A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
A tanulmány az 1. rész folytatásaként az összetett periglaciális formák, illetve a lejtős tömegmozgások típusainak kialakulási körülményeit mutatja be a hagyományos szakirodalmi szemlélet nyomán a környezeti következményeikkel együtt.
A tanulmány a tibeti Gongga Shan területén végzett terepbejárások eredményeit összegzi, ami főleg a magashegység glaciális jelenségeit vizsgálta a Hailuoguo-gleccser környékén. A gleccserolvadáshoz kapcsolódó kisformák megfigyelésére és a jéghasadékok, morénák vizsgálatára is lehetőség nyílt. A nagyméretű formák morfometriai vizsgálatát műholdfelvételekre és domborzatmodellre alapozva végezték.
Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén 2007-ben alapították a Virtuális Glóbuszok Múzeumát a magyar szerzőkhöz (is) köthető föld- és éggömbök nagyítható, kisebbíthető, forgatható 3D-s modelljeinek közzététele céljából.A feldolgozás a földgömbök térképi anyagának nagy felbontású szkennelésével nyert, vagy digitális képek georeferálásával történt.
A tanulmány a periglaciális felszínformálás klasszikus ismereteit járja körbe, kiemel néhány különösen fontos és elhanyagolt vagy félreértett jelenséget, formát. Megvizsgálja a felmelegedés tudományosan megalapozott hatásainak fontosabb elemeit.
A tanulók Európai Unióról alkotott tudásának formálásában az iskolai tananyagok tartalma és megközelítése kulcsfontosságú. A tanulmány célja, hogy az általános iskolai földrajz- és történelemtankönyvek elemzésével megvizsgálja, milyen mértékű és mélységű ismeretanyaghoz férhetnek hozzá a diákok az EU-ról hazánkban.
A fejlett világ és hazánk egyik legnagyobb demográfiai problémájával foglalkozik a média, a politika és a földrajzkönyvek, de többségük csak az alacsony termékenységgel. Itt a világ természetes szaporodásának regionális és történelmi vonatkozásait mutatjuk be megláttatva más demográfiai mutatókkal való összefüggését, feltárva az okait, és árnyaljuk a kapcsolódó sztereotípiákat.
Mi valójában a zivatar? Mi váltja ki ezt a jelenséget? Mi az oka annak, hogy elsősorban nyáron fordul elő? Hogyan osztályozzuk a zivatarokat? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez az írás.
A Budai Várhegy márgából álló tanúhegyének felszínét a pleisztocénben édesvízi mészkő takaró fedte be és védte meg a lepusztulástól. A mészkőben és alatta kialakult természetes üregeket, barlangokat később az emberek kibővítették, pincékké és óvóhelyekké alakították.
A tanulmány bemutatja a Dekkán déli részén végzett geomorfológiai terepi vizsgálatokat, amelyek az éghajlati felszínfejlődés folyamatait és az általuk létrehozott formákat tárják az olvasó elé. Rámutat a geodiverzitásban rejlő lehetőségekre főként a geoturizmus terén.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!