A cikkben szereplő fotók részei lehetnek annak a képzeletjátéknak, amikor a természet alkotta alakzatokba „belelátunk” azoktól független, ámde ismert formákat, valós vagy kitalált személyeket, más élőlényeket. Közben persze jó, ha elgondolkodunk azon, hogy azok miként jöhettek létre.
Meghívó a Magyar Földrajzi Múzeum októberi programjaira
Meghívó nyílt pedagógiai napra a Fővárosi Állat- és Növénykertbe
Meghívó a Magyarhoni Földtani Társulat őszi hétvégi programjaira
Meghívó GPS-alapú budapesti margitszigeti kalandjátékos sétára a Kutatók Éjszakáján
Meghívó a Magyar Földrajzi Múzeum távoli tájakról szóló kvízestjére csapatok számára
A tanulmány hazánkban szokatlan szemszögből a hely-pedagógia lehetőségeit vizsgálja a magyar és az angol földrajz tantervek összehasonlító elemzésén keresztül. Szóbányászattal és szófelhőkészítéssel arra keresi a választ, hogy a tantervek milyen mértékben támogatják a tanulók helyi identitásának fejlődését és a táj mélyebb értelmezését.
Az írás bemutatja az Albizottság mintegy 30 éves történetét, amelynek során a földrajztudomány és a földrajzi tartalmakat oktató tantárgyak iránt elkötelezett kutatók, felsőoktatásban dolgozó oktatók (kiemelten a szakmódszertan oktatói), valamint a köznevelésben dolgozó pedagógusok közös erőfeszítései valósultak meg. A cél minden esetben a tudomány és a földrajzi tartalmú tantárgyak értékeinek megőrzése és a köznevelési pozícióinak javítása volt.
Már 7000 éve ismerik és eszik a burgonyát Peruban, mintegy 3000 fajtáját ismerik. Ebből több százat használnak ma is különféle célokra: sütésre, főzésre, chips készítésre.