékeztető gránitszikla tetején a pagoda őrzi a legenda szerint Buddha hajszálát. Igaz vagy sem, de az ingókő alakja és ragyogása a napsütésben lenyűgöző látvány.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!