Beköszönt a nyár
A június időjárása már egyértelműen nyárias jellegű. A Nap egyre magasabb pályán jár, míg a delelő Nap sugarai a Ráktérítő mentén merőlegesen esnek a Földre. Az északi félgömbön ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal és legrövidebb az éjszaka. Innentől viszont a Nap ellentétes irányt vesz, és elindul a Baktérítő felé, ahová féléves vándorlás után télen érkezik majd meg. A nyári napforduló összeforr Szent Iván napjával, illetve éjjelével. Azonban az évek során június 24-e helyett már június 20-án vagy 21-én következik be a legrövidebb éjszaka. Ennek oka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása, amelynek következtében évente 24 percet tolódik a napállás maximumának időpontja.
Júniusban a napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 17 °C-ról kezdetben lassan, majd a hónap közepétől intenzívebben emelkedik a hónap végéig, amikor is eléri a 19-20 °C-ot. A maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 23 °C körül fordulnak elő, míg a hónap végén nem ritkák a 26 °C-ot meghaladó értékek sem. A minimum hőmérsékletek 11–14 fok között alakulnak. Természetesen a hőmérséklet emelkedése nem mentes a kisebb-nagyobb ingadozásoktól, gyakori a különböző hőmérsékletű, hűvösebb, illetve melegebb légtömegek érkezése. 1935. június 28-án Budapesten 39,5 °C-ot mértek, de 2000. június 14-én is extrém meleg volt, Kecskemét K-puszta állomáson 38,8 °C-ig emelkedett a hőmérő higanyszála. A hőmérsékleti adatsorokat tanulmányozva rendkívül alacsony, fagypont alatti minimum értékekre is bukkanhatunk. 1977. június 2-án, Alcsútdobozon hajnalban –0,9 °C-ot mértek, de hasonlóan hideg volt 1918. júniusának eleje is, 5-én és 6-án is fagypont körül alakult a hajnali minimum Debrecen térségében.
Júniusra jellemző, hogy az átlaghőmérséklet fokozatos emelkedése ellenére is gyakran érezzük hűvösnek az időt a sűrűn megnövekvő felhőzet és a nyomában járó kiadósabb, néha több napig tartó csapadékhullás miatt. A népi regula szerint Medárd napjához (június 8.) kötött esős időszaknak a légkörzés törvényszerűségeit ismerve könnyen megmagyarázható oka van, amire majd később részletesen kitérünk. Jellemzően június a legcsapadékosabb hónapunk, a hónap során 60–90 mm közötti csapadékösszegre lehet számítani. A legcsapadékosabb június 1965-ben volt, amikor a sokéves átlag 166%-a hullott le. A legszárazabb az 1968-as június volt, az átlag 44%-ának megfelelő csapadékmennyiséggel. A csapadék többsége zápor, de gyakori a zivatartevékenység is. Átlagosan 7 zivataros nap kialakulására van esély az időszak során.
Időjárási regulák
Júniushoz kapcsolódik az egyik legismertebb időjárási regula, a Medárd napi jóslás. E szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Nos, 40 napig tartó esős periódus még megközelítően sem fordult elő hazánkban a meteorológiai mérések kezdete óta, de az esős jelleg korántsem alaptalan. Mivel a nyári napfordulóhoz közelítve a kontinens belseje már kellőképpen felmelegszik, ebben a hónapban a legerősebb az óceán felől érkező, a hazánkra jellemzőnél alacsonyabb hőmérsékletű és nedvesebb légtömegek beáramlása. Sokan nevezik ezt a jelenséget európai (nyári) monszunnak. Valójában azonban a csapadék mennyisége és előfordulási gyakorisága messze elmarad pl. az Indiai-óceán térségében tapasztalhatótól, másrészt nem jár együtt a cirkuláció megváltozásával. A szélirány tehát gyökeresen nem változik meg, az uralkodó áramlási mezőben csupán megnő a szállított vízkészlet mennyisége.
Huber Hajnalka a korábbi hónapokban már többször idézett szakdolgozatában (Huber H. 2013) a Medárd napi regulát is megvizsgálta, Budapest, Debrecen és Szombathely 100 éves (1901–2000) adatsorán. Arra az eredményre jutott, hogy ha Medárd-napkor esik, akkor Budapest és Debrecen esetében átlagosan 51% gyakorisággal figyelhető meg legalább 20 csapadékos nap, és 75% gyakorisággal legalább 15 csapadékos nap az elkövetkező 40 napban. Szombathely esetében ezen arányok rendre 67% és 88% gyakoriságnak adódtak. Ezzel ellentétben, ha Medárd napkor nem tapasztalunk csapadékot, akkor kb. 50%-os gyakorisággal minimum 20 csapadékmentes nappal számolhatunk mind a három helyszínen, illetve 89%-os gyakorisággal minimum 15 csapadékmentes nap fordult elő Budapest és Debrecen esetében.
A 2020 év júniusát igazi medárdi idő jellemezte. A havi csapadékösszeg országos átlagban 109,1 mm-nek adódott, amely a sokévi átlag majdnem másfélszerese. A területi különbségek igen jelentősek voltak: Baranya megyében alig 40-50 mm érkezett egész hónapban, míg az északkeleti országrészben a lehulló csapadék mennyisége helyenként meghaladta a 200 mm-t is.
A téma megjelenése az oktatásban
Júniusban, a tanév vége felé közeledve már kevés lehetőség van az időjárás és a természet megfigyeléséből származó ismeretek tanórai feldolgozására. Viszont eljön a kirándulások, erdei iskolai foglalkozások, majd a nyári táborok időszaka. Projektmunkaként készülhetnek videók, képes beszámolók egy-egy kirándulás, táborozás alkalmával az időjárási viszonyokról, amelyet természeti megfigyelések egészítenek ki. A korábban is javasolt, a települési adatokon elvégzett statisztikai elemzések most is kivitelezhetők, csakúgy, mint a júniushoz köthető versek, dalok, műalkotások összegyűjtése. A történelmi ismereteket erősíti, ha utánajárunk a Medárd nap eredetét magyarázó legendának.
