A legsötétebb hónap időjárása
December az év utolsó hónapja, egyben meteorológiai szempontból a tél első hónapja. Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de hazánkban ez a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai és egyben leghosszabb éjjelei. December 21-én (esetenként 22-én) van a téli napforduló, amikor a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenes és az Egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5°) éri el a Nap déli félgömb felett való elhelyezkedése mellett. A delelő Nap sugarai a Baktérítő mentén esnek merőlegesen a Földre. Ráadásul a Nap annyival alacsonyabban jár, hogy december 21-én egy fénysugárnyaláb kb. háromszor akkora területen oszlik el, mint a nyári napforduló idején, azaz ekkor háromszor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.
Időjárását tekintve december télies jellege elsősorban a rövid nappalokban, a sok felhőzetben és a gyakori ködökben nyilvánul meg leginkább. A három téli hónap közül december tekinthető a legenyhébbnek. A napi átlaghőmérsékletek a hónap első harmadában jellemzően +1 és +1,8 °C közöttiek, míg a hónap végén a 0 és –1 °C közötti értékek jellemzőek.
Ahogyan a többi hónap, úgy december is meglephet bennünket szélsőséges hőmérsékletű napokkal. Nem ritka, hogy ebben a hónapban 18–20 °C közötti maximum hőmérsékleti értékeket is mérnek. 1989. december 19-én Kapuvár és Kisbér településeken is 21 °C-ig emelkedett a hőmérő higanyszála. Ugyancsak szélsőségesen meleg volt 2006. december 6-án, ekkor Mázán 19,1 °C-ot mértek, illetve 2017. december 12-én, amikor Drávaszabolcson regisztráltak 18,8 °C-ot. Ami a minimum hőmérsékleteket illeti, a leghidegebb napokon gyakran süllyedhet –20 °C alá. A leghidegebbet, –28,3 °C-ot Zabaron regisztrálták 2002. december 26-án.
Az észak-atlanti térség felől gyakran érkeznek enyhébb, nedvesebb légtömegek, amelyek kiterjedt felhőrendszeréből több napos csapadékhullásra lehet számítani. A hőmérséklet függvényében cseppfolyós és szilárd halmazállapotú csapadék egyaránt lehetséges. Emellett a mediterrán térség áramlási mezejéből is északabbi pályára kerülhet egy-egy ciklon, aminek eredményeképpen bőséges csapadék hullik a Kárpát-medencében. A hónap során a csapadék mennyisége az alföldi területeken általában 40–45 mm között alakul. A hegyvidéki, illetve a délnyugat-dunántúli területeken a havi csapadékösszegek átlaga eléri a 60-70 mm-t is. Az egyes évek értékei az átlagtól lényegesen eltérhetnek: 1981 decemberében például a sokéves átlag 230%-ának megfelelő mennyiségű csapadék hullott, míg 1972 decemberében az átlagos csapadékmennyiség mindössze 9%-át regisztrálták.
A ködös napok száma a novemberi értékekhez képest tovább nő. Síkvidéken átlagban 9-11 ködös napra lehet számítani, amikor a látótávolság 1 km alá csökken. A hegyekben a ködös napok száma ettől lényegesen magasabb, Kékestetőn átlagban 22 nap regisztrálnak ködöt.
Ha december időjárásáról beszélünk, mindig központi kérdés, hogy vajon fehér lesz-e a karácsony, illetve, hogy régen miért volt és mostanában miért nincs fehér karácsony. Ezt a kérdést vizsgálta meg az OMSZ meteorológusa az 1901–2017. idősor adatait felhasználva (Bíróné Kircsi A. 2018). Megállapította, hogy az éghajlati normák szerint, az 1981–2010 időszak átlagában a napi középhőmérséklet országos átlaga decemberben fokozatosan csökken, és csak a második dekád végén éri el a fagypontot, így karácsonyra vagy az év végére jellemző az olyan hideg idő, amikor a lehullott hó megmarad. Persze, ha hullik csapadék. Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy a téli hónapok csapadéka az évszakok között a legkisebb. Éghajlati visszatekintésében 1951–2017 között öt városban és Kékestető állomáson vizsgálta meg, hogy szenteste, illetve karácsony két napján, 25-én és 26-án volt-e hótakaró, és mekkora volt az észlelt legnagyobb hóvastagság. A kapott grafikonokat helyhiány miatt csak Budapest és Kékestető vonatkozásában mutatom be, de a másik 4 nagyváros (Szeged, Pécs, Debrecen, Szombathely) adatai az idézett írásban megtekinthetők.
A legtöbb városban 1963-ban volt a legvastagabb a hótakaró, Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hóba burkolózott a város. Budapesten 1969-ben és 1970-ben volt karácsonykor legalább 20 cm vastag hóréteg. Sajnos 2010 után a legtöbb évben a karácsony jellemzően hó nélkül telt. Ha Kékestető adataiból láthatjuk, hogy az 1951–2010 időszakban szinte minden évben hótakaró borította az ország legmagasabb pontját. 2010 után azonban mindössze háromszor (2011, 2012, 2017) fordult elő, hogy a karácsonyi ünnepek alatt havas táj fogadhatta az idelátogatókat.
Luca, az időjós
December legismertebb népi regulája Luca napjához, december 13-hoz kapcsolódik. Ugyan semmilyen tudományos alapja nincs, de a néphit szerint, ha Luca napját követő 12 nap időjárásában napról napra megfigyeljük a változásokat, következtetni tudunk az eljövendő 12 hónap időjárására. Régen szokás volt, hogy egy nagy fej vöröshagymát tizenkét cikkelyre vágtak, és mindegyik egy-egy hónapot szimbolizált. Besózták a cikkelyeket, majd a kemence tetejére tették. A babona szerint amelyik gerezden elolvadt a só és levet eresztett a hagyma, az a hónap csapadékos, amelyiket nem járta át a só, az a hónap száraz lesz az új esztendőben.
A másik széles körben ismert mondás szerint, a fehér karácsony zöld húsvétot, a fekete karácsony fehér húsvétot jövendöl. Azaz, havas karácsony esetén húsvétkor szép idő lesz, és fordítva: ha karácsonykor lucskos idő van, akkor húsvétkor havazásra számíthatunk.
December az iskolában
December a téli szünet időszaka is, így a hónap első felében inkább a tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások tárgya lehet az időjárással kapcsolatos ismeretek feldolgozása, míg az ünnepek alatt és között remek családi vagy baráti kirándulásokat lehet tenni, ezalatt közvetlenül is megfigyelhető a téli természet. Ha van rá lehetőség, akkor a téli túrák, téli szabadtéri sportok űzése közben figyeljük meg a havas, zúzmarás természetet. Nézzünk utána, hányfélék lehetnek a hópelyhek. A hópelyhek kialakulását egyszerű kémiai vizsgálat segítségével is demonstrálhatjuk. Ehhez segítséget az EKE Gyakorlóiskola által az Öveges Program keretében készített oktató videó adhat.
Beltéri foglalkozásokon elvégezhetjük a szokásos statisztikai feldolgozásokat a decemberi népi regulák, pl. a karácsonyi és a húsvéti időjárás közötti összefüggés vizsgálatára. Adatokat ehhez a meteorológiai adattárban találhatunk. A téli időjárás számos művészeti alkotás témája is. Gyűjtsünk ezzel kapcsolatos zenét, festményeket, irodalmi alkotásokat.
