A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
A tanulók Európai Unióról alkotott tudásának formálásában az iskolai tananyagok tartalma és megközelítése kulcsfontosságú. A tanulmány célja, hogy az általános iskolai földrajz- és történelemtankönyvek elemzésével megvizsgálja, milyen mértékű és mélységű ismeretanyaghoz férhetnek hozzá a diákok az EU-ról hazánkban.
A fejlett világ és hazánk egyik legnagyobb demográfiai problémájával foglalkozik a média, a politika és a földrajzkönyvek, de többségük csak az alacsony termékenységgel. Itt a világ természetes szaporodásának regionális és történelmi vonatkozásait mutatjuk be megláttatva más demográfiai mutatókkal való összefüggését, feltárva az okait, és árnyaljuk a kapcsolódó sztereotípiákat.
Mi valójában a zivatar? Mi váltja ki ezt a jelenséget? Mi az oka annak, hogy elsősorban nyáron fordul elő? Hogyan osztályozzuk a zivatarokat? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez az írás.
A Budai Várhegy márgából álló tanúhegyének felszínét a pleisztocénben édesvízi mészkő takaró fedte be és védte meg a lepusztulástól. A mészkőben és alatta kialakult természetes üregeket, barlangokat később az emberek kibővítették, pincékké és óvóhelyekké alakították.
A tanulmány bemutatja a Dekkán déli részén végzett geomorfológiai terepi vizsgálatokat, amelyek az éghajlati felszínfejlődés folyamatait és az általuk létrehozott formákat tárják az olvasó elé. Rámutat a geodiverzitásban rejlő lehetőségekre főként a geoturizmus terén.
Az írás bemutatja az enyhe értelmi fogyatékos és a többségi tanulóknak készült kerettantervek összehasonlítására irányult kutatást. Bemutatja a tartalmak hasonlóságait, de eltérő mélységét, és rámutat arra, hogy a többségi gyermekek képzése során a tudományos alapismeretek vannak túlsúlyban, az enyhe értelmi fogyatékosoknál a tapasztalati úton szerzett ismeretek gyakorlati felhasználása.
A tanulmány a Covid járvány következtében kialakult tanulási helyzetet mutatja be iskolai tapasztalatok alapján. Rámutat, hogy a tanárképzésnek és a megújult közoktatásnak a lexikális ismeretek átadása helyett a tevékenységközpontú pedagógiák gyakorlati alkalmazására kell felkészítenie.
Mitől sikeresek a magyar diákok a nemzetközi földrajzi megmérettetéseken? A tanulmány bemutatja a középiskolai tehetséggondozás egy sajátos szegmensét, a Nemzetközi Földrajzi Olimpiára történő versenyfelkészítés rendszerét egy alapítványi intézményben.
A tanulmány célja, hogy a borostyán példáján keresztül felhívja a figyelmet az összefüggések meglátásának fontosságára és szükségszerűségére, és a tananyagokban rejlő tartalmi kapcsolatok létére, amit a táblázatok, a fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem és irodalom tantárgyak idevágó témáinak ismertetése, valamint az irányított megfigyelések szemléltetnek.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!