A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Malajziában egy trópusi toronykarszt óidei mészkőrétegeiben mintegy 20 barlangból álló, többszintes barlangrendszer alakult ki, amelyet a tamil hinduk zarándokhelyként használnak.
Az indiai városokban az utcán zajlik az élet csaknem minden mozzanata. A közlekedés és a szolgáltatások minden ága összefonódik egymással. Ott mosakodnak, étkeznek, vásárolnak, ott dolgoznak a borbélyok, az aranymosók, a kézművesek.
Ceylon kanyargós, szűk útjain araszolva az alig 30 km/h sebességgel haladó helyi járművek mögött van időnk gyönyörködni a hegyoldalakon kialakított teaültetvények látványában. Ma a tea az ország egyik legjelentősebb bevételi forrása, de nem volt ez mindig így.
A Mexikó déli részén, Chiapas de Corzotól északra található a Grijalva folyónak „köszönhető” fantasztikus völgy, amely 35 millió éve formálódik a kréta mészkőben. Meredek és színes sziklafalak, barlangok, cseppkőképződmények tárháza.
A maja építészet legjellemzőbb épületei a piramisok, amelyeket a város centrumában helyeztek el. A legtöbbször lépcsősen kialakított piramisok tetejére nagyon meredek lépcsősoron lehetett felmenni az isteneknek emelt templomhoz.
A Föld egyik legfontosabb termesztett növénye a kukorica, ami feltételezhetően Mexikóból indult világhódító útjára. A kukorica szerepe Manapság éppen olyan fontos szerepe van a mexikóiak táplálkozásban, mint a maják vagy aztékok idejében.
Az írás a laoszi Köcsög-síkságon néz körül, ahol 2000 éves, hatalmas homokkő korsók találhatók. A területen nehéz biztonságosan közlekedni a vietnámi háborúból maradt taposóaknák miatt.
Új-Mexikó egyik legcsodálatosabb része a Chaco-kanyon. A Föld legértékesebb régészeti lelőhelyei közé tartozik, homokkő táblahegyeit az indiánok szent földnek tekintenek, sok törzs ősei otthonának tartja.
Azerbajdzsán érdekes hegyvidéki táján sziklák őrzik a korai emberek történetét. Hogyan is lehet ez? A 4500 hektárnyi védett területen több ezer sziklába vésett rajz mesél az egykori éghajlatról és élővilágról, s velük összefüggésben az emberek szokásairól.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!