2001-ben érkezett először meghívás magyar csapat részére, hogy mérettesse meg magát nemzeti együttes nemzetközi közegben a National Geographic Society világbajnokságon. A kiváló csapatnak köszönhetően rögtön az első alkalommal egy csillogó bronzéremmel és sok-sok sikerélménnyel tértünk haza, a csapat motorja, Gyuris Ferenc pedig ma már az ELTE adjunktusa. A sorozat folytatódott, Magyarország a verseny megszűnéséig (2013) delegált csapatokat, akik több-kevesebb sikerrel szerepeltek. Mindeközben munkánkat is elismerendő a világverseny 2005-ben Budapesten került megrendezésre. Nem tudtunk a legjobbak közé tartósan bekerülni, de a nemzetközi földrajzos versenyközösségnek elismert tagjává válhattunk, így 2006-ban meghívás érkezett az IGU (Nemzetközi Földrajzi Unió) égisze alatt megrendezésre kerülő iGeo történő részvételre. Ismét fejest ugrottunk az ismeretlenbe, az OKTV-ről válogatott csapat a debütáláshoz képest jól szerepelt, és ez az együttes is adott a hazai geográfiának egy mára kutatóvá érett fiatalt, Lennert József azóta már a MTA KRTK RKI Kecskeméti Osztályán dolgozik. Ami viszonyt az iGeo-n rögtön kiderült, az az, hogy egészen más felkészültséget, kevesebb lexikális tudást, ugyanakkor sokkal több alkalmazott földrajzi képességet igényel ez a verseny, nem beszélve a magas szintű nyelvtudásról, hiszen a megmérettetés angolul történik. 2008-ban, a tunéziai verseny tapasztalatait átbeszélve jutottunk többekkel arra az elhatározásra, hogy megszervezzük – ráadásul nem a fővárosban, hanem Pécsett – az első hazai, angol nyelvű tanulmányi versenyt, a HunGeoContest-et megpróbálva leképezni az olimpia szemléletét, struktúráját, feladatait. 2009-ben Gyüre Judit és Pirisi Gábor voltak partnereim ebben. A szervezők csapata folyamatosan változott, de Gábor ma már a verseny koordinátoraként (is) tevékenykedik. A nevezett létszám fokozatosan emelkedett, 2010-től pedig már minisztériumi támogatásban is részesül a kiutazó csapat, így teljes energiánkkal koncentrálhatunk a feladatok összeállításra, a felkészítés hatékony megvalósítására.
A HunGeoContest verseny több egységből áll, folyamatosan alakul, fejlődik, próbálva igazodni a hazai lehetőségekhez és a nemzetközi követelményekhez. Pár évvel ezelőtt az otthon megírandó és beküldendő esszéfeladat helyét – ami a visszajelzések szerint nem tette éppen vonzóvá a versenyt – egy játékos, online feladatlap vette át. Ennek célja az érdeklődés felkeltése, a diákoknak a számítógépek előtt eltöltött ideje egy részének földrajzi megragadása. Olyan interdiszciplináris, mégis földrajzi feladatokat adunk, amiket az internet segítségével az érdeklődő fiatal saját időbeosztásában oldhat meg. Információkat kell fellelni a kérdésekkel kapcsolatban a világhálón, online méréseket, számításokat kell végrehajtani, de van, hogy a sporttal, zenével, történelemmel, politikával kapcsolatos köntösbe bújtatott kérdésekkel alapvető lexikális információkat mérünk, gyakoroltatunk. Több hét áll rendelkezésre a feladatlap kitöltésére, ami közben javítható, módosítható – az ismeretek ismét előhívhatók, gyakorolhatók, mélyíthetők.Az online fordulót legjobban teljesítő első hatvan diák kap meghívót az írásbeli tesztfeladatok megoldására, amelyet az igényeknek megfelelően regionális helyszíneken – Pécs, Szombathely, Debrecen, Budapest – írnak meg a diákok decemberben. A teszt szellemisége és szerkezete az iGeo WRT (Written Response Test) nyomán épül fel, ahol az elsődleges cél a komplex földrajzi információk alkalmazásának, hasznosításának mérése. A tesztfeladatok megoldásához nem elsősorban lexikális ismeretekre van szükség, hanem a rendelkezésre bocsájtott képek, ábrák, ismeretek és források – ezt külön megkapják a versenyzők egy dokumentumban (Resource Booklet) – értő elemzésére, alkalmazására. Természetesen nem megoldhatók a feladatok az elsődleges, és általában a világ közoktatásában mindenütt megjelenő földrajzi alaptudás nélkül, de nem az szerez a legtöbb pontot, aki kívülről tudja az Alpok összes csúcsát és hágóját. A példánál maradva az lehet eredményes, aki felismeri a forrásokból a glaciális formakincset, képes összekapcsolni ennek természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi következményeit. A világtengerekkel kapcsolatban nem a mélység és a nevezéktan a fontos, hanem az, hogy abban tengervizet, élőhelyeket, erőforrás-tartalékot, vagy éppen potenciális környezeti és geopolitikai konfliktusokat is lásson a versenyző.
