Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A ceyloni halpiacra hajnalban érdemes kimenni, mivel a helyi halászhajók éjjel futnak ki a kikötőkből, és hajnalban térnek vissza a zsákmánnyal. A frissen fogott állatokra hatalmas tömeg vár, és gyorsan köttetnek az üzletek a kereskedők és a halászok között, de a tartósítás is azonnal megkezdődik.
Japánban a sinto hívők különleges építésű kapukon keresztül jutnak az imacsarnokba. A mi szemünknek tele van érdekes tárgyakkal, díszekkel a szentély és az odavezető út, amelyeknek mind kultikus szerepük van.
A Kaukázusban lévő grúziai svzán falvakban a 9–13. században különleges lakótornyokat építettek a családok a környékbeli kövekből. Ezekben az építményekben tárolták az értékeiket, az élelmiszereket, de vendégszállásként is használták.
A kambodzsai Preah Dak faluban a pálmacukor hagyományos készítési módjával ismerkedhetünk. Az alapanyagot a Délkelet-Ázsiában elterjedt Palmira-pálma virágzatának nedvéből nyerik, amit főzés után barna cukorrá szilárdítanak.
A Kanári-szigetek partvidékén a vulkáni lávafolyásokon hatalmas banánültetvényeket művelnek a párás melegben. A növényekből kevés látható, mert nap- és szélvédő ponyvákkal vannak letakarva.
A jordániai Petra két fontos kereskedelmi útvonal találkozásában feküdt: a Perzsa-öblöt kötötte össze a Földközi-tengerrel és a Vörös-tengert kapcsolta össze a szír kereskedővárosokkal. A nabateusok királyságának központját találón Petrának, vagyis „sziklának” nevezik, hiszen az épületeket a lakók jórészt a homokkősziklákba faragták.
Az első kaucsuklabdákat az olmékok készítették a gumifa nedvéből. Az őket követő maják a labdával közkedvelt, szimbolikus labdajátékokat játszottak, amely pályái sok helyen máig fennmaradtak Mexikóban.
Iszfahán a hegyekkel körülvett Iráni-medencében elhelyezkedő oázisváros, az egykori Selyemút fontos állomás volt. A város legszebb része ma is a Nags-e-Dzsahán tér, amit eredetileg lovaspólópályának szántak.
Dél-Amerika egyik legszebb vidéke a Puna de Atacama magashegyi régiója az Andokban. A 4500 m fellett fekvő fennsíkon a fagyaprózódás és a szél az úr. Igen erős szelek fújnak, amelyek minden útjukba kerülő felszínt, tereptárgyat megtámadnak.