Mi is az Euroscola-program?
Az Euroscola-játék egy internetes kvízjáték, amelyet az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodája szervez magyarországi oktatási intézmények középiskolás diákjai számára. A legjobban teljesítő csapatok nyereménye az Euroscola programban való részvétel, amelynek helyszíne Strasbourg, az Európai Parlament egyik székhelye.
Az Európai Unió világban betöltött helye és szerepe meghatározza Európa fiataljainak jövőjét, tehát a szervezet nem maradhat távoli misztérium előttük. A részvétel az európai párbeszédben, a különbözőség és az egység megtapasztalása döntő fontosságú minden fiatal számára. E megfontolásból hirdette meg az Európai Parlament az Euroscola-programot,amely lehetővé teszi Európa fiataljai számára, hogy találkozzanak egymással, beszélgessenek és megvitassák nézeteiket Európa jövőjéről. A program keretében 28 tagállam 16–18 éves középiskolás diákjai vehetnek részt az Európai Ifjúsági Parlament formájában megrendezésre kerülő találkozókon az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban. Alkalmanként körülbelül 500 európai középiskolás látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy ismerkedjen a Parlament munkájával, és maga is részt vegyen benne.
A program során a résztvevők bevezető előadást hallhatnak az európai integráció főbb állomásairól. Ezt követően a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak, és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után természetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a parlamenti folyamat modellezése. A programra való felkészülés segítésére az Európai Parlament strasbourgi Tájékoztatási Irodája előzetesen megküldi a résztvevőknek azokat a témaköröket, amelyekből majd beszélgetnek a diákok. Mivel az Euroscola-program találkozójának angol illetve francia a tárgyalási nyelve (német nyelvi tolmácsolás elérhető a plenáris üléseken, de a munkacsoportok ülésein nem), ezért a programban való részvétel feltétele a fenti nyelvek egyikének magas szintű ismerete.
Az Euroscola-nap felkészülésének módszertana
Az Euroscola-versenyeken részt vevő középiskolákat egy online teszt alapján választják ki. Ebben a tanévben a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium nyerte el a lehetőséget. A versenyző hét tanulót a földrajztanulásban elért teljesítményük alapján választották ki, kimagasló a tudásuk és nagy szorgalommal tanulják a tantárgyat. A diákok eleve jól ismerték az Európai Unió szervezeti felépítését, de a versenyre való felkészítés során többször megoldották az online próbatesztet, és felkészültek egyes témakörökből (az EU története, kulturális, történelmi kérdések). Az „éles” teszt kérdéseinek felét már ismerték a próbatesztekből, a többi kérdéssel azonban újdonságként szembesültek. Munkájuk eredményeképpen az iskolájuk összesen 20 tanulót delegálhatott a programba. A további diákok kiválasztása tanulmányi eredményeik, idegennyelvi készségeik, közéleti tájékozottságuk, külföldi tapasztalatuk és magatartásuk alapján történt az osztályfőnökök, angoltanárok és a földrajztanár ajánlása alapján. Mivel a programban csak 16 év fölötti diákok vehettek részt, a csapat főleg 10. és 11. osztályos tanulókból állt. A versenyző csapat több osztályból jött össze, de a tanulók többé-kevésbé ismerték egymást az iskolából. Ennek ellenére a pedagógusoknak a csapatot is össze kellett kovácsolniuk az utazás előtt és közben.
A strasbourgi verseny célfeladatát már a verseny kiírásakor ismertették: hat csapatban hat különböző témáról vitáznak az egyes országokból érkező tanulók, majd egy közös ülésen felterjesztik javaslataikat, végül mindenki szavaz a kérdésről. Ezzel tulajdonképpen az Európai Unió parlamenti munkáját modellezik. A folyamat során a bizottsági ülések vitái alapján felterjesztenek egy törvényjavaslatot, majd azt egy plenáris ülésen megvitatják és szavaznak róla. A 2018-as témák felölelték az EU különböző társadalmi-politikai-gazdasági problémáit: környezetvédelem és megújuló energiák, biztonság és emberi jogok, 2018 az Európai Kulturális Örökség éve, Európa jövője, migráció és integráció, a fiatalok jövője.
A felkészülés támogatására az Euroscola külön weboldalt is létrehozott. Az oldalon az EU működését áttekintő linkek után a bizottsági vita témáihoz kapcsolódó linkeket osztottak meg. Ezek a linkek angol nyelvű konkrét törvényekre, direktívákra vagy szakcikkekre mutattak, például az energiafelhasználás témájában az európai éghajlati akciótervre. Viszont a vitákra való felkészülés során azt vettük észre, hogy az angol nyelvű szakszövegek informatívak ugyan, de a diákok nehezen értelmezik azokat. Ezért a témához kapcsolódó jegyzetet (Information Book) hoztunk létre, ami egyszerűbb, átláthatóbb összefoglalásokat, elsősorban infografikákat tartalmazott. A versenyre két közös, körülbelül 60 perces órán készültek fel a tanulók. Az első órán általános megbeszélés és ismerkedés történt, felosztottuk a csoportokat és kiosztottuk a feladatokat. A tanulók rövid angol nyelvű előadást hallgattak meg az Európai Unióról, megnéztek egy filmet a parlament munkájáról, és megoldottak hozzá kapcsolódó feladatokat. Összefoglalásként pedig szavazóprogram (Kahoot) segítségével gyakorolhatták megszerzett tudásukat. A második órán összefoglaló ismerettérképeket elemeztek a tanulók, beszéltek a választott témájukról, amelyeket a tanárok javítottak, visszajelzéseket adtak azokra.
