Ködfelhős, borongós november
A naptár szerint november az utolsó őszi hónap. Az időjárás ekkor már egyre téliesebb oldalát mutatja. Különösen a hónap végén tapasztalható jelentősebb hőmérséklet visszaesés, ami, ha nedvesebb időjárással társul, gyakorta meghozza az első összefüggő hótakarót a síkvidéki területeken is. Azonban nemcsak a hőmérséklet visszaesése miatt érezzük a télies jelleget. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, borongós napok, amelyek lehangoló hatással vannak a szervezetünkre. A ködhajlam növekedése mellett a borult, csapadékos napok száma is erőteljesen növekszik. Ennek oka az, hogy az Azori-szigeteki magasnyomás fokozatosan leépül, így megnyílik a mediterrán térség áramlási mezeje, ahonnan egy-egy ciklon északabbi pályára kerülve a Kárpát-medencében is csapadékosra fordítja az időjárást. Az erősebb ciklonaktivitás miatt az éves csapadékmenetben az ország jelentős részén kialakul egy másodlagos csapadékmaximum, mai a Dunántúl déli felén különösen jellemző.
Novemberben a napmagasság is jelentősen csökken, rövidülnek a nappalok, a hónap eleji 10 órás nappal a hónap végére 9 óra alá csökken. A napi átlaghőmérséklet a sokéves átlag szerint a hónap elején 6,5 °C, a hónap végén már csak az 1,5 °C értéket éri el. A napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 11°C körül fordulnak elő, míg a hónap végén 5 °C alatti értékekre számíthatunk. A minimum hőmérsékletek sokéves átlaga 3 és -1 °C között alakul. Az egyes évek novemberi időjárása az átlagostól lényegesen eltérhet. Az eddigi legmagasabb napi átlaghőmérsékletet, 18,8 °C-ot 1997. november 8-án mérték, míg a legalacsonyabb átlaghőmérsékletű napban 1988. november 24-én volt részünk, ekkor a napi átlaghőmérséklet -15 °C volt. A hőmérsékleti szélsőértékeknek is jelentős szórásuk van: az eddigi legmagasabb novemberi hőmérsékletet 2018. november 1-jén mérték Körösszakálnál, de a hónap végén is gyakran fordultak elő 18-19 °C körüli értékek. 2021. november 28-án Máza térségében például 18,9 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A leghidegebbet, -22,8 °C-ot 1975. november 26-án Vámosmikolán regisztrálták.
Novemberben már jelentősen megnő a ködös napok száma is. Ködről akkor beszélünk, ha a látástávolság 1 km alá csökken. A köd gyakorivá válásának az az oka, hogy ebben a hónapban – és a téli hónapokban – a lehűlt levegő már kevesebb nedvességet tud befogadni, ezért ekkor közel áll a telítettségi állapothoz. Síkvidéken átlagosan 8-10 ködös napra számíthatunk a hónap során, a hegyvidékeken sokkal több napon regisztrálnak ködöt. Kékestetőn például novemberben átlagosan 19 ködös napra számíthatunk.
Mi várható a népi időjóslás alapján?
A novemberhez kapcsolódó népi megfigyelések elsősorban arra próbálnak jóslatot adni, hogy milyen lesz a hamarosan beköszöntő tél, azon belül is milyen lesz a karácsony időjárása. Az egyik legismertebb népi jóslás Márton napjához (november 11.) fűződik. Ezen, a 40 napos adventi böjt előtti utolsó napon a népszokás szerint libát kell enni: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. A hiedelem szerint a Márton napi lúd mellecsontja a következő télre ad jóslatot: „ha veres: nagy hideget, ha fejér: sok havat, ha fekete: esős őszt és állhatatlan, változó, háborgó, rút telet” jelzett előre (Holicska Sz., 2000). A libás népszokás mellett egyéb időjárás jóslási hagyománya is van ennek a napnak. Úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelenti, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Azt is megfigyelték, hogy ha Márton napján a lúd jégen jár (azaz nagyon hideg van), karácsonykor sárban botorkál (azaz karácsonykor olvadni fog). A másik széles körben ismert jósló nap Katalin napja (november 25.). A mondás szerint: „ha Katalin kopog, karácsony locsog, és ha Katalin locsog, karácsony kopog”, azaz a Katalin napi időjárással ellentétes idő lesz karácsonykor. Ennek a népi regulának a beválását az 1950–2000 évek ötven éves budapesti adatsora alapján Gyuró György vizsgálta és az alábbi eredményeket kapta:
Az adatok elgondolkodtatók: azt várhatnánk, hogy mivel decemberben hidegebb szokott lenni, mint novemberben, így a „Katalin locsog, karácsony kopog” eset sokkal nagyobb gyakoriságú, mint az ellentettje. Ezzel szemben az eredmények azt mutatják, hogy 1950-től 2000-ig a karácsony gyakrabban volt melegebb november 25-höz képest, mint hidegebb.
A téma megjelenése az oktatásban
Novemberben általában nem annyira hívogató az időjárás túrázásra, kirándulásra, az iskolai kirándulások sem gyakoriak ebben a hónapban. Bár a természet megfigyelése mindenkor aktuális feladat lehet, inkább a beltéri tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozásokon célszerű az időjárás és a természet novemberi sajátosságaival kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Van egy dolog, amelyről mindenképp fontos beszélni, akár a kapcsolódó szaktárgyak, akár osztályfőnöki óra keretében: ez pedig az, hogy novemberben a látási viszonyok drasztikusan romlanak. Az erősen rövidülő nappalok miatt gyakran sötétben kell iskolába vagy onnan haza menni, a sok ködös nap pedig tovább rontja a helyzetet. Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet az óvatos közlekedésre és a jól látható, színes, lehetőleg fényvisszaverővel ellátott ruházat viselésére. A kerékpárral közlekedők még inkább veszélyeztetettek, elengedhetetlen a megfelelő lámpák, villogók használata.
A matematikai ismereteket is elmélyítjük, ha feldolgozást készítünk saját településünk adatait használva a Katalin napi regula beválásáról, amihez a meteorológiai adattárban találhatunk adatokat. Érdekes lehet azt is megfigyelni, hogy novemberben hány napon alakul ki köd a saját településünkön. Ehhez segítséget az ad, ha térkép (a Google-térkép erre kiváló, mert távolságmérő funkciója is van) segítségével kijelölünk minden irányban 1 km-re lévő tereptárgyakat. Ha ezeket már nem látjuk, akkor regisztrálhatunk ködöt arra a napra.
