Lávaártó
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.
Az indiai lakosság 1,9%-a szikh hívő. Hagyományos viseletünket és szokásaikat még őrzik. A szegénysorwú embereket nem hagyják sorsukra.
A kaliforniai sivatagos környezetben fekvő Mono-tóból igyekeztek megoldani Los Angeles vízellátását. A nagyon sós tóban különleges mészkőtornyok épültek.
Az iráni Yazd óvárosának képét meghatározzák az ősi légkondicionáló építmények. A tornyok huzat előidézésével mozgatják az épületekben a beáramló fotó, száraz levegőt.
A főleg trópusi-szubtrópusi területeken elterjedt bambusz fa termetűvé növő fűféle, amit nagyon sokféleképpen hasznosítanak.
Az iszlám épületkomplexumot Sáh Dzsahán indiai nagymogul állíttatta a szerelem örök szentélyeként feleségének emlékül. A mauzóleumot és épített környezetét a világ kulturális örökségei között tartják számon.
A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.
A világ azon területein, ahol az éghajlat nem követeli meg a ruha állandó viselését, ott a testnek és a rajta lévő díszítéseknek fontos szerep jut még ma is. Erre mutat példákat az írás az etiópai Omo-völgyből.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!