A nyári táborok, év végi osztálykirándulások kedvelt úticélja a Balaton. A vízparti programok mellett arra azonban ritkán jut idő, hogy a Balaton környékének településeit is felkeressük. Pedig érdemes! Egy-egy hűvösebb nyári napon vagy akár egy évközi kirándulás alkalmával érdekes úti cél lehet a Balaton-felvidék hangulatos kisvárosa, Tapolca.
A 15 000 lakosú város a nevét viselő Tapolcai-medence központjában fekszik, és a természeti látványosságai mellett kultúrtörténeti, építészeti látnivalókban is bővelkedik. Legismertebb közülük a tavasbarlang. Az 1903-ban felfedezett és 1912-ben megnyitott barlang csak egy töredék része a város alatt húzódó mintegy 10 km-es barlangrendszernek. A kristálytiszta vízű, karsztforrások táplálta tavasbarlang csónakkal történő bejárása önmagában is páratlan élmény.
Új színfolt az oktatás céljait is jól szolgáló Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont, ami 2015 januárjában nyílt meg. A karsztok világába kalauzoló tíz bemutatóterme izgalmas élményt kínál az érdeklődőknek. Az intézmény 2016-ban elnyerte „Az év ökoturisztikai látogatóközpontja 2016” címet.
Ha a városban járunk, mindenképpen sétáljunk el a szépen felújított, hangulatos Fő térre és kanyarodjunk le a Malom-tóhoz! A barlangrendszer felszín alatt áramló karsztvize szinte a város közepén, a Malom-tavat tápláló forrásokban bukkan a felszínre. A tóból lezúduló víz egykor malmokat hajtott, aminek emlékei ma is láthatók. A tó- és a patakpart szépen kiépített, hangulatos pihenő- és szórakozóhellyé vált az utóbbi években.
A tó közvetlen környezete is bővelkedik az értékes és érdekes látnivalókban, amelyek közül kiemelkedik Tapolca egykori történelmi központja, a Templom-domb. Érdemes felkeresni az úgynevezett Kántorházat (Templom-domb 8.), amiben iskolamúzeumot rendeztek be. A Dunántúl egyik legrégebbi népiskola épületében tanult annak idején a város híres szülötte, Batsányi János költő is. Az épület a Városi Múzeumhoz tartozik.
Ha egy rövid sétát teszünk kelet felé, a temető irányába, a város sűrűn beépített utcáit elhagyva teljes szépségükben tárulnak elénk a Tapolcai-medence tanúhegyei. Kiváló lehetőség, hogy a tanulók a terepen ismerjék meg a tanúhegyek sajátos felépítését, a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás jellemzőit. Fotón, videón megörökítve a látványt később a tanítási órán vagy a szakkörön is megbeszélhetjük a látottakat. Egy-egy nevezetesebb hegyről a diákok akár már előre is készülhetnek rövid ismertetővel, amit a séta során be is mutathatnak a többieknek.
A környék természeti és kulturális értékei a Balaton-felvidéki Nevezeti Park (honlap) területéhez tartoznak. A nemzeti park igazgatósága 2006-ban hozta létre a Bakony–Balaton Geoparkot (honlap). „A geopark geoturisztikai látogatóhelyek, geotúrák, barlangi overallos kalandtúrák, iskoláknak szervezett terepi geonapok, geotáborok, vetélkedők és – hazánkban egyedüliként – nyílt geotúra-vezető képzések révén népszerűsíti a térség kiemelkedően sokszínű földtani örökségét. A Bakony–Balaton Geopark tehát jóval több, mint csupán földtani csodaország!” – olvashatjuk a nemzeti park honlapján. Annak aki a Balaton-felvidékre tervez programot, mindenképpen érdemes megnéznie a geopark aktuális programajánlatát is.
A város akár vonattal, akár menetrendszerinti autóbuszjárattal könnyen megközelíthető. Ha autóval érkezünk, akkor Veszprém felől a Bakonyon keresztül vezető Veszprém és Lesencetomaj közötti 77-es főúton vagy a Sopron felől a Balatonra tartó 84-es főútról lekanyarodva érhetjük el a várost. Mindkét út önmagában is „földrajzos csemege”.
A tapolcai kirándulás látnivalói jól kapcsolhatók a földrajz tanításához. A Tapolcai-tavasbarlang Látógatóközpont kiállítási anyaga a karsztosodás folyamatának, a karsztformák kialakulásának megértését segíti. A különböző korosztályok számára összeállított ismertetők az általános iskola felsőtagozatosai, de a középiskolások számára is érdekesek lehetnek.
A tanúhegyeket felfedező városkörnyéki séta, a Balaton-felvidéken, a Bakonyon keresztül történő utazás szintén jól kapcsolható az általános iskolai földrajzi tananyaghoz, kiemelten Magyarország tájainak, az idegenforgalom adottságainak megismeréséhez. A középiskolások számára mindez kiegészülhet a gazdasági élet sajátosságának, átalakulásának, Tapolca közlekedésföldrajzi szerepének bemutatásával. Az utazás alkalmat ad arra is, hogy felhívjuk a figyelmet az emberi tevékenység, a bányászat környezetátalakító hatására a Haláp, a Badacsony és a korábban veszélybe került tavasbarlang példáján. A tanulók legyenek fotóriporterek, és a kirándulás során készített videók, fotók felhasználásával állítsanak össze beszámolót a látottakról!