A hat tematikus feladat mindegyike lépcsőzetesen épül fel, eközben a diák elmélyedhet a kérdésben, az egyszerűbb, gyorsan megválaszolható kérdésektől az egyéni megnyilvánulásig lehetőséget adó rövid esszékérdésig. Összetételét tekintve két természetföldrajzi, két társadalomföldrajzi és két komplex feladat szerepel, ezzel is erősítve az egységes látásmód igényét. Az írásbeli feladat során legjobban szereplő tíz versenyző juthat a pécsi döntőbe. A kétnapos megmérettetés terepi feladattal kezdődik, mely során egy területet kell bejárni, megfigyelni, a megadott szempontrendszer szerint adatokat rögzíteni a látottakkal, megtapasztaltakkal kapcsolatban. A felmérési feladat vonatkozhat a területen megfigyelhető természeti adottságokra éppúgy, mint akár az épületállományra, forgalomra, környezetminőségre vagy éppen a teret használó társadalom valamilyen dimenziójára. A terepi adatfelvételt tantermi térképezési feladat követi, amit azután a diákok a megadott tervezési feladat során hasznosíthatnak. A felmért terület általában valamilyen térhasználati konfliktussal terhelt, ennek feloldására, csökkentésére kell térképi és szöveges javaslatot tenniük a diákoknak.
A döntő következő egységében multimédiás feladatok várnak a diákokra: számítógépes laborban kell képekkel, videókkal, animációkkal, grafikonokkal, ábrákkal illusztrált feleletválasztásos kérdéseket megoldani.
Pillanatkép a multimédiás fordulóból (a szerző felvétele)
A döntő következő, szóbeli részében a nap elején kisorsolt témapár egyikében kell prezentációt készíteniük a versenyzőknek, a készüléshez internetkapcsolattal ellátott számítógépet használhatnak. A helyes forrásfeltárás, -hasznosítás és prezentálás mellet a szóbeli kifejezőképesség is értékelésre kerül. Végül a kapott témapár második elemével kapcsolatban a bizottság szóbeli kérdéseire kell válaszolni, ahol az azonnali reakcióképességet, spontaneitást és nyelvi kifejezőképességet is mérni, értékelni tudjuk.
Szóbeli forduló (a szerző felvétele)
A különböző feladattípusok, amelyek az iGeo által megadott témakörökre (az éghajlattól a tájhasznosításig, valamint az agrárföldrajztól a kulturális földrajzig) épülnek, árnyaltabb kép kialakítását teszik lehetővé, ami kiemelten fontos a nemzeti csapat kiválasztásánál. A verseny első négy helyezettje (amennyiben korukban megfelelnek az olimpia feltételeinek) képviselheti országunkat a nemzetközi versenyen, a részvétel és az utazás költségeit a minisztérium állja. Az olimpia hangulata és az azon való részvétel önmagában óriási élmény, ehhez társul még a változatos helyszín: 2018-ban Québec, idén Hongkong, 2020-ban Isztambul várja a világ legjobb földrajzos középiskolásait. A döntőbe jutottak mindegyike, illetve felkészítő tanáraik értékes tárgyjutalmakban is részesülnek, mindezek mellett a Magyar Földrajzi Társaság egyéves tagsággal is megjutalmazza a legjobban szereplőket.
2018-as győztes olimpiai csapat: Kaszap Kinga, Mészáros Márton, Mészárik Márk, Bodansky Benjámin és felkészítőik: Pirisi Gábor és Trócsányi András (forrás)
Tisztában vagyunk azzal, hogy a versenyen történő szereplés különös adottságokat, képességeket igényel, és ezek egy része nincs teljes átfedésben a hazai köznevelési intézmények földrajzi és nyelvi képzési programjaival. A világversenyen a legjobbakat keresik, akik az IGU földrajzi felfogása szerinti geográfia kiemelkedő fiatal képviselői. Nehéz őket fellelni, de nem reménytelen, eddigi sikereink a diákok, tanáraik és talán a mi erőfeszítéseinket is visszaigazolták.
