A „Kaleidoszkóp” rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, földrajzi-földtudományi érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak közvetlen vagy közvetett segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkeresztig hagyományosan a várakozás és a beteljesülés időszaka, amely szorosan kötődik a téli napfordulóhoz. Ehhez a csillagászati eseményhez kapcsolódó néhány hagyományos szokást mutatunk be.
A „Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja” rigmus eredete a téli napfordulóhoz kapcsolódik. A Gergely-naptár bevezetése (1582) előtt ugyanis Luca-napra, azaz december 13-ára esett a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka, másképp a világosság születésének kezdete.
Bulgária megannyi csodát tartogat a földrajz iránt érdeklődők számára. Az írás egy egyetemi terepgyakorlat szakmai élményeit osztja meg a természeti és az épített környezetben a különféle eredetű sziklatornyoktól a badland-en, a gyapjúzsákokon át a rilai kolostorig.
A wieliczkai sóbánya teljes járathossza akkora, mint Budapest és Krakkó távolsága, de turistaként csak 3 km-es utat járhatunk be 64–135 m mélységben. Sétálhatunk a gyűrt, sótartalmú üledékekben, és megfigyelhetjük a sótektonika által kialakított képződményeket.
A Vatnajökull Nemzeti Park működése méretéből és gyors átalakulásából adódóan sajátos, és az idelátogatóktól is nagy alkalmazkodást igényel. Azonban a természet viszontagságait leküzdve szemléletformáló élményekkel térhetnek haza, ami jól érzékelteti a robbanásszerűen növekvő turizmus okát.
Az írás a tengerektől elzárt közép-ázsiai ország változatos tájait mutatja be, amit az övekbe rendeződött növényzet is jól mutat. Láthatjuk, hogyan vált sivataggá az egykori Aral tó medencéje.
„A világ vége”, „a Föld legtávolabbi vidéke”, „az Antarktisz kapuja”… Az írás ízelítőt ad a Tűzföld a gleccserek által felszabdalt Andok természetföldrajzi értékeiből, érdekességeiből.
Arunachal Pradesh az India és Kína közötti geopolitikai feszültségek egyik forrása. A szövetségi állam zárt terület, megközelítése monszunerdői, az indiai katonai jelenlét és a hegyi törzsek védelme miatt is nehézkes. Az írás a földrajzi és geopolitikai tér felvázolása mellett a természetföldrajzi és kulturális különlegességekre is ráirányítja a figyelmet.
Az írás egy különös szenegáli sziget földrajzi környezetét és lakosságának életmódját mutatja be, amely kagylóhéjak törmelékére épült.