A cikkben szereplő fotók részei lehetnek annak a képzeletjátéknak, amikor a természet alkotta alakzatokba „belelátunk” azoktól független, ámde ismert formákat, valós vagy kitalált személyeket, más élőlényeket. Közben persze jó, ha elgondolkodunk azon, hogy azok miként jöhettek létre.
Az Utah állambeli Kolold-vögy látványos formakincsének anyaga a tenger árapályzónájában a környező hegyekből jövő és itt lerakódott üledékből keletkezett a jura időszakban. Szárazulattá válása után a külső erők szelektíven formálták a homokkövet, és létrehozták a káprázatos „kőszínházad”.
A jordániai Petra két fontos kereskedelmi útvonal találkozásában feküdt: a Perzsa-öblöt kötötte össze a Földközi-tengerrel és a Vörös-tengert kapcsolta össze a szír kereskedővárosokkal. A nabateusok királyságának központját találón Petrának, vagyis „sziklának” nevezik, hiszen az épületeket a lakók jórészt a homokkősziklákba faragták.
Az Utah állambeli nemzeti parkban színpompás homokkőben sziklaívek, kőhidak kápráztatják el a sivatagi körülmények között utazókat. Kialakulásukban a sótektonikának és az eróziónak egyaránt szerepe volt.
Új-Mexikó egyik legcsodálatosabb része a Chaco-kanyon. A Föld legértékesebb régészeti lelőhelyei közé tartozik, homokkő táblahegyeit az indiánok szent földnek tekintenek, sok törzs ősei otthonának tartja.
A jordániai Petra romvárosának Kincstár épülete ámulatba ejti az embert a kanyonból való váratlan kibukkanásával, pompás és változó színeivel a sárgától a vörösön át a liláig és gazdag homokkőfaragásaival. Valódi építészeti kincs!
A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult jordániai Rum vádiban bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, csodálatos homokformákkal és az egykori életet sejtető sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista.
A Medves-vidék déli pereme homokkőképződményeinek bemutatása rámutat arra, milyen kincsek rejtőzhetnek egy alig ismert tájrészleten, másrészt felhívja a figyelmet a terepi bemutatás lehetőségeire.
Az USA-beli Mesa Verde Nemzeti Parkban betekintést kaphatunk a kanyonokban az 1100–1300 között élő anaszázi indiánok életkörülményeibe. Településeik, a pueblók a sziklák védelmében épültek.