A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
Az 1995-ben napvilágot látott NAT-tól azt reméltük, alapjaiban reformálja meg a magyar közoktatást és közelíti az európai rendszerekhez. Azonban ez nem következett be. A földrajz szintetizáló, szemlélet- és gondolkodásfejlesztő szerepét kevéssé ismerte fel a társadalom, amiért a tantárgy méltánytalan helyzetbe került. E folyamatot kíséri végigi a tanulmány objektív és szubjektív nézőpontokból.
20 évvel ezelőtt lépett a középiskolák életébe a kétszintű érettségi vizsgarendszer. A tanulmány a kétszintű földrajzi érettségi elve és követelményrendszere fejlesztésnek a szakmai hátterét, illetve bevezetésének a tapasztalatait foglalja össze.
A gyönyörű tájak nemcsak a művészek számára inspirálók, hanem a turisták jelentős részének úticélválasztásában is fontos szerepet játszanak. A geoturizmus egyre nagyobb teret nyer az alternatív turizmus részeként. A tanulmány a releváns fogalmak tisztázásán túl megkísérli feltárni a táj szépsége és a geoturizmus közötti összefüggéseket.
Sanghaj Kína egyik legjelentősebb városa, és egyike a Föld világvárosainak is. Erre a címre feljogosítja kiváló földrajzi fekvése, magas népességszáma, fejlett gazdasága, ipara és szolgáltatásai a kínai állam össztermékéhez való jelentős hozzájárulása. Igazán naggyá azonban a tudományos-technikai fejlesztés teszi, az innováció, a világhírű egyetemek, kutatóintézetek, ipari parkok tevékenysége és a startupok mind jelentősebb szerepe.
Az iskolákban folyó tanulási-tanítási folyamat egyik fontos eleme az értékelés. Ebben az oktatásban érintettek egyetértenek, de a fejlesztő értékelési eszközöket alig alkalmazza a magyarországi köznevelés. A tanulmány egy a fejlesztő értékeléssel kapcsolatos, földrajztanárok körében végzett kutatás eredményeit mutatja be.
A tanulmány az 1. rész folytatásaként az összetett periglaciális formák, illetve a lejtős tömegmozgások típusainak kialakulási körülményeit mutatja be a hagyományos szakirodalmi szemlélet nyomán a környezeti következményeikkel együtt.
A tanulmány a tibeti Gongga Shan területén végzett terepbejárások eredményeit összegzi, ami főleg a magashegység glaciális jelenségeit vizsgálta a Hailuoguo-gleccser környékén. A gleccserolvadáshoz kapcsolódó kisformák megfigyelésére és a jéghasadékok, morénák vizsgálatára is lehetőség nyílt. A nagyméretű formák morfometriai vizsgálatát műholdfelvételekre és domborzatmodellre alapozva végezték.
Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén 2007-ben alapították a Virtuális Glóbuszok Múzeumát a magyar szerzőkhöz (is) köthető föld- és éggömbök nagyítható, kisebbíthető, forgatható 3D-s modelljeinek közzététele céljából.A feldolgozás a földgömbök térképi anyagának nagy felbontású szkennelésével nyert, vagy digitális képek georeferálásával történt.
A tanulmány a periglaciális felszínformálás klasszikus ismereteit járja körbe, kiemel néhány különösen fontos és elhanyagolt vagy félreértett jelenséget, formát. Megvizsgálja a felmelegedés tudományosan megalapozott hatásainak fontosabb elemeit.