A földrajzi tananyagban és az iskolai atlaszokban előkerülő magyar természeti tájnevek évtizedekre hatással vannak a névhasználatra. A földtudományok művelői arra törekednek, hogy az elnevezés tükrözze az adott terület földrajzi jellegét, és a tájegységek (pl. kistáj, középtáj, nagytáj) világos hierarchia szerint épüljenek fel. A tanulmány ennek a fejlődését tekinti át.
A természettudományos tantárgyak csekély időkeretének időszakában fontos a földrajz tantárgy interdiszciplináris megközelítése. A holisztikus szemléletmóddal a megszerzett tudás mélyebbé és sokrétűbbé válik, és a komplex szemléletmód hangsúlyozása segíti a tanulókat a világ mélyebb megismerésében.
Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 150. évfordulója előtt, hiszen a tankönyvszerzők között számos olyan személyiséggel találkozhatunk, akinek jelentős szerepük volt és van a Társaság életében is.
Az iskolában tanultak erősen befolyásolják a térbeli ismereteket. A globalizáció erősödése egyre több gyakorlati munkafeladat ellátásában is igényelni fogja a földrajzi és azon belül a térképészeti ismereteket.
Az írás a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság törekvéseit mutatja be, közülük kiemelten szakosztályok fejlődését és a földrajzi közoktatással összefüggő célokat és tevékenységeket.
A jövő szempontjából mindennél fontosabb, hogy a közös célok szem előtt tartásával túltegyük magunkat a gondokon és még sok-sok évtizedre biztosítsuk a földrajztudomány érdekében a patinás, ugyan eléggé válságos helyzetbe jutott, de megújulásra képes Magyar Földrajzi Társaság fennmaradását.
Az 1872-ben alakult Magyar Földrajzi Társaság az elmúlt 150 évben eredeti céljai szerint működött. Az első 25 évben a földrajzi felfedezések bemutatása került a középpontba. A századfordulóra a földrajzi kutatások lebonyolítása és koordinálása került előtérbe. Az I. háború után az egyik fő tevékenysége a földrajz tantárgy közoktatásban betöltött szerepének támogatása.
Az elmúlt pár évben túravezetőként gyalogtúrákra és csúcsmászásokra vállalkozó túrázókat is sokszor vittem az indiai Himalájába Ladakhba, vagy akár Nepálba és Bhutánba. Minden alkalommal ott lebegett előttem és a velem utazó társaság előtt Kőrösi Csoma Sándor példája. Az írásban azt mutatom be, hogy mi varázsolja el a látogatót, amikor Ladakhba látogat.
Thaiföldön van egy vasútállomás, ahol a helyi vonatok egy nyüzsgő piacon mennek keresztül. A piac jóval korábban kialakult, mint a vasútvonal, amin a tengeri zsákmány a bangkoki piacra kerül. Így aztán maradt ahol volt, a vasút alkalmazkodik hozzá.