Leghidegebb hónap az évben
Január az év leghidegebb hónapja. A decemberi téli napforduló követően a nappalok hossza már kissé növekszik. Kevésbé ismert, hogy a Föld a Nap körüli pályáján január 4-én halad el a legközelebb a Naphoz (perihéliumban van), ennek ellenére a napsugárzás ereje ilyenkor a leggyengébb, alig érezzük a Nap melegítő hatását. Ez a Föld tengelyferdeségének, illetve az ebből következően igen kis szögben, ferdén beeső napsugaraknak és a rövid (8-9 órás) nappaloknak köszönhető. A havi átlaghőmérséklet -2 és -2,5 °C között alakul. A napi középhőmérsékletek a hónap közepéig erőteljesen csökkennek, -1,5 °C-ról -3,5 °C-ra, majd megkezdődik a lassú felmelegedés. Amennyiben január közepéig kemény hidegben volt részünk, akkor általában enged a tél szorítása, és enyhébb időszak kezdődik.
A maximum napi hőmérsékleti értékek átlaga síkvidéki területeken 1-1,5 °C. A hőmérsékleti értékeknek természetesen januárban is nagy a szórása, egyes években szinte nyárias meleg is előfordult januári napokon. Ez év január 1-jén is rendkívüli meleg időjárásban volt részünk, megdőlt az országos s egyben a fővárosi napi melegrekord is. Főnyeden 17,5 fokot mértek, míg Budapest-Lágymányos állomáson 14,4 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Emellett új minimum hőmérsékleti rekord is született, Tésen hajnalban 8,6 fokot mutatott a hőmérő. Január 2-án ugyan nem dőltek rekordok, de a hőmérséklet ekkor is az eddig mért legmagasabb értékek közelében volt.
Az eddigi legmagasabb napi maximum hőmérsékletet, 20 °C-ot 2002. január 29-én mérték Máza településen, de január elején is elfordultak már hasonlóan meleg értékek. 2015. január 11-én Fertőrákoson például 18,3 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A minimum napi hőmérsékleti értékek átlaga – 4,5 és -5 °C között változik. Az utóbbi 100 év legalacsonyabb hajnali hőmérsékletét, -34,1 fokot 1942 január 24-én Baján mérték, de ezen a napon több helyen is -33 °C alatti értékeket regisztráltak hajnalban, helyenként a talaj 70 cm mélységig átfagyott. A közelmúltban is találhatunk kiugró hőmérsékleti értékeket: 2017 januárjában előfordult, hogy -28 fokot mutattak a hőmérők az ország néhány pontján. Ez az év azért is emlékezetes, mert ekkor a Balaton vízfelszíne január 3-án befagyott, mely fokozatosan hízva január 22-től elérte a 30 cm-es jégvastagságot. Az utóbbi időkben már szokatlan jelenséget kihasználva egy rendezvény keretében több ezren keltek át a tavon, korcsolyázva.
Január az év harmadik legszárazabb hónapja, a havi csapadékösszegek a síkvidéki területeken 30 mm körül alakulnak. Az egyes évek értékei ettől lényegesen eltérhetnek. 1979 januárjában például az átlag több, mint kétszeresének megfelelő csapadék hullott, míg 1964 januárjában az átlagos csapadékmennyiségnek mindössze 6%-át regisztrálták. A csapadék halmazállapota vegyes: a hegyvidéki területeken általában hó hullik, máshol havas eső, illetve eső, ónos eső is előfordulhat a hónap folyamán egy-egy melegebb óceáni légtömeg érkezésekor. A csapadékos napok száma 10-12, de ebből síkvidéki területeken általában 4-5 jár havazással. A hó vastagsága síkvidéki területeken ritkán haladja meg a 8-15 cm-t.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma a hónap folyamán magas, 85-90% közötti. Ez elsősorban az alacsony hőmérsékletnek köszönhető: minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebb vízgőzt tud magába fogadni. Bár a decemberi értékhez képest mind a felhőzet, mind a köd előfordulási hajlama csökken, de még ebben a hónapban is 65-70%-os borultsággal kell számolni. A napsütés nélküli napok száma 14-16, a ködhajlam egész hónapban magas, 10-13 ködös nap fordul elő a hónap során átlagosan. A napsütés havi mennyisége alig éri el az 55 órát.
Tele lesz-e a pince?
Számos januárhoz kapcsolódó népi megfigyelést jegyeztek fel a korabeli kalendáriumok. A parasztregulák szerint az év első hava döntően befolyásolja az esztendő időjárását. Ha januárban nincs fagy, akkor lesz márciusban és áprilisban. Ha a hónap második napján tisztán kel fel a Nap, termékeny esztendőt, vízáradást, sok esőt várhatunk. Január 6-án, Vízkereszt napján, ha az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám ha hó esik, akkor korán ki fog tavaszodni. Január 18-án a mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy). Január 22-e a szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. A regula szerint „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, illetve „hogyha fénylik Vince, megtelik a pince”. Azaz, ha Vince napján szép idő van, akkor jó szőlőtermés várható. Január 25-e, Pál neve napja az év egyik leghidegebb napja. A népi hagyomány ezt Pálforduló napjának hívja. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy „jégcsináló” lesz.
Javaslat a januári ismeretszerzéshez
Január – december mellett – az egyik legsötétebb és a leghidegebb hónapunk. Bár a szabadban való kirándulás, túrázás, téli sportok űzése, egyben a téli természet megfigyelése az egyik leghasznosabb, legegészségesebb módja a szabadidő eltöltésének, ezzel a lehetőséggel leginkább csak hétvégeken élhetünk, mivel a tanítás befejeztével már sötétben érünk haza az iskolából. Ha túrázni, kirándulni indulunk, akár gyalog, akár autóval indul útnak a család, mindig fontos előzetesen tájékozódni a várható időjárási helyzetről. Ha havazás, hófúvás várható, meleg ital, takaró, tartalék üzemanyag, hólánc és hólapát mindig legyen bekészítve az autóba.
Otthon, a hosszú téli estéken olvassunk téli témájú irodalmi műveket, hallgassunk téli hangulatú zenét. Hasznos időtöltés az is, ha valamelyik ismeretterjesztő csatornán a téli természetet bemutató természeti filmet nézünk. Az iskolai tantárgyi ismeretek elmélyítését segíti, ha a szokásos statisztikai feldolgozásokat elvégezzük a januári népi regulákkal kapcsolatosan. Adatokat ehhez a meteorológiai adattárban találhatunk.