Az adott témákhoz eredetileg kérdéseket is adott az Euroscola szervezési osztálya, amelyeket letölthettünk az Euroscola honlapjáról. Ez nagyban megkönnyítette a feldolgozás módját. A saját készítésű jegyzetben megadtuk a legfontosabb angol kulcsszavak magyar jelentését is a tanulók segítésére. Az ismerettérképek elkészítése során problémát jelentett, hogy a diákok egy része nem saját szavaival foglalta össze a vázlatot, hanem kimásolt mondatokat, szövegrészeket angol nyelvű forrásokból. Így a téma nem került hozzájuk közelebb, mert nem kellett átfogalmazniuk az eredeti forrásokat, csak bemásolták az egyes szövegrészleteket.
A felkészülés során először minden tanulótól egy magyar nyelvű, szóbeli összefoglalót kértünk a témájukról, majd jegyzeteket készítettek angol nyelven. Több diák – annak ellenére, hogy jó angoltudással érkezett a felkészítésre – félt a megszólalástól. Azon is aggódtak, hogy milyen reakciókkal szembesülhetnek egyes nagy vitákat kiváltható kérdésekben (például a migrációs problémával kapcsolatban). A felkészítés során próbáltuk őket megnyugtatni azzal, hogy a nyelvi szintjük megfelelő ehhez a feladathoz, és a többi külföldi diák is hasonló nyelvi tudással rendelkezik. Hangsúlyoztuk, hogy a vita során csak vélemények ütköztetéséről van szó, semmiképpen sem személyeskedésről. Fontosnak tartottuk, hogy a diákok megértsék, megszólalásuk semmiképp se a sztereotípiákon alapuljon, és ne legyen agresszív, hanem ténylegesen érveljenek, tényeket sorakoztassanak fel.
Az Euroscola-nap és pedagógiai értékelése
A versenynapon a parlamentbe való megérkezés és regisztráció után a diákok és a tanárok különváltak, csak a nap végén találkoztak ismét. Először a diákok a plenáris ülésteremben elfoglalhatták a képviselők helyét, majd az Európai Parlament igazgatói bemutatták az Európai Uniót és annak főbb intézményeit. Ezután a munkacsoportokban megbeszélés zajlott. A megbeszélés után a diákok felterjeszthették javaslataikat, amiről vita, majd szavazás is történt. Ezt követően egy parlamenti képviselő válaszolt az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseikre. Meg kell jegyezni, hogy a diákok (köztük a magyar csapat tagjai is) aktuális és vitára buzdító kérdéseket tettek fel. Végül egy kvízjáték keretében a diákok is számot adhattak tudásukról.
A diákok visszajelzése alapján a felkészítés jól működött, jól tudtak kommunikálni a többi, más országból érkezett diákkal. Azt is észrevették, hogy más országok képviselői közül voltak, akik kevésbé tudnak angolul kommunikálni, mint ők. Tapasztalatuk szerint a viták jó hangulatban folytak és hatékonyak voltak. A tanulók egymás problémája iránt nyitottak voltak, a felmerülő kérdéseket meg tudták beszélni.
Számunkra, pedagógusok számára is voltak megfontolandó tapasztalatai a programnak, amelyek sokszor visszajelzést adtak oktatási módszereinkkel kapcsolatban is. Például a diákok angol nyelvi felkészültsége megfelelő volt ehhez a szintű feladathoz, de nem voltak igazán képesek az angol nyelv kommunikatív használatára. Az éles helyzettől túlságosan is féltek, nehezükre esett a megnyilatkozás és a beszéd. Ennek ellenére a nehézségeken gyorsan túllendültek, és összeségében hatékony kommunikációt folytattak. A másik nehézség szintén oktatási rendszerünk hiányosságára mutatott rá. A diákok egy részénél hiányoztak az alapvető retorikai készségek. Ez azzal lehet kapcsolatban, hogy a magyar nyelvi oktatásban csak a 11. évfolyamban kerül elő a retorikai tananyag, és sokszor azt sem gyakorlati módszerekkel tanítjuk. A retorikai gyakorlatok szinte valamennyi tantárgy oktatásába beépíthetők lennének, és hatékonyan segíthetnék a tanulók nyelvi kompetenciáinak fejlődését. Például a földrajz tantárgy keretében sok témakörben adódik lehetőség szabályozott vita vagy disputa megtartására, akár órai keretekben is.
Összefoglalásképpen a tanulók gyakorlatban egy szimulációs nap keretében megismerkedhettek az Európai Parlament munkájával. A program során olyan pedagógiai módszerekkel találkozhattak, amiket a mindennapi iskolai munka során kevésbé volt alkalmuk kipróbálni. Így megtapasztalták a vita; a projektmódszer; a tevékenykedtetés; a kooperatív tanulás; a szimuláció, a szerepjáték és a játék valamint a terepen végzett munka sajátos vonásait (Ballér E. et al. 2003).
