
Szuk
Szinte nincs olyan dolog, amit ne lehetne megkapni a közel-keleti és észak-afrikai óvárosok piacain sokféle minőségben és árban, ahol a vásárláshoz hozzá tartozik az alkudozás.
A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.

Szinte nincs olyan dolog, amit ne lehetne megkapni a közel-keleti és észak-afrikai óvárosok piacain sokféle minőségben és árban, ahol a vásárláshoz hozzá tartozik az alkudozás.

Az írás bemutatja a Yucatán-félsziget mészkőtáblájába mélyedt, beszakadt mennyezetű karsztbarlangokat, amelyeket a maják természetes ciszternaként használtak, de ma turisztikai jelentőségük is van.

Az írás egy a világörökségi listán is szereplő ismeretlen eredetű mexikói szertartást mutat be, amelyben egy rúd körül táncolva repülnek a férfiak.

Lávafolyásoknak köszönhető, kereskedelmi csereeszköz, lándzsahegy, ékszer, vágóeszköz, Napot kémlelő korong. Mi az?

A vietnámi halászok több ezer éve ismerik az igazgyöngyöt. A Ha Long-öböl térségében sok közösség jött létre, amelyeket az igazgyöngy típusa alapján neveztek el egykor. Az írt a mai gyöngytenyésztést mutatja be.

A banán őshazája Délkelet-Ázsia trópusi vidékei, ahol a kiirtott erdők helyén ültetvényeken termesztik. A fává növő lágyszárú növénynek nálunk a termése ismert, de különböző részeit sokféle célra használják világszerte.

Az írás bemutatja, hogyan lesz az esőerdei növény magjából a kakaó ital és csokoládé alapanyaga.

Dél-Afrika homokos partjait szamárpingvinek népesítik be, mert a hideg és a meleg tengeráramlás találkozása nagy halbőséget ad számukra.

Mexikó fővárosa 2300 m magasságban fekszik a Mexikói-fennsík vulkánokkal övezett déli részén. A jelenlegi városközpont helyén egykor egy mocsaras vidéken teljesen más jellegű azték város, Tehochtitlán élte mindennapjait az 1320-as évektől 2000 éven át.