Taníts érdekesen érdekeset!
Selyemgubó
A selyem az eperfa, a selyemlepke és az ember együttműködésével jön létre. A lepkebáb gubójának szálaiból gombolyítják le a fonalnak feldolgozott selyemszálakat.
2022.01.21.
A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
A selyem az eperfa, a selyemlepke és az ember együttműködésével jön létre. A lepkebáb gubójának szálaiból gombolyítják le a fonalnak feldolgozott selyemszálakat.
A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult jordániai Rum vádiban bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, csodálatos homokformákkal és az egykori életet sejtető sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista.
A kókuszpálma a trópusi tengerpartok növénye, amely termésének szüretelése ügyességet kíván a magasban. Erre Thaiföldön makákókat tanítanak be. A termés feldolgozása már emberi kézi erővel történik.
Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. A hulladék, a műanyag és a szennyezett víz nagy veszélyforrás számukra.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Amikor az emberek birtokba kezdték venni az afrikai sivatagot, akkor a természetesen fakadó forrás körüli növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát. Így lett a datolyapálma a sivatag jelképe.
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.
Az indiai lakosság 1,9%-a szikh hívő. Hagyományos viseletünket és szokásaikat még őrzik. A szegénysorwú embereket nem hagyják sorsukra.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!