Lehet-e szép egy transzformátorállomás?

Szerző: Makádi Mariann
ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI
makadi.mariann@ttk.elte.hu
Az írás a környezetébe szinte idilli módon illeszkedő norvégiai vízerőműkomplexumot mutatja be.

A fotó léptékét nem ismerve egy pillanatra gondolkodóba esik az ember a kiemelt képet szemlélve: valós táj képét látjuk vagy egy mikrofotót.

Nagyon is valós a táj! Fontos objektumot ábrázol: Norvégia harmadik legnagyobb és legfontosabb vízerőműrendszerének, az Aurland vannkraftverknek (Aurland Hydroelectric Power Station) az egyik létesítményét.

Az Aurland vízerőműkomplexum fekvése (Google Earth)

A vízerőmű Vestland régióban, csodálatos hegyvidéki környezetben fekszik az Aurland völgyében (az Aurland-fjordhoz kapcsolódva, amely a Sogne-fjord egyik déli ága). Az erőműkomplexum valójában 5 önálló erőműből (Aurland I., Aurland II., Aurland III., Reppa és Vangen) áll, amelynek összesített beépített kapacitása 1128 megawatt, átlagos éves termelése 2869 gigawattóra. 

Az Aurdal vízerőmű komplexum elhelyezkedése (Forrás: Google Maps)

A képen az Aurland I. erőműhöz kapcsolódó transzformátor és távvezetékelosztó telep látható. A vízierőművek generátorait és turbináit szinte teljes egészében a hegy belseje rejti.

Az Aurland I. vízerőműhöz kapcsolódó transzformátorállomás az E16 út felől (fotó: Makádi M.)

Az erőművet 1973-ban kezdték építeni, és 1989-ben kezdte meg a működését. Turbinái (3 db Pelton turbina) az átadás idején egyenként 225 MW (ma már 280 MW) teljesítménnyel a világ legnagyobbjai voltak. A turbinákhoz  a Viddalsvatnetből (másként Viddalsdammeni víztározóból) vezetik a vizet 870 méteres esés után. Miután Aurlandban áramtermelésre használták a vizet, a Vassbygdevatnetbe vezetik, és a Vangen erőműben hasznosítják. Az aurlandi vízerőművek ugyanis úgy helyezkednek el, hogy a vizet többször is felhasználják áramtermelésre a területen különböző magasságokban található erőművekben. (Az Aurland I. erőmű már a negyedik állomása a hasznosításnak.)

Az Aurland-völgy a Grimsetelvi fossefall felől (fotó: Makádi M.)

Ez a vízerőműrendszer volt Norvégiában az egyik első olyan nagyberuházás, amelynél a környezetvédők a parlamenti döntés ellen polgári engedetlenséget szerveztek, amit a vízerőművi kapacitás fejlesztésével kapcsolatos harc eszközeként használták fel. Emiatt az építkezések során komoly hangsúlyt fektettek a tájvédelemre és a környezetet érő kedvezőtlen hatások csökkentésére. A fejlesztéssel összefüggésben 118 km alagutat építettek, amely során a kitermelt mintegy 5,8 millió m3 kőzetanyagot a töltésgátak építéséhez használták fel. A megmozgatott kőzettömeg nagyságát jól szemlélteti, hogy az több mint 300 000 teherautónyi rakománynak felel meg.

A Vassbygdevatnet tó valójában egy többszörösen felduzzasztott folyószakasz (fotó: Makádi M.)

Források:

Képek forrása: saját felvételek

Legfrissebb írások

Rovatok

Új írásaink

Hírek, események

Új alrovatok a GeoMetodika honlapján

A honlap működésének 10. évében új alrovatokat indítottunk a mindennapi tanítási gyakorlat és a földrajztanári szaktudományi és szakmódszertani önképzés támogatása céljából. Szerkesszük közösen!

Hírek, események

Felhívás kérdőív kitöltésére

A Magyar Földrajzi Társaság szeretné kialakítani álláspontját a földrajztanítás jövőjével kapcsolatban, amihez kérdőíves segítséget kér.