A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Az USA-beli Mesa Verde Nemzeti Parkban betekintést kaphatunk a kanyonokban az 1100–1300 között élő anaszázi indiánok életkörülményeibe. Településeik, a pueblók a sziklák védelmében épültek.
Az emberek a Föld minden pontján ismerik a gejzír kifejezést, miszerint időszakosan egy melegvíz-oszlop emelkedik a magasba. A látványos kitörés után a víz lassan visszafolyik a járatrendszerbe, és a folyamat kezdődhet elölről.
A Közép-Ázsiában élő nomád állattartók népek lakóháza, a jurta alkalmazkodik az állatokkal való vándorláshoz, gyorsan felépíthető és szétszedhető, praktikus építmény.
Denizlitől lehet megközelíteni a természet egyik csodáját, Pamukkale édesvízi mészkő teraszait és hegyoldalát. Messziről havas tájként látszik, a törökök gyapotbálákhoz hasonlították.
A Föld egyik legkedveltebb itala alapanyagának az Etióp-magasföld az őshazája, ahol a mai napig szertartás kíséretében fogyasztják.
A nepáliak szerint Kumari egy élő istennő, akit csodálnak, akihez könyörgnek a hindu és a buddhista hívők egyaránt. A nemesfémműves newari családok 3-5 éves lányai közül próbatételekkel választják, és biológiai érésükig töltik be a szerepüket.
Bali lakói hiszik, minden dologban szellem lakozik, akinek áldozatot kell bemutatni. A szellemekkel lehet kommunikálni, és az adományokkal ki lehet engesztelni, és kérni, hogy szerencsét hozzon a tárgy birtokosának.
Jáván van a világ déli félgömbi legnagyobb buddhista építménye a templomegyüttese. Eredendően egy teraszosan kiépített, 35 magas sztúpa, vagyis síremlék, amit Kr. sz. 760–830 között építettek. A világörökség részeként nemcsak zarándokhely, hanem lenyűgöző turistalátványosság is.
A khatot 1000–3000 m tengerszint feletti magasságban termesztik Jemenben, sokszor a kávéültetvények helyén, mert a egész évben biztosít bevételt, és ötször nagyobb bevételhez jutnak, mintha más növényt termesztenének.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!