Az idén tizenegyedik alkalommal tartották meg a Magyar Földrajzi Konferenciát, a földrajztudomány egyik legrangosabb magyarországi szakmai eseményét. A konferencia a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Földtudományi Szakbizottsága, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete közreműködésével 2018. november 9‒11. között, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként került megrendezése. A szervezők a konferencia céljai között jelölték meg a földrajz- és rokontudományai legfrissebb kutatási eredményeinek megismertetését, a földrajzoktatást érintő kérdések megvitatását és nem utolsó sorban a szakemberek közötti közvetlen eszmecsere lehetőségét.
A konferencia a köszöntők után plenáris előadásokkal kezdődött az egyetem főépületének aulájában. Az első előadó, Mika János egyetemi tanár „Az éghajlatváltozás aktuális globális és hazai fejleményei” című előadásában különböző éghajlati modellek alapján vázolta a várható következményeket. A második előadó, Bíró Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja a klímaváltozásból adódó hazai vízgazdálkodási kihívásokról beszélt. A plenáris ülés záró előadásában Kocsis Károly akadémikus, az atlasz szerkesztőbizottságának elnöke mutatta be Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását, amely a közelmúltban jelent meg.
Az ebédet követően három, párhuzamosa futó, aktuális témák köré szerveződött pódiumbeszélgetésre került sor. Az egyes témák:
- A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – (Gazdaság)földrajzi reflexiók;
- Geográfusok a diploma után – Milyen eredménye van az egyetemi képzéseinknek?;
- Hogyan tovább? Földrajztanítás az általános és a középiskolákban.
Külön öröm, hogy nagy érdeklődés kísérte a földrajztanítás helyzetével, tartalmi-módszertani megújításának lehetőségeivel foglalkozó pódium beszélgetést. Ez bizonyára annak is köszönhető volt, hogy olyan rendkívül aktuális téma is előkerült, mint az új Nemzeti alaptanterv, illetve a földrajz tantárgy helyezte az új alapdokumentumban.
Délután pedig megkezdődtek a szekcióelőadások és a poszter bemutatók. A két nap során a 10 szekcióban (1. Földrajz oktatása, módszertan; 2. Földtani környezet, geomorfológia; 3. Gazdaságföldrajz; 4. Környezetföldrajz és megújuló energiák; 5. Népességföldrajz, szociálgeográfia; 6. Politikai és történeti földrajz; 7. Tájföldrajz, tájökológia; 8. Településföldrajz, településökológia; 9. Terület- és településfejlesztés; 10. Turizmusföldrajz) mintegy kétszáz előadás hangzott el. Az előadások között a szervezők lehetőséget teremtettek a kérdezésre, a szakmai diskurzusra is. A konferencián elhangzott előadások rövid ismertetőit az absztraktkötetben, az azokból készült tanulmányokat pedig külön online kiadványban adták közre a szervezők.
A XI. Magyar Földrajzi Konferenciát az egynapos szakmai tanulmányi kirándulás zárta, amely során a résztvevők megismerkedhettek Debrecen város régi és új látnivalóival, az egyre jelentősebb forgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtérrel és az utóbbi időszak egyik legjelentősebb beruházásával, a trimodális logisztikai központtal. A sikeres szakmai rendezvény végén a résztvevők így búcsúztak: találkozunk 2020-ban a XII. konferencián, Pécsett!
